Rejtett családi örökségeink: a transzgenerációs hatás
2018. június 30. írta: Vén Bernadett

Rejtett családi örökségeink: a transzgenerációs hatás

Egy család hogyan tartja fenn és adja tovább egyedi identitását és kultúráját? Milyen mechanizmusok teszik lehetővé a családi hagyományok egyik generációról másikra történő átadását? És vajon hogy lehet hatással ránk dédnagymamánk élete, ha soha nem is találkoztunk vele? A válasz a transzgenerációs hatásban rejlik.  

fullsizerender3.jpg

A minket körülvevő világ, a család, és legaktívabban a szülők nevelése formál bennünket, tanítja meg nekünk, hogyan kell viselkednünk.  Ők azok, akik emellett szavak nélkül, nonverbális úton is rengeteg információt közvetítenek, gondolkodásmódot formálóan hatnak ránk, tudattalanul, rejtett módon, amelyeket beépítünk saját személyiségünkbe, viselkedésünkbe, gondolkodásunkba.

A transzgenerációs átvitel jelentheti a családi hagyományok, hiedelmek, viselkedésminták átvételét, amik lehetnek vallási és nemzeti hagyományok, életről, halálról, szexualitásról alkotott attitűdjeink. A foglalkozással, a továbbtanulási törekvésekkel, a pénzzel, a politikával kapcsolatos attitűdöket is sokszor átvesszük a családtól. A családi kötelékek is öröklődnek, mint például, mi a szerepe apának, anyának, a nagyszülők milyen közeli/távoli viszonyban vannak az unokákkal és ezt a mintát követve teszünk ugyanúgy saját (pár)kapcsolatainkban, gyermeknevelésben. Így válik a történet végtelenné, amíg fel nem ismerjük, és tudatosítjuk a tudattalanul ható, sokszor életvitelünket nehezítő, akadályozó családi örökségeinket.

De mi az a transzgenerációs hatás egyáltalán?   

A ma már transzgenerációs hatásként használt kifejezés a transzgenerációs trauma fogalmából nőtte ki magát. A kezdeti kifejezés elsősorban a holokauszt-túlélők utódainál kimutatható hatásra utal. A hatás lényege, hogy a túlélők leszármazottainál a traumatizáltságra utaló tünetek jelennek meg, annak ellenére, hogy ők maguk nem voltak közvetlen elszenvedői a traumának. Leggyakrabban szorongás, depresszió, öngyilkossági gondolatok, erőszakosság, agresszió, szerhasználat, alacsony önértékelés formájában öröklődik a hatás. A jelenség más, traumatikus eseményt átélt generáció leszármazottainál is megmutatkozhat (háborút átélt személyek, természeti katasztrófák, tömegmészárlás érintettjei). De  még a szexuális bántalmazást átélt áldozatok gyermekei is jellegzetes tüneteket produkálhatnak, szinte átélve újra ők is a traumát.

Mi viszi át a hatást?

A jelenség magyarázatára több mechanizmus is jelen van a családok működésében, mint ahogy a bevezetőben már utaltam rá. Családon belül a tanulás minden formája befolyásolja a fejlődő gyermeket. Családi környezetben a viselkedés, a hiedelmek eltanulása az egyik, közvetlen módja az átadásnak. A gyermek megtanulja a dühét kezelni egy vita hevében, amikor elvonul a szobájába, duzzogva. Ezzel a saját jövőbeli reakcióit alapozza meg. Ugyanilyen fontos a szülő reakciója is a gyermek viselkedésére, a hiedelmek, a kontroll, az irányítás, ezek mind közvetlenül adódnak át a következő generációnak.

Ennél sokkal izgalmasabbak a közvetetten megjelenő hatások, amik rejtetten formálják viselkedésünket, gondolkodásunkat, személyiségünket. Ezek lehetnek: 

1. Családi minták

treebg.png

Egy családfa megrajzolásával  sokszor meglepve tapasztaljuk a generációk közti ismétlődéseket. A legtöbb esetben a családi konstellációk generációról-generációra újra kirajzolódnak. A családfában rejlő hasonlóságok hasonló tapasztalásokat, megélt érzéseket rejtenek az adott generációban.

Például,

  • ha legkisebb gyermekként nevelkedtem, és édesanyám is a legfiatalabb volt a származási családjában, akkor hasonló tapasztalásokon osztozunk ő is, én is, a szüleim és az édesanyám szülei is.
  • Ha az egymást követő nemzedékek mindegyikében vannak hajadonok, vagy házasság előtti terhességek, a családi minta nagy valószínűséggel ismétlődi fog.
  • Ezek a minták lehetnek foglalkozásbeli ismétlődések is, így alakulnak ki például az ügyvéd-dinasztiák.

Ezeknek a mintáknak a jelentősége abban rejlik, hogy előrejelzik a család jövőjét, sokszor destruktívan hatnak, ha nem kezeljük őket. Az ismétlődéseket, a mintákat felismerve - fokozott önmegfigyeléssel, a családi történetek kutatásával, megimerésével, párhuzamok megtalálásával - tudatosíthatjuk a káros hatásokat, és tehetünk lépéseket a változtatásért.  (Sokszor nagyon nehéz folyamat.)

2. Családi titkok

letoltes_7.jpg

Az egyik legnagyobb közvetett úton megjelenő transzgenerációs átvitelt a családi titkok jelentik. Az érintettek nem beszélnek róla, nem kérdeznek semmit, ami az utódokban a feszültség érzését keltik. Érezni lehet a jelenlétét a levegőben, beszélni mégsem lehet róla. A családi titkok viselkedéseket, hiedelmeket, hagyományokat, érzéseket jelölnek. Többnyire a feltételezett bűntudatból, félelemből, szégyenérzetből alakulnak ki és olyan mélyreható hatást gyakorolhatnak, amelyek kiterjedhetnek az egész családi rendszerre.
Napfényre kerülésük pedig nagy veszéllyel járhat, hiszen a család egységét semmisítheti meg.

3. Szülői kép - párválasztás

A szülői kép befolyásolhatja párválasztásunkat, házassági döntésünket. Hajlamosak vagyunk olyan házastársat választani, aki hasonlít arra a szülőnkre, akivel gyermekkorunkban szoros, jó kapcsolatot ápoltunk, vagy épp ellenkezőleg, egy gyermekkori kevésbé kielégítő szülői kapcsolat esetén olyant partnert választunk, aki teljesen ellentétes tulajdonságokkal rendelkezik, mint a szülőnk.

Döntésünk ennél persze sokkal bonyolultabb, alapulhat a nagyszülők, nagybácsik, unokatestvérek vagy épp a közeli barátok tudattalanul beépült hatásán is.    

4. Családi veszteségek

A családtagok halála a legsúlyosabb, legnagyobb stresszhatást jelentő élettapasztalataink közé sorolandó, amely elől senki sem menekülhet. Ez a hirtelen és visszavonhatatlan megbomlás a családi élet folytonosságában, komoly sokkhatást jelent a család rendszerében. Ahhoz, hogy a családi kultúra túlélje a családtagok halálát, és megőrizze egységes integritását, sikeresen kell kezelni a halál tényét. A fájdalom viselése egy örökletes reakciómintának tűnik. Az egyéni reakcióink pedig hatással vannak az egész családra. Például egy ötfős családban a gyermek elvesztésére az anya úgy reagál, hogy a gyermekről készült képek, a neve, a létezése tabuvá válik a családban. Ez erősen kihat a család többi tagjára is, a testvérek például könnyen elsajátíthatják, hogy a halálról, a fájdalmakról nem beszélünk .

letoltes_1_4.jpg

Az, hogy egy család gyászol-e vagy sem, hogy külön vagy együtt, olyan szokások, amelyekből családi minta fejlődik és transzgenerációs hatással továbbadódik a következő generációnak. Ahol a gyászfeldolgozás nem zajlik le a normális mederben, olyan családi reakciómintát szül, amely nemzedékről-nemzedékre öröklődik, és tartósítja az elengedéssel, az érzelmi kötelékek felbontásával járó nehézségeket az egyénekben. 

A transzgenerációs elméletek családok generációk közti örökségeit, interakcióit kutatják. A család egészségtelen gondolkodási és viselkedési mintákat fejleszthet ki, amelyek generációkon keresztül öröklődnek. Ha megértjük, hogy a család a múltbeli krízisekre hogyan reagált, betekintést nyerhetünk a család jelenlegi küzdelemébe. A stresszes helyzetekre adott generációs reakciók felismerésének birtokában gyakran előre jelezhetjük a jövőbeli problémákat, hiszen mint láttuk, a megoldatlan konfliktusok öröklődhetnek generációról-generációra, és akár súlyos zavart is okozhatnak. Többféle pszichológiai módszer foglalkozik a diszfunkciók megszakításával, amelyben többek között a családterápia is segítségünkre lehet.  

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, csatlakozz hozzánk a 7köznapi pszichológia Facebook oldalán.  

Forrás:

Ballard, M. B., Fazio-Griffith, L., & Marino, R. (2016). Transgenerational Family Therapy: A Case Study of a Couple in Crisis. The Family Journal24(2), 109-113.
Lieberman, S. (1979). A transgenerational theory. Journal of Family Therapy1(3), 347-360.
Lukács Dénes (2012): Hogy’ állna rajtunk a nagyszülők ruhája…? A transzgenerációs hatás.
Katalin, V. (2011). A transzgenerációs hatások az epigenetikai kutatások tükrében. Magyar Pszichológiai Szemle66(3), 507-532.

A bejegyzés trackback címe:

https://7koznapi.blog.hu/api/trackback/id/tr1314083971

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.