Előfordult már, hogy megkérdeztél valakit milyen nap van ma, mert teljesen elvesztél az időben? A szerdát már csütörtöknek érezted vagy éppen a szombatot még csak keddnek? A legtöbb ember tervezgeti a jövőjét és azon ábrándozik, mit fog csinálni holnap, a következő héten és azután, vagy éppen egy tegnapi veszekedésen jár a feje. Ha a buszon ülünk, az otthonunkra vágyunk, ha otthon vagyunk, akkor ki szeretnénk mozdulni. 

Elvágyódunk egy reményteljesebb helyre, amelyet a jövő ígérhet, vagy a múltbeli eseményeken bánkódunk. Elménk leginkább a távoli időben és térben lakik. Csak látogatóként érkezik a jelenbe. Megszoktuk, hogy csupán vendégek vagyunk a mostban. Mindeközben a körülöttünk lévő események zajlanak folyamatosan és elhalasztjuk megragadni őket. Elfelejtünk élni…

Mit jelent a mindfulness? 

Habár a mindfulness fogalmát csupán a nyugati, modern emberek használják ilyen formában, de gyakorlása már több ezer éve gyökeret vert a keleti vallások egyikében, a buddhizmusban. Lényege, hogy olyan állapotba lépjünk, amelyben az elménk a jelenben tartózkodik, mentesülve várakozásainktól a jövőre nézve, és fájdalmainktól a múltba visszatekintve. Mindez olyan módon, hogy a jelen pillanat elemeit teljes lényünkkel átéljük értékelés nélkül. Megszabadulunk a fejünkben lévő zsibongó zajoktól, amik elterelik a figyelmünket a most dimenziójából. Egyszerűbben leírva: megteremthetjük a belső békénket.

A jelen megadhatja nekünk azt, amire vágyunk a jövőben és segít túllépni a múlton. Megtanít minket kapcsolódni a létezéshez és általa tapasztalhatjuk meg a legnagyobb örömöket is. Bármi, amit most teszünk, később a múltunk lesz, de tulajdonképpen minél többet vagyunk ebben az állapotban, annál kevésbé érzékeljük fontosnak az idő többi részét. Elengedni és eggyé válni a létezéssel. Megélni a pillanatot. Ezt adja nekünk a mindfulness.

Hogyan térjünk vissza a jelenbe?

Bárki számára lehetséges megtapasztalni az életet. Mindenkinek alanyi jogon jár. Mivel legtöbbször a gondolatok kontrollálatlan kavalkádja repít minket más időkbe, ezért gyakorlásra van szükség. Minél többször, rendszeresen alkalmazzuk az egyszerű, de nagyon hasznos technikákat, annál inkább válunk ,,mindful’’ egyénné.

Itt van három könnyű gyakorlat, amit bárki alkalmazhat:

1. A gondolatainkat mi tápláljuk azzal, hogy reagálunk rájuk és azonosulunk velük. Bármilyen gondolat keletkezik az elménkben, az arra adott válaszunk csak további párbeszédet eredmé Így vezényeljük magunkat máshová a mostból. A visszatérést segítő gyakorlat menete nem más, minthogy felismerjük a kavalkádot és megszüntetjük a velük való azonosulást. Próbáld ki! Ne reagálj a gondolataidra, csak figyeld meg őket értékelés nélkül. Abban a pillanatban, hogy elméd külső szemlélőjévé válsz, már nem azonosulsz többé vele, így csend költözik a fejedbe. 
   
   
2. A következő gyakorlat lényege a teljes jelenlét. Onnantól fogva, hogy felismerted a távolságtartásod a jelentől, a te kezedben van az irányítás és lehetőséged nyílik a mostra koncentrálni. Figyeld meg a környezetedben lévő tárgyakat, jelenségeket alaposan! Tapints meg bármit és érzékeld az anyagát, esetleg szagold meg! Hallgasd a körülötted lévő hangokat! Talán elsőre nehezebbnek fog tűnni, mint gondolnád, mert ilyenkor még csúszkálunk az állapotok között, de minél többet gyakorlod, annál tovább maradsz itt.
   
   
3. Ehhez a gyakorlathoz érdemes leülni és behunyni szemeinket. Csupán annyi a dolgunk, hogy mozdulatlanul figyeljünk befelé és kövessük végig a testünk határait. Haladjunk végig elménkkel, a fejünktől egészen a talpunkig. Ismételjük meg ezt ahányszor csak szeretnénk!

További gyakorlatok megismerésére és kipróbálására lehetőségünk van, a manapság igencsak nagy népszerűségnek örvendő tréningeken. A mindfulness tréning egy úgynevezett éber figyelmen alapuló stresszcsökkentés (MBSR = Mindfulness-based stress reduction), amelynek kialakításával először Jon Kabat-Zinn, amerikai mikrobiológus foglalkozott a hetvenes években. Pontosan a jelen tudatos megélésére fejlesztették ki.

• A tréning általában hat-nyolc héten keresztül tart.
• Zárt csoportban zajlanak a tréningek, kisebb létszámmal (8-15 fővel).
• Meditációalapúak a gyakorlati foglalkozások, amelyekben fontosak a testi-fiziológiás érzetek megfigyelései, különösképpen a légzé Három technikát alkalmaznak ezek segítésére: testpásztázást (a test tudatos megfigyelését), ülő-meditációt (vezetett befordulást) és jógát.

Klinikai vizsgálatokban már kimutatták, hogy jótékony hatásai közé tartozik:

• a stresszcsökkentés,
• a szorongás csökkentése, és
• a fájdalomhoz köthető izgalom csökkenté
• Javítja a hangulatot és enyhíti a fájdalmakat komoly betegségeknél, mint a rák, a rheumatoid arthritis vagy a HIV-AIDS.
• Modulálja az agyat és serkenti az immunműködé
• Egészséges egyéneknél javítja az életminőséget és szintén csökkenti a stressz intenzitását.
• További pozitív hatása az empátia fejlesztése.

Úgy gondolom, hogy a mindfulness állapot mind a hétköznapi, mind a szokatlanul nehéz időszakainkban nagy segítségként szolgálhat. Ajánlom mindenkinek a téma részletesebb tanulmányozását!

Források: 

• Eckhart Tolle - A most hatalma a gyakorlatban
• Developing an observing attitude: A qualitative analysis of meditation diaries in a MBSR clinical trial https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3032385/