10 dolog a trágár beszédről, ami bizonyosan meg fog lepni
2017. október 01. írta: M.S.Annamária

10 dolog a trágár beszédről, ami bizonyosan meg fog lepni

Amikor valaki mellettünk szitkozódik, sokféle elképzelés kezd körvonalazódni bennünk az illetőről, de lefogadom, a legkevésbé sem jut eszünkbe egy durva, közönséges, netán obszcén szavakkal dobálózó emberről, hogy ő feltehetően az átlagosnál intelligensebb, esetleg őszintébb, vagy akár nyugodtabb. Előbb gondoljuk az illetlen modorú személyről a felsoroltak ellenkezőjét, a kutatók mégis a pozitív jellemzőket igazolják.

Nézzük, mi minden érdekességet tudhatunk meg a csúnya beszédről, annak hatásáról és alkalmazóiról!

1. A káromkodás nem trágárság!

A trágárság és káromkodás nem teljesen szinonimája egymásnak. A kettő kapcsolata hasonlóképp írható le, mint az általános iskolai biológiai órán mantraként belénk vasalt „Nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar.” mondat. Tehát nem minden trágárság káromkodás, de minden káromkodás trágár beszéd. Ugyanis, csak akkor beszélünk káromkodásról, ha az valamilyen szent dolgot vagy Istent szidja a trágár szavakkal együtt. Ha valaki „szimplán” illetlen, durva, vulgáris szavakkal színezi a mondanivalóját, még nem káromkodik.

Képtalálat a következőre: „profanity brain”2. A csúnya beszéd agyunk legalapvetőbb működésének része, csak úgy, mint a légzés.

Benjamin Bergen What the F. címmel írt könyvében végeláthatatlan mennyiségben sorolja azokat a példákat, ahol szerencsétlenül járt emberek szókincse agysérülésük következtében valamiképpen feldúsult trágár kifejezésekkel. Így járt a tisztes életet élő Phineas Gage, aki homloklebeny sérülése után képtelen volt fékezni indulatait és csúnya beszédét, ezért társas kapcsolatait képtelen volt fenntartani. Hasonlóan viselkedett az a férfi is, aki egy stroke-ot követően afáziában (beszédképtelenség) szenvedett, azonban ha képes is volt pár szóra, azok nyomdafestéket nem tűrőek voltak, így munkáját azonnal elveszítette, ami nem is csoda, mivel az illető nem mellesleg pap volt. Orvosok tehát sok esetben azt találták, hogy a csúnya beszéd a szalonképes kommunikációtól függetlenül képes működni. Utóbbi működésképtelenné válása pedig még nem jelenti a trágár beszéd véget érését. Ennek oka, hogy a beszéd elengedhetetlen részét képező szavak nem csupán az agykéregben, azaz a legmagasabb agyműködésért felelős területen jönnek létre. Míg a normál beszéd a bal agyféltekében képződik, addig a csúnya szavak a jobb agyfélteke mélyebben elhelyezkedő, egyben evolúciós szempontból ősibb, alapvetőbb limbikus rendszerben jönnek létre. Ez a terület pedig az érzelmi reakciókért felelős. Nem hiába tehát, hogy a trágár, sokszor alpári kifejezések leginkább érzelmek kíséretében kívánkoznak a szánkra.

3. Amikor megállíthatatlanul jönnek a csúnya szavak.

A Tourette-szindróma egy kényszeres cselekedetekkel járó pszichiátriai kórkép, ami az esetek kicsiny százalékában kontrollálhatatlanul előre törő szitokszavak, mások szidásának formájában mutatkozik meg. A betegség ritka, de annál nagyobb gondot okoz a benne szenvedőknek, mivel az akaratlan és nem megfelelő viselkedések elfojtása náluk nagyon nehezen megy, mivel az ezekért felelős agyterületek működésében van zavar. Gondoljunk bele abba, milyen sokszor kell kontrollálnunk saját magunkat egy nap folyamán, vagy hányszor illetnénk számunkra ellenszenvesen viselkedő személyeket leplezetlen, nyers véleményünkkel, de bennünk működik az a STOP tábla, aminek köszönhetően nyelünk egyet, majd mondanivalónkat kulturált formába öntve tálaljuk azt.

Képtalálat a következőre: „profanity pain”4. A profán szavakat használók jobban bírják a fájdalmat.

Az, hogy ki, mennyi ideig képes egy közel jeges vízben tartani a kezét, megmutatja a fájdalombírás mértékét. Ezt felhasználva kutatók arra kérték a kísérletbe bevont személyek egy részét, hogy meghatározott, trágár szavakat használjanak, miközben kezük a hideg vízben van. Ugyanezt a feladatot kapta a csoport másik fele, de nekik semleges szavakat kellett mondogatniuk. Az eredmény pedig meglepően nagy különbséget mutatott a két csoport között. Az illetlen szavakat mondogató személyek pulzusa nőtt, és közel kétszer annyi ideig voltak képesek elviselni a fájdalmat, mint a nem trágár csoport tagjai. A kutatók azzal magyarázzák ezt a reakciót, hogy a csúnya szavak kiejtése pont olyan reakciót vált ki a szervezetünkből, mint egy vészhelyzet. Ezt a tudomány Üss vagy Fuss!-reakciónak nevezi, és ősi ösztöneink egyike. Ilyen helyzetben testünk felkészül a kihívásra, adrenalin szintünk megemelkedik, és képesek vagyunk nagyobb fájdalmat elviselni. Biztosan mindenkinek van olyan emléke, mikor kikerülve egy veszélyes helyzetből csak akkor veszi észre a szerzett sérülését, mikor már megnyugodott. Valami ilyesmi történik velünk kicsiben akkor is, mikor durva, sértő szavakat mondunk. Feltehetően persze akkor is, mikor halljuk őket.

5. A csúnya beszéd erősebbé tesz?

Amikor legközelebb egy konditeremben járunk, és ferde szemmel nézünk egy komoly súlyt kiemelő emberre, mert száját a súlyokkal arányosan komolyodó, szitkozódó szavak hagyják el, gondoljunk arra, hogy ki tudja, lehet, hogy éppen olvasta azt a tanulmányt, miszerint a trágár szavak használata növeli az izomerőt és javítja az állóképességet. Ha pedig nem is így történt, ösztönösen ráérzett arra, amit a Keele egyetem kutatói bizonyítottak. Biciklizés közben mérték a kutatásban résztvevők fizikai értékeit, és azt találták, hogy az alpári, durva szavakat mondogatók teljesítménye szignifikánsan jobb a semleges szavakat mondogatókénál.

Képtalálat a következőre: „szex közben trágár beszéd”6. Amikor a szexuális élmény is nő.

Érdekes módon, a közönséges szavak használata sok párnál a szexiális együttlét minőségét is javítja. Mivel ezeknek a kifejezéseknek, mondatoknak kimondása ellenkezik a belénk diktált normákkal, sokan csak titkon vágynak rájuk az együttlét során, mégsem hangzanak el. A trágár szavak érzelmi impulzusokkal egybekötött pozitív hatása azonban az arra vágyóknál vitathatatlan. Kimondásuk a szabadság és a helyzet teljes kontrollálásának érzetét adják, ami növeli az önbizalmat és teljesítményt az ágyban. Természetesen ez nem recept a jó szexhez, mivel azok számára, akiket feszélyez egy ilyen helyzet, nem a legjobb megoldás a vulgáris vagy obszcén szavak suttogása.

7. Beszélj csúnyán, légy őszinte?

Azok az emberek, akik szűretlen formában tálalják véleményüket, feltehetően nem módosítanak meglátásaikon akkor sem, ha a környezet mást vár el. Mivel kevésbé akarnak megfelelni másoknak, így kendőzetlenül mondják el véleményüket. Ebből kiindulva több neves egyetem kutatói összefogtak, és 276 embert vizsgáltak laboratóriumi körülmények között, illetve 73 789-et Facebook tevékenységük alapján, és azt találták, hogy erős összefüggés van a profán stílushasználat és egyenesség, őszinteség között. Azok az ismerőseink tehát, akik Facebook-on nem félnek trágár stílusban közölni véleményüket, feltehetően nem fogják egy rosszul kiválasztott ruhára a következőt mondani: "Fantasztikusan áll!"

Képtalálat a következőre: „swearing honesty”8. Intelligensebbek a trágár beszédűek?

Kutatások arról számolnak be, hogy azok az emberek, akik sok trágár kifejezést ismernek, az átlagnál magasabb IQ-val rendelkeznek. Mielőtt messzemenő következtetésekbe mennénk, fontos elárulni, hogy a kutatás eredményénél mindenhol csak a vulgáris szókincs és IQ összefüggést emelik ki, viszont ez így nem teljesen fedi le az igazságot. Attól még, hogy valaki állandóan rondán beszél, nem lesz intelligensebb. A csúnya szavak ismerete akkor jár együtt a magas intelligenciával, ha a mért személy egy perc alatt képes átlagon felüli számban felsorolni trágár szavakat, kifejezéseket. Tehát mindez csak azt árulja el egy illetőről, hogy milyen gyorsan képes gondolkozni, majd szókincséből előhívni az adott szavakat. Az viszont egyértelmű, hogy attól, hogy valaki széles skálán ismer, esetleg használ is nyers kifejezéseket, semmiképp sem egyszerű, alacsony intellektusú ember.

9. Amikor valaki így akar sakkban tartani.

Amikor valakinek a főnöke nagyvonalúan szórja dicséret helyett a szitokszavakat, érdemes arra gondolni, hogy nem is velünk van a baj. A trágár beszéd és degradáló kifejezések pont arra jók, hogy az azokat halló elbizonytalanodjon, és biztos legyen abban, hogy a másik fél nála erősebb, keményebb, bátrabb és magabiztosabb. A hadvezérek nem hiába használtak mindig is buzdításként trágár, durva szavakat, mivel ezekkel erőt tudtak adni a támadásra készülő csapatnak, és el tudták velük hitetni, hogy erősebbek, mint az ellenfél. Néha egy bátran szókimondó ember társaságában jól érezzük magunkat, mivel szimpatizálunk vele, és erős szavai nem ellenünk irányulnak, nem sértenek minket. Amikor a szavak viszont ellenünk fordulnak, néha jobban képesek ártani és fájni, mint egy pofon. Ilyenkor érdemes higgadtan, kimérten kijönni a szituációból, és ha lehet, elhagyni a terepet, magára hagyva a szitkozódót.

Képtalálat a következőre: „káromkodik”10. Mikor kicsúszik egy B betűs szó, és megnyugszol.

A trágár szavak használata bizonyos mértékig csökkentik a stresszt, de legalábbis jobban vagyunk a kimondásuk után, mintha kontrollálnánk dühünket, és bent tartanánk őket. Ahogy Mark Twain mondta, „Ha dühös vagy, számolj négyig! Ha nagyon dühös vagy, káromkodj!”, azaz néha jobb kiadni a dühünket, mint frusztráltan rágódni. Ugyanis ha valami káros, az az elfojtás. Mikor ezt a cikket írtam, és eljutottam a mondandóm feléig, lefagyott a gépem, és szokásomhoz híven mentetlenül (és menthetetlenül) elveszett a számítógép „tudatával” együtt minden addigi gondolatom. Abban a pillanatban csúszott ki egy tőlem nem megszokottnak tűnő B betűs kifejezés, és eszembe jutott a cikk néhány pontja. A csúnya beszéd képessége agyam egyik alapvető működésének része, a kimondással nyugodtabb, de eltökéltebb is lettem kicsit, és ettől még se butább, se rosszabb nem lettem, így érdemesnek láttam a nagy levegővételt, majd a cikk befejezését.

Mint ahogy nem mondhatjuk minden virágárusra, hogy rossz ember bizony ő nem lehet (mert ugye, aki a virágot szereti...), ne felejtsük el, hogy minden eredmény alapja statisztika. Bizonyára mindenki ismer durva szájú embereket, akikre minden jellemző, csak a magas IQ vagy őszinteség nem, mégis elgondolkoztató, hogy a belénk nevelt önkontrollhoz és szociális elvárásokon alapuló, mindig kulturált és szalonképes stílushoz önmagunk vagy környezetünk miatt ragaszkodunk? Amíg nem másokat sértően használjuk a szókészletünket színesítő trágár szavakat, bizonyítottan nem ártunk.

Néha talán nem lehet gond azzal, ha lazítunk azon a saját szánkhoz rögzített gyeplőn.

 

Ha hasznosnak találtad cikkünket, és szeretnél hasonló, 7köznapi pszichológiai témákról olvasni, csatlakozz hozzánk Facebookon!

Forrás:

  • https://arstechnica.com/science/2016/09/what-the-f-what-swearing-reveals-about-language-and-ourselves/
  • Stephens, R. & Umland, C. (2011). Swearing as a response to pain – effect of daily swearing frequency. Journal of Pain, 12, 1274-1281.
  • Feldman, G., Lian, H., Kosinski, M., & Stillwell, D. (2017). Frankly, We Do Give a Damn. Social Psychological and Personality Science, 1948550616681055. doi:10.1177/1948550616681055
  • Kristin, L., J., Timothy, B., J. (2014). Taboo word fluency and knowledge of slurs and general pejoratives: deconstructing the poverty-of-vocabulary myth. Elsevier, 251-259.

A bejegyzés trackback címe:

http://7koznapi.blog.hu/api/trackback/id/tr2912916149

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Almandin 2017.11.11. 16:51:57

Ez egy érdekes és elgondolkodtató cikk volt. Viszont nem értek vele teljesen egyet. Egyrészt az agysérülésen átesett vagy Tourette-szindrómás esetek ideidézése nem szerencsés, mert ők nem tudják kontrollálni a viselkedésüket, beteg emberek, így nem is hibáztathatóak emiatt.
Másrészt engem hihetetlen mértékben zavar a trágárság mai túlzott elterjedése. Természetesen az még nem eget verő bűn, ha valaki káromkodik egyet, ha megbotlik vagy hasonló. Azonban ma a köznyelv szerves része a kötőszóként használt g.ci, b.meg meg társai. Tömegközlekedés közben sokszor hallgatom a körülöttem lévők beszélgetéseit. Az emberek többsége nem tud végigmondani két-három mondatot valami trágárság nélkül. Ez főleg a fiatalokra jellemző.
Azt is cáfolnám, hogy nem lehet őszintének lenni trágárság nélkül. Én eléggé szókimondó ember vagyok, de a trágárságot kerülöm. Ez részben neveltetésbeli eredetű, de a személyiségem integráns része is lett. A megfelelési kényszernél meg Ön tévedésben van: ma inkább az az elvárás, hogy legyen trágár valaki. A fiatalok ki is közösítik maguk közül a tisztább beszédű társaikat.
Azt sem helyeslem, hogy a pszichológusok szinte felmentést adnak a mocskos beszédre, amikor olyanokról írnak, hogy őszintébb a trágár ember, meg fontos feszültséglevezetés. Inkább nem akarnak szembemenni a trenddel, önigazolást gyártanak a mocskosszájúságra.
A nemi érintkezés közben trágárkodás meg különösen lehangoló.
Más érv a folytonos trágárkodás ellen: szerintem eldurvítja a lelket. Természetesen nem kell mimózának se lenni, ez a másik véglet. Viszont nem mindegy, hogy a szexualitással kapcsolatos fogalmakat hogyan nevezi az illető. A mindenonnan jövő mocskos beszéd akusztikai környezetszennyezés, olyan, mint a mocskos-büdös, ürülékes utca. Az az érdekes, hogy sok trágár ember más téren túl igényes (fizikai tisztaság, ruhái minősége, drágasága, kocsija márkája). Én ezt a túlzott trágár trendet a nyugati kultúra egy hanyatlási jelének tartom. A viselkedéskultúra a béka feneke alá kezd süllyedni.