Bizonyára minden autót vezető személy számára ismerős a helyzet, mikor a minket hátráltató, párhuzamos parkolásban ügyetlenkedő, vagy épp az agresszíven, hátulról nyomuló, majd hirtelen előző személy autójába kíváncsian benézünk. Ki ő? Bárkit is látunk ott, legtöbbször a "Tipikus nő!" vagy "Tipikus férfi!" mondatok hagyják el a szánkat. Ezeket persze még sokan szeretik tovább fűszerezni további sztereotípiákkal mint a szőke, a nagyképű, apuci anyucija vagy akár a kis ember nagy autóval, és hát sorolhatnánk egészen sokáig, de legyen ez egy következő cikk témája, most maradjunk a nemeknél. 
A vezetési attitűdök, képességek statisztikai eredményei főként a hibázások, balesetek adatain alapszanak. Az biztos, hogy nem beszélhetünk egyik nem esetében sem egy általánosan jobb autóvezetési adottságról. Más-más erősségek és gyengeségek jellemzik mindkét nem képviselőit.

Éppen ezért talán a tökéletes cím így hangzana: Kik vezetnek rosszabbul? A nők vagy a férfiak?

A parkolás királyai

Ha megkérdezünk véletlenszerűen embereket, hogy mi erről a véleményük, talán a kedves Olvasó már magától is megtippelné az eredményt. A véleményfelmérések azt mutatják, hogy a férfiak önmagukat a nőknél sokkal jobb sofőrnek tartják. Hogy miért? Egyrészt feltételezhető, hogy a hímnem képviselői mint általában az életben, itt a volán mögött is szívesebben vannak vezető pozícióban. Másrészt az autómanőverezés egyik leglátványosabb része a parkolás, ahol bizony a nők többsége alulteljesít. Kutatások igazolták, hogy különböző hátterű, korú férfiakat és nőket összevetve a férfiak nem csak gyorsabb, de pontosabb parkolásra képesek.

Ingatag nők

A vezetési tudásukról megkérdezett nőknél nem állt fenn a férfiaknál tapasztalható magabiztosság, nem tartják magukat a férfiaknál jobb sofőrnek. Pedig nem egy olyan terület van, ahol ők stabilabb vezetőnek számítanak a férfiaknál. A női sofőrök statisztikailag megfontoltabb vezetőknek számítanak, emellett jobban látják előre, hogy a másik vezető mit tervez tenni. Ennek ellenére mégis él az az általános sztereotípia, miszerint a nők rosszul vezetnek. Egy ausztrál tanulmány nagyon látványos, szimulátoros kísérletben bizonyította azt, hogy miként áll a "gyengébbik" nem önmaga képességeihez. Ha egy szóval jellemeznénk az eredményeket, akkor az a bizonytalanság lenne. Azok a nők, akiket a szimulátoros vezetés előtt elláttak negatív sztereotípiákkal a női sofőrökkel kapcsolatban, kétszer nagyobb valószínűséggel okoztak balesetet a szimulátoros programban, mint azok, akik nem részesültek hamis, negatív információkban. Ez a kísérlet elég jól mutatja a sztereotípiák önképet és önbizalomhiányt romboló hatását, és azt is, hogy a nők önmagukba vetett hite bizony igencsak ingatag, ha vezetésről van szó.

Önbizalom és kockázatvállalás

Márpedig az önbizalom elengedhetetlen tényezője a magabiztos vezetési stílusnak. Ez az, amivel a legtöbb férfinak nincs problémája, sőt. A férfi sofőrök - vezetési kvalitástól függetlenül - általában magabiztos vezetők. Agresszívabban, kockázatvállalóbban, nagyobb sebességgel vezetnek, és többször ülnek volán mögé biztonsági öv használata nélkül, de ittas állapotban is. A férfiak autóbalesetben történő halálának kockázata ezekből adódóan kétszer magasabb a nőkkel összevetve (megtett kilométerre számolva).

A nők ütközésének többségét a megcsúszás és kanyarodás okozza, amit főként a figyelmetlenség és bizonytalanság okoz. A koncentrációt a mobiltelefon használata jelentősen csökkenti vezetés közben. Azt találták, hogy az, aki - akár kézben, akár kihangosítóval – telefonál vezetés közben, 4x nagyobb valószínűséggel okoz balesetet. És kik azok, akik ha lehet, állandóan tartanák a kapcsolatot ismerőseikkel telefonon? Hát persze, hogy a nők. Pontosan 63%-al gyakrabban telefonálnak autóvezetés közben, mint a férfiak. Éppen ezért nem szabad megfeledkezni arról, hogy habár a nők többnyire nem vadulnak és kockáztatnak veszélyes manőverekkel az utakon, azért a kockázatvállalásból ők is kiveszik a részüket a párhuzamosan történő beszélgetéssel és vezetéssel, amiben bár ügyesebbek általában mint a férfiak, mégis gyakran okoznak miatta balesetet.

Pszichológiai magyarázatok: az én autóm autóm, az én váram

A vezetés akarva-akaratlanul, de a férfiakból agressziót és versengést vált ki, míg a nőknél inkább óvatosságra törekvést. A pszichológia úgy vélekedik erről, hogy az autóvezetés a területfoglalás, az agresszív védekező viselkedés megmutatkozása lehet a férfiaknál, míg a nőknél a terület védelmezése és óvása a motiváció. Míg a férfiak "autós páncéljukban" megküzdenek a terükért, addig a nők kooperálnak.

Ha megnézzük, valóban lehet ebben valami, hiszen a férfiak számára a vezetés lehetőséget nyújt a férfi dominancia megmutatására: a gyorsaság a férfiasságot, az ügyes manőverezés pedig a rátermettséget mutatja. A nagy autó a hatalmat, míg a gyors az erőt szimbolizálhatja. Az agresszív viselkedés észlelése agresszív reakciót von maga után, mivel mindenki a saját territóriumát, épségét akarja megvédeni. Ugyanez játszódhat le az ösztönösség szintjén a férfiakban is egy-egy váratlan előzés, hirtelen bevágás hatására. És ha már ösztönösség, vajon mennyivel fokozódhat az imponálás célú kockázatvállalás, ha egy csinos nő ül a vezető mellett? Biztosan érdekes lenne egy erre vonatkozó kísérletet elvégezni, de a legtöbb férfi magába tekintve biztosan talál saját életében is erre vonatkozó példát.

És mi a helyzet a nőkkel? Ők feltehetően amíg a férfi verseng a többivel, az ő célja a háborítatlanság megőrzése. Többször viszik utasként a gyerekeiket, és ezért a védelmező attitűd a még óvatosabb autózással párosul. Szívesebben választanak általában nagyobb, erősebb karosszériájú, gyengébb motorral rendelkező autót, ritkábban hagyják el a sávjukat, és lépik át a sebességhatárokat. Feltehetően minden ilyen döntésüket a biztonságkeresés motiválja.

Evolúciós elképzelések

Evolúció párti pszichológusok a vezetésnek azt az oldalát igyekeztek megfogni, hogy miben segíthették a túlélést az egyes nemek tipikus viselkedései, képességei?

A vadászó-gyűjtögető férfiaknak kockázatvállalásra volt szükségük ahhoz, hogy veszélyes helyzetben is célt érjenek. Különben nem tudtak volna élelmet szerezni. Sebességre és jó navigációs képességre volt szükségük a táplálékforrás megtalálása, a mozgó célpont bekerítésére, elkapása érdekében.

A nő, aki a szociális hálóért és a gyermekgondozásért volt felelős, folyamatosan párhuzamosan végezte a tevékenységeket. Ezért lehet jobb a multitaskingban, viszont ezért is érezhet folyamatos vágyat arra, hogy kapcsolatot tartson a környezetével (vezetés közben is telefonálva).

Hormonális befolyásolás

A néha meggondolatlannak tűnő, erőteljesebb és gyorsabb vezetési stílust a tesztoszteron szint is befolyásolja. Nem elég, hogy a férfiak ösztönösen is mutatnak hajlamot a vadabb, versengő vezetési stílusra, kutatások szerint a magas tesztoszteron szint tovább növeli a kockázatvállalás és agresszió mértékét, a konfliktus és veszélyes helyzetek keresésére való hajlamot.

Érdekes párhuzam, hogy azt találták, a menstruáció idején a női sofőrök sokkal óvatosabbak és biztonságra törekvőbbek, mint máskor. Mindez erősíti azt a pszichológiai feltételezést, miszerint mindkét nem számára vannak mélyen megbúvó, talán ösztönösnek is nevezhető késztetések, amik autóvezetés közben láthatóvá válnak.

Mik táplálják az elképzelést, hogy a nők gyengébb sofőrök?

Tim Falkoner, vezetésszakértő szerint az a sztereotípia, hogy a nők nem értenek a vezetéshez, valószínűleg a női egyenjogúság megszerzése előtti állapothoz vezethető vissza. Mivel régebben ritkaságnak számított a nő a volán mögött, így a mai, unisex világban is tartósan fennmaradt a kép, miszerint a női sofőr rutintalan, ügyetlen. Másik lehetséges oka a sztereotípiának, hogy ma az autós sport tipikusan férfi sport. Ennek két oka lehet: feltehetően a nők alacsonyabb kockázatvállalása miatt nem terjedt el a nők körében, másrészt a nők számára szociokulturális gátak is lehetnek ebben a sportágban.

És persze nem szabad elmenni amellett, hogy habár néhány képességbeli különbség (pl. parkolás, navigálás, figyelemmegosztás, helyzetfelismerés) felfedezhető a nemek között, mindezek érvényesülését számos egyéb tényező befolyásolja. Itt jön képbe a tapasztalat, rutin, illetve az egyéb, személyiségjegyekből és magánéletből származó egyéni különbségek.

Ha tetszett a cikk és szeretnél hasonlóan érdekes témákról olvasni, kövess minket a Facebookon! 

Forrás:

• https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4721465/
• https://blogs.psychcentral.com/healing-together/2011/07/men-and-women-drivers-the-gender-divide/
• http://www.nbcnews.com/id/8545779/ns/technology_and_science-wireless/t/drivers-using-cell-phones-more-likely-crash/
• http://www.theglobeandmail.com/globe-drive/culture/commuting/men-vs-women-who-are-better-drivers/article1389780/