Az empátia a másik személy gondolatainak, érzéseinek, állapotának megértése. Amikor bele tudjuk magunkat képzelni a másik helyzetébe, annak érdekében, hogy megértsük, mit érez vagy tapasztal a másik. Az empátia elősegíti a belülről jövő proszociális (segítő) viselkedést, és bár lehetnek genetikai alapjai, az empatikus megértés kapacitása mostanra világossá vált, hogy fejleszthető, növelhető.

Társadalmi szinten időnként úgy tűnhet, hogy egyre inkább individualistává, énközpontúvá válunk, de neurológiai kutatások megerősítik, hogy az emberek és más, szociális állatok, leginkább a főemlősök, tükörneuronokkal vannak felszerelve, olvasni, utánozni képesek az érzelmi jeleket arckifejezésekből, testbeszédből. A tükörneuronok segítenek bennünket érzelmi tapasztalásaink megosztásában, és abban, hogy sokkal empatikusabbá váljunk mások felé.   

Az empátia lehet többféle?

Az empátia az érzelmi intelligencia egyik igen fontos eleme, hiszen ez kapcsolja össze az egyént a többiekkel. Daniel Goleman, aki az érzelmi intelligencia fogalmát megalkotta, az empátiát háromféleképpen magyarázza. Egy többkomponensű konstrukcióról van szó, amelyek mindegyike valamely agyi területhez kapcsolódik.

Először is van az érzelmi empátia. Ez azt a képességünket jelöli, hogy mások érzéseivel osztozni, azonosulni tudunk, ugyanazt érezzük, mint a másik. Azok, akiknek magas az affektív empátiája, például viszonylagosan erős zsigeri reakciókat mutatnak egy ijesztő film nézése közben. Mások félelmét, erős fájdalmát magunkon érezzük, mikor látjuk a másikat megijedni.

A másik a kognitív empátia, amely képességet jelent mások érzéseinek, a másik perspektívájának megértésére. Kognitív empátiával rendelkezünk, ha bele tudjuk képzelni magunkat a másik helyébe, megértjük az illető érzéseit, és tudjuk, mire gondol anélkül, hogy konkrétan érzelmileg kapcsolódnánk egymáshoz. Egy jó példa erre a pszichológus, aki igyekszik ésszerű úton megérteni a kliens érzelmeit, de nem szükségszerűen részesedik zsigeri szinten a másik érzéseiből.

Végül elkülönítik az együttműködő (szociális) empátiát, amelyről akkor beszélhetünk, ha valaki ráérez arra, hogy mit vár el tőle a másik. Azaz, ha törődünk az illetővel, és konkrét lépéseket is hozunk annak érdekében, hogy segítsünk rajta.

Miért van szükségünk rá?

Először is, az empátia segít megérteni, hogy mit, miért tesznek vagy hiszik, amit hisznek az emberek körülöttünk. Mások cselekedetei, bármennyire szokatlanok is, empátiával szemlélve értelmesnek tűnnek. És ezen megértés által talán nem ítélkezünk úgy, és kevésbé leszünk védekező állásban, amely segít elkerülni a felesleges stresszt.

Az empátia lehetővé teszi, hogy inspiráljunk vele másokat azáltal, hogy megértjük valódi értéküket és vágyukat. Ez egy sokkal egészségesebb megközelítés, mint a fenyegetés vagy a manipuláció.

Érdemes tudni azt is, hogy nem minden esetben hasznos a magas fokú empátiás készség. Hiszen van olyan, amikor gátolhatja a társadalmi tevékenységeket, vagy akár amorális viselkedéshez is vezethet. Például valaki, akit egy autóbaleset szemtanújaként elöntenek és túlterhelnek az érzések, azonosul az áldozat súlyos fájdalmával, kevésbé valószínű, hogy segíteni tud a bajba jutottakon. Hasonlóképpen, saját családtagjaink vagy saját környezetünk iránt érzett erős empátia könnyen előidézheti bennünk a gyűlölet vagy az agresszió érzését, amint fenyegetést érzékelünk velük szemben.

Hogyan mérhető az empátia?

Az empátiát gyakran önkitöltős kérdőívekkel mérik. Nemrégiben fedezték fel, hogy azok, akiknek az érzelmi empátiájuk magasabb, nagyobb szürkeállománnyal rendelkeznek (idegsejtek gyűjteménye az agyban) az agy elülső részében található insulában. Ez a terület gyakran a pozitív és negatív érzelmek szabályozásában játszik szerepet oly módon, hogy – látva például egy autóbalesetet – integrálja a környezeti ingereket, amelyek zsigeri és testi érzetek formájában aktiválódnak.

Azok, akik a kognitív empátiában értek el magasabb értéket, az agy prefrontális kérgében rendelkeznek több szürkeállománnyal. Ez a terület többnyire a kognitív folyamatok során aktiválódik, amely képessé tesz arra, hogy magunknak és másoknak mentális hiedelmeket tulajdonítsunk. Ez azt jelenti, hogy megértjük: másoknak is vannak hiedelmei, vágyai, szándékai, nézőpontjai, amelyek különböznek a mienktől.

Az empátia szelektív?

Kutatások bizonyítják, hogy általában sokkal nagyobb empátiát érzünk a saját csoportunk tagjai iránt. Egy tanulmány átvizsgálta kínai és kaukázusi résztvevők agyát, miközben ők először a saját etnikai csoportjuk tagjainak fájdalmát, majd a másik csoportét nézték végig egy videón. Az eredmények szerint agyunk elülső, cinguláris kéregnek nevezett területe - amely gyakran aktív, mikor mások fájdalmát látjuk -, kevésbé aktiválódott, mikor a résztvevők nem a saját csoportjuknak tagjait látták szenvedni. Más tanulmányok szerint az empátiában résztvevő agyterületek kevésbé aktívak, ha tisztességtelen, igazságtalan emberek fájdalmát látjuk.

Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy kevésbé vagyunk empatikusak azok iránt, akik nem a mi csoportunk tagjai. Egyetemistáknak pénzbeli jutalmat vagy fájdalmas áramütést kellett adniuk a saját, illetve egy másik egyetem hallgatóinak. Azok az agyterületek, amelyek a jutalmazásban vettek részt, aktívabbak voltak, mikor a diákok a saját csoportjuk tagjait jutalmazták, de azok az agyterületek, amelyek a mások kárára tett lépések esetén kapcsolnak be, egyformán aktívak voltak mindkét csoport esetén.

Ezek az eredmények megfelelnek a mindennapi élet megfigyeléseinek. Általában jobban érezzük magunkat, ha saját csoportunk, környezetünk nyer valamit, de valószínűtlen, hogy másoknak kárt akarnánk okozni csak azért, mert ők egy másik kultúrához, csoporthoz, vagy fajhoz tartoznak. A saját csoport felé való elfogultság sokkal inkább a bensőségesség érzéséről, a szeretetről szól, mintsem a csoporton kívüli gyűlöletről.

Így a karácsonyi készülődés hajrájában biztosan sokan érezzük, hogy feszültek, türelmetlenek, kialvatlanok vagyunk. Még a mama, papa ajándéka hiányzik, a kacsacomb nem volt szép, azt még vennünk kell valahol, de a takarítással sem állunk sehogy. Minden évben megfogadjuk, hogy jövőre nyugodtabb lesz a karácsony előtti időszak, lehet, hogy párszor már sikerült is megvalósítanunk. És bár nem szorosan karácsonyhoz kapcsolódó témáról van szó, az empátia, annak gyakorlása, alkalmazása sokunknak segíthet akár, ha nem is konfliktusmentesen, de nyugodtabban megélni az esetleges súrlódásokat így az ünnepek előtt is.

Forrás:

Eres, R., & Molenberghs, P. (2013). The influence of group membership on the neural correlates involved in empathy. Frontiers in human neuroscience, 7, 176.

Molenberghs, P., Ogilvie, C., Louis, W. R., Decety, J., Bagnall, J., & Bain, P. G. (2015). The neural correlates of justified and unjustified killing: an fMRI study. Social cognitive and affective neuroscience, 10(10), 1397-1404.