Nárcizmus - Hogyan ismerjük fel az önimádókat?
2017. március 13. írta: M.S.Annamária

Nárcizmus - Hogyan ismerjük fel az önimádókat?

A betegség, amelyben a beteg jól érzi magát, de a környezete szenved.

Ma már minden egoista emberre könnyedén rámondják, hogy nárcisztikus. Így lesz nárcisztikus a nő, aki sokat nézegeti magát a tükörben, vagy a szomszéd srác, aki csak a suli legszebb csajaival hajlandó mutatkozni. Nárcisztikus ma már férjnek a feleség és feleségnek a férj, ha nem enged az igényeiből, elvárásaiból. Pedig nem lesz nárcisztikus minden ember, aki kicsit jobban szereti önmagát az átlagnál. Lássuk, ki valójában Nárcisz, honnan jön, milyen ő, és hogyan tudjuk felismerni? És igen, miért tud ő veszélyes is lenni?

Ki valójában Nárcisz?
A nárcizmus kifejezés Freudtól származik, aki pedig a görög mitológiai alakról, Narkisszoszról nevezte el a túlzott önszeretet állapotát. Narkisszosz vesztét ugyanis az okozta, hogy beleszeretett önmaga tükörképébe, majd vízbe fúlt. A névadó tragikus története jól sugallja ennek a személyiségzavarnak a kettősségét. Az önmagával túlzottan is elégedettnek tűnő ember ugyanis kompenzál, mégpedig valami komoly hiányt, a valódi elégedettség és az „önszeretet” képességét.

Milyen típusai vannak a nárcizmusnak?
A pszichológusok két különböző nárcizmust különböztetnek meg: grandiózust és sérülékenyt. Ezen felül ismerünk nárcisztikus személyiségzavart, ami egy extrém típus.
- A grandiózus nárcisztikus típus a legismertebb, jellemző rá az exrtaverzió, dominancia és a figyelem kikövetelése. A figyelmet és a befolyást hajszolja. Pl: ilyen sok politikus, híresség és vezető beosztású személy. Ők csakis a hatalomra és figyelmre hajtanak.
- A sérülékeny nárcisztikusok gyakran csöndesek és visszafogottak. Érzik, hogy sokra hivatottak, de könnyű őket elbizonytalanítani.
- Extrém esete a nárcisztikus személyiségzavar, amely ritka, és főleg férfiaknál fedezhető fel.  A személyiségzavarral rendelkező ember hivatalos jellemzői: grandiózus önkép, sokra hivatottság érzése, elismerésre és figyelemre való törekvés. Emellett nem képes empátiát érezni mások iránt. Csak akkor beszélünk személyiségzavarról, ha az életvezetésben problémát okoznak a tünetek, mert túlzottan átveszik az irányítást a döntések és viselkedés felett.

Mi hajlamosíthat nárcisztikus személyiség kialakulására?
Genetikailag is öröklődik a hajlam, de a környezet is fontos. A szülők, akik piedesztálra emelik a gyereket, a grandiózus nárcizmusnak kedveznek. A rideg, irányító szülők pedig a sérülékeny nárcizmusnak. Sokan úgy vélik, hogy a nárcisztikus személyiség kialakulását a szülői elutasítás okozza, amely következményeként a gyermek úgy kezd vélekedni, hogy a világon számára egyetlen megbízható személy létezik, mégpedig önmaga. A nárcisztikus személy olyan, mint aki gyermekkori sérülései miatt tűzbe dobta valódi énjét, majd kompenzálásként létrehozott magának egy új, részletesen megkreált, hamis ént.

Honnan ismerhető fel a nárcisztikus személy?
Egy érdekes kutatás szerint a nárcisztikus személy beazonosításához egyetlen kérdést kell feltennünk: „Te önmagadat nárcisztikusnak tartod?” A feltételezés szerint az önmagát mindenek felettinek tartó ember büszkén vállalja nárcizmusát, úgy szereti önmagát, ahogy van. Azzal, hogy vállalja nárcisztikus énjét, legitimizálva érzi felsőbbrendűségét is. Ha valaki mégis bizonytalan lenne, itt talál online kitölthető kérdőívet a témában: https://bura.hu/tesztek

Milyen egy tipikus „Nárcisz”?

  • Leginkább magáról szeret beszélgetni. Ha másról próbál velük valaki társalogni, az nem érdekli őket, inkább ignorálják a beszédpartnert. Nem igazán érdeklődik mások iránt, azonban ha valamit el szeretne érni, a legelbűvölőbb és legérdeklődőbb társalgópartnerré képes átalakulni. Figyelme viszont addig tart, míg el nem érte célját. Ezt követően képes egy pálfordulással átmenni távolságtartó viselkedésbe.
  • Nagyon érzékenyek a negatív kritikára. Ha bírálat éri őket, könnyen haragra gerjednek. Sértettségük átcsaphat manipulációba, amely következménye az ellentétes véleményt képviselő személy álláspontjának megváltozása, esetleg bűntudata.
  • Úgy érzik, sokra hivatottak a világban, felnagyított személyük nélkül mások nem is lennének képesek élni. Úgy érzik, a föld körülöttük forog, így az a minimum, hogy a környezetükben élő emberek is őket „szolgálják”.
  • Nem tisztelik a normákat, mi több, szeretik a szabályszegést. Legtöbbször nem okoz gondot számukra beállni más elé a sorba, megszegni a közúti szabályokat, apróbb tárgyat elcsenni. Nem érzik a határaikat. Általában úgy érzik, többet megtehetnek, mint mások, így rájuk nem érvényesek az olyan dolgok, mint a kölcsönzött pénz visszaadása, személyes tér tiszteletben tartása, ígéretek betartása.
  • Szeretik partnerüket alárendelt pozícióba helyezni, mivel így képesek saját önértékelésüket magasan tartani. Kutatások igazolják például, hogy a nárcisztikus személyiséggel rendelkezők nagyon gyakran választanak maguk mellé érzelmileg és önértékelésben sérülékenységre hajlamos Borderline-szindrómás párt. Szerelmi partnernek egy hűséges csodálót választanak, de mindig azt fürkészik, hogy hol találhatnának a jelenleginél jobb társat.
  • Könnyedén felhasználják barátaikat, párjukat, családjukat a céljaik elérésére. Akár bűntudatkeltéssel, akár nyomásgyakorlással, de arra ösztönzik környezetüket, hogy saját, (meg nem élt) vágyaikat elérjék számára.

Tudnak változtatni a negatív vonásaikon?
Igen, az empátia gyakorlásával, terápiában.

Akarnak is?
Sajnos többnyire nem.

Miért veszélyes a nárcisztikus személy?
Sajnos a nárcisztikus ember olyan sérüléseket képes ejteni másokon – főleg ha eszközei között a manipulációs technikák foglalják el az előkelő helyet – , amelyek maradandó nyomot hagyhatnak. A manipulátor eszközei végtelenek, akár arra is képes, hogy a másik ember önbecsülését szinte teljesen leépítse, így önbizalma stabilan maradhat magasan. Emiatt talán az elkerülés a legjobb megoldás. Abban az esetben, ha a közeli kapcsolat elkerülhetetlen, ismerjük fel a jeleket, és óvjuk meg saját, egészséges önbizalmunkat. 

Ha valaki közelebb szeretne jutni a nárcisztikus emberképhez, érdemes megnézni a Blue Jasmine című filmet, amely nagyon jól mutatja be a nárcisztikus személyiségzavart.

Ha tetszett a cikk és szeretnél hasonlóan érdekes témákról olvasni, kövess minket a Facebookon!

 

 

 

 

Kernberg, O. (1976). Borderline conditions and pathological narcissism. New York
Charles, S. C. (2006). Személyiségpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
https://blog.allpsych.com/raising-a-narcissist/
http://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/00223980.2016.1248807
https://www.psychologytoday.com/blog/communication-success/201409/10-signs-youre-in-relationship-narcissist

Kép:

https://www.trashtalktv.com/11/12/toddlers-tiaras-eden-wood-causes-psycho-seizure/401636/
https://www.google.hu/search?q=narkisszosz&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwj_wO7k_dHSAhUCUhQKHd1mBJsQ_AUIBigB&biw=1366&bih=638#imgrc=UMo05ilvGy5XbM:
http://www.tabunyitogato.hu/cikkek/psziche.4/
http://inspira.blog.hu/2014/08/03/az_empata_es_a_narcisztikus_szemelyiseg_talalkozasa
http://www.nlcafe.hu/csalad/20140207/narcisztikus-szemelyisegzavar/

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://7koznapi.blog.hu/api/trackback/id/tr2712333555

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.