Mire jó az IQ teszt?
2019. január 08. írta: F.B. Eszter

Mire jó az IQ teszt?

older-students-at-long-desk-taking-a-test.jpg

Az intelligencia mérése több, mint egy évszázada képezi a pszichológiai kutatások egyik központi kérdését. Míg kezdetben úgy tekintettek az IQ tesztre, mint valamiféle csodaeszközre, ami mindent elárul az emberek főbb tulajdonságairól és eszerint különbséget lehet tenni közöttük (ezzel egyébként meglehetősen veszélyes vizekre evezve, ha csak a fajelméletre gondolunk), az utóbbi évtizedekben világossá vált, hogy önmagában IQ-t mérni ugyan bizonyos konkrét helyzetekben nagyon fontos és hasznos lehet, de sok esetben vajmi kevés információt ad az egyén komplex kognitív profiljáról vagy különböző helyzetekben való sikerességéről. A teszt alkalmazójának tehát pontosan tudnia kell, mi a célja a teszt felvételével, és csak addig nyújtóznia, ameddig a takarója ér.

Miután világossá vált az IQ teszteket övező ellentmondásosság, a laikus olvasóban joggal merül fel a kérdés, hogy milyen esetben érdemes IQ teszteket használni és mi az, amire nem alkalmas? Milyen jellemzők vizsgálata segíthet árnyalni az IQ tesztek eredményeit? Vajon minden helyzetben logikus döntéseket várhatunk el attól, akinek nagyon magas az IQ-ja?  Cikkemben többek között ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Fontos kiindulási pont az IQ tesztek használatának értékelésésénél, hogy lássuk, az IQ tesztek gyakorlatilag az iskolai közegre lettek „szabva”. Mikor a múlt század elején Alfred Binet, Simon nevű munkatársával, a francia Közoktatási Minisztérium felkérésére kidolgozta az első intelligencia tesztet, a cél kifejezetten az volt, hogy olyan mérőeszköz szülessen, ami a tanulási képességek alapján képes diszkriminálni a gyerekek között. Ilyen értelemben jól belátható, hogy az IQ tesztek olyan képességekre helyezik a fókuszt, amelyek oktatási közegben elengedhetetlenek a sikeres működéshez.

  • A bevezetőből belátható, hogy az intelligenciatesztek abban bizonyosan segíthetnek, hogy az iskolában dolgozó pszichológus felmérje a tanulási problémával küszködő diákok képességeit, feltárja, hogy milyen területeken szorul a gyerek fejlesztésre és olyan támogatást, fejlesztést nyújtson neki, ami illeszkedik az IQ tesztben feltárt hiányosságokhoz.
  • Az IQ teszt arra is alkalmas, hogy akár iskolai, akár az egyéb támogató közegben megértsék, mi áll egy látszólag gyengébb teljesítmény hátterében. Könnyen lehet, hogy három gyereknek az iskolai teljesítménye pontszámra azonos, de míg egyiküknek az információk feldolgozásának sebessége gyenge, addig másiknak a munkamemóriája átlagon aluli, harmadiknak pedig az hangalapú ingerek dekódolásában vannak hiányosságai. Ugyanígy igazegy jó teljesítményű gyereknél is, hogy sok minden eredményezheti a kedvező kimenetelt, csak, amíg nincs probléma, nem igen nézünk az eredmények mögé. Ha feltárjuk, hogy milyen területek állnak egy-egy felmerülő probléma hátterében és mi az erősség, amire építeni lehet, azzal célzottan és hatékonyan tudunk segítséget nyújtani a nehézséggel küzdő gyereknek.
  • Az iskola világából kilépve az IQ tesztek hasznossága a klinikai világban, a diagnosztikában is elengedhetetlen. Több olyan pszichiátriai zavar létezik (pl. viselkedési zavar, beszédértési zavar), ahol kulcsfontosságú felismerni, hogy az érintett viselkedésében megjelenő eltérések az alacsony intellektusból vagy egyéb fennálló problémából fakadnak, hiszen a két dolog nagyon más kimenetelt és segítségnyújtási lehetőségeket kínál. Jól belátható, hogy milyen károkat okozhat egy-egy címke, ha nem a valódi problémát takarja
  • Az eddigieken túl, a kutatásban is fontos szerepet tölt be az IQ tesztek használata. Mivel Az IQ, hacsak nem lép fel valamilyen súlyos organikus elváltozás vagy pszichiátriai zavar, az élet során, kisebb eltérésektől eltekintve állandó képet mutat, jól használható akár hosszú távú vizsgálatokban is vagy akár valamilyen szempont alapján felosztott csoportok összehasonlításában (pl. koraszülöttek és időre született gyerekek összehasonlításában). Nem beszélve arról, hogy mivel gyakran vizsgált tudományos területről van szó, rengeteg eredmény került már napvilágra a témában és a fejlett országokban naprakész standard áll a kutató rendelkezésére.
  • Végül a pályaválasztás során is hasznos lehet az IQ teszt abban az esetben, ha valakinek egyáltalán nincs elképzelése arról, hogy milyen pályára menjen középiskolai tanulmányait követően, és olyan tesztet vesznek fel vele, amely jól differenciál az egyes részképességek között, akkor képet kaphat a fiatal felnőtt arról, hogy milyen területekben érdemes gondolkodnia.

Az IQ tesztek tehát több területen tesznek jó szolgálatot tesznek a szakemberek és laikusok számára, ugyanakkor az utóbbi évek kutatásai egyértelműen jelzik, hogy egy komplex képhez sokkal többre van szükség, mint egy IQ teszt.  

IQ és kultúra: nagyobb kulturális eltérés esetén nem lehet egy IQ tesztet pusztán fordítással a másik kultúrára átültetni, mert a műveltséganyag és a tartalmak értelmezése különböző lehet az egyes kultúrákban, ami végső soron rosszabb eredményhez vezet az egyik kultúrában, miközben nincs szó valódi intellektuális különbségről a különböző kultúrák tagjai között. 

  • Az IQ kulturális háttérrel kapcsolatos kritikájának egy árnyaltabb változata, amikor a többségi társadalom értékrendje szerinti iskolába kisebbségi, eltérő etnikai hátterű csoportok gyerekei járnak. Az Egyesült Államokban a kisebbségi csoportok gyerekei rendszeresen rosszabb eredményt érnek el az IQ teszteken, illetve a tanárok is kevésbé okosnak észlelik ezeket a gyerekeket, mint a domináns közösséghez tartozó társaikat. A különbség nem az intellektusukból fakad, hanem abból, hogy a különböző etnikai hátterű csoportok intelligenciára gondolva más-más készségekre helyezik a hangsúlyt. A kisebbségi csoportok gyerekei így tökéletesen funkcionálnak saját közegükben, miközben a domináns kultúrában az iskolát követő években sikertelenebbek lesznek, mint többségi társaik. Ez pedig nyilvánvalóan tovább mélyíti a szocioökonómiai státuszban egyébként is gyakran megmutatkozó hatalmas különbségeket, így fontos lenne a gyerekek megítélésénél hangsúlyt fektetni erre a torzító jelenségre.
  • A másik hangsúlyos kritika az IQ tesztek jövőbeni beválásra vonatkozó prognosztikai erejére vonatkoznak. Ezzel kapcsolatban egyes kutatók kiemelik, hogy ha az IQ teszt a későbbi beválás mérésnek csupán egyik eszköze, akkor nagyon hasznos eszköz lehet, de aprobléma abban áll, hogy legtöbbször ez az egyetlen alkalmazott mérési eszköz.
  • Az IQ-t kutató Stanovich is számtalan esetben szembesült azzal, hogy az IQ és a racionális gondolkodás egymástól meglehetősen disszociáltan képes működni, így bevezette a diszracionalitás fogalmát. Ez olyan emberekre vonatkozik, akik ugyan az IQ teszten magas pontszámot érnek el, mégis logikátlanul döntenek, akár kritikus helyzetben is. A szerző szerint a diszracionalitás hátterében áll: a kognitív fösvénység (nehezen gátoljuk le az elsőre jónak tűnő megoldást) és a specifikus tudás  hiánya (adatok, eljárások, logika) áll. Ilyen értelemben a kutató szerint az iskolai rangsoroláshoz használt IQ teszt a későbbi munkahelyi beválás, az életben való helytállás szempontjából semmit nem mond.
  • Újabb kutatások a kritikus gondolkodást vetették fel, mint beválást előrejelző tényező, mivel vizsgálataikban ez a fajta gondolkodást sokkal nagyobb együtt járást mutatott a sikeres munkahelyi előmenetellel, mint az IQ pontszámmal.

Az IQ teszt hasznos kiegészítő információkat ad, ha mellette mérésre kerül egyéb jellemző, legyen az a kreativitás, a személyiség, a megküzdési képesség vagy egyéb a beválás szempontjából lényeges tényezők.

Mérleget vonva az eddig felsorakoztatott szempontokból, világosan látszik, hogy a kép jóval árnyaltabb annál, mintsem, hogy szimplán igent vagy nemet mondjunk az IQ tesztekre. Abban az esetben, ha valaki világosan látja, mire alkalmazható egy intelligencia teszt, és tisztában van annak korlátaival, akkor számos területen (iskola, klinikum és kutatás) nagyon hatékony és pontos képet kaphat egy IQ teszt által. Ugyanakkor, ha az IQ tesztekből olyan következtetéseket kívánunk levonni, amelyekre valójában nem alkalmasak, akkor mind a munkahelyi közegben, mind a való életben csalódásra számíthatunk. Egyszerű analógiával élve, szandálban ne induljunk hegyet mászni!

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, csatlakozz hozzánk a 7köznapi pszichológia Facebook oldalán.      

 

Forrás:

  • Stanovich, K. E. (2009). Rational and Irrational Thought: The Thinking That IQ Tests Miss. Scientific American Mind, 20(6), 34–39. 
  • Sternberg, R. J. (2015). Competence Versus Performance Models of People and Tests: A Commentary on Richardson and Norgate. Applied Developmental Science, 19(3), 170–175. 
  • Kaufman, J.C., & Kaufman, A.S. (2015) It Can Be Very Tempting to Throw Out the Baby With the Bathwater: A Father-and-Son Commentary on‘‘Does IQ Really Predict Job Performance?’’. Applied Developmental Science, 19(3), 176–181.
  • Butler, H. A., Pentoney, C., & Bong, M. P. (2017). Predicting real-world outcomes: Critical thinking ability is a better predictor of life decisions than intelligence. Thinking Skills and Creativity, 25, 38–46. 
  • Richardson, K., & Norgate, S. (2015). Does IQ really predict job performance. Applied Developmental Science, 19(3), 153–169.
  • Pfeiffer, S. I., Reddy, L. A., Kletzel, J. E., Schmelzer, E. R., & Boyer, L. M. (2000). The practitioner's view of IQ testing and profile analysis. School Psychology Quarterly, 15(4), 376-385.
  • Balázs, J. & Miklósi, M. (2015). A gyermek- és ifjúkor pszichés zavarainak tankönyve. Budapest: Semmelweis kiadó.
  • Dr. Katona Nóra, intézményes gyermeknevelés előadás.
  • Dr. Kovács Kristóf, ELTE PPK, tudományos főmunkatárs

A bejegyzés trackback címe:

https://7koznapi.blog.hu/api/trackback/id/tr2614547344

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

HozzászóláSoma Következő 2019.01.09. 12:35:50

Mire jó az IQ teszt? Arra, hogy a szcientológusok lenyúlják az adataidat, mivel ők árasztják el a netet ezzel, hogy a magukat szuperintelligensnek gondoló balekok belesétáljanak a csapdába.

Hata Mari.. 2019.01.09. 12:41:44

Ma már max. 160 lehet asszem. Azok a régi 180-as, meg 200-as IQ-k még egy más szórású számítás szerint keletkeztek..

Csibefogó · http://www.isitchristmas.com/ 2019.01.09. 12:58:26

Ez az írás annyira szépen megfogalmazza és tudományos körítésben tálalja a nyilvánvalót, hogy sz@rt sem ér az IQ teszt, szinte az már-már dicséretesen.
Mérő László is leírja az egyik könyvében (Mindenki másképp egyforma), ahogy az ebben a topikban is szerepel, hogy ez a teszt, ami gyakorlatilag egy kulturális közeg visszaigazolása, az mennyire vehető komolyan?
Az meg már csak a hab a tortán, hogy én éltemben háromszor töltöttem ki „komoly” IQ-tesztet, de az elsőnél a második -20 ponttal volt rosszabb, a harmadik pedig 30 ponttal jobb. Ezek után már nem tudtam komolyan venni sem a Mensa tesztjeit, sem semmi mást.

steery 2019.01.09. 13:25:10

Az intelligencia, a kreativitás, az alkalmazkodóképesség, az érzelemvilág, a háttértudás, az éberség, a megfigyelőképesség, a gyakorlottság és egyebek, együttesen olyan bonyolulttá teszik az ember viselkedését és életét, hogy gyakorlatilag képtelenség ezt pontosan megmérni egyszerű tesztekkel.
Az iskola az iskolában való boldogulásra készít fel, nem a valós életre.
Miért is kell kényszeresen méricskélnünk egymást és kategorizálnunk, sorrendeznünk? A kényszeres, illetve kényszerű verseny miatt, amire a civilizáció kényszerít minket. De ezzel megnehezítjük a saját életünket és mindenki másét is. Talán lehetne már annyi IQ-ja a társadalomnak, hogy felhagyjon ezzel a viselkedéssel és normálisabb életet kezdjen élni.

erikgross 2019.01.09. 13:59:58

így van. gyerekek, iskolások, pszichiátriai zavarok esetében, ill. egyes kutatásokra használhatók.
egyébként meg nincs jelentősége, nyilván bizonyos iskolák ill. munkakörök esetén a felvételi része lehetnek iq-tesztekben is szereplő feladatok is, de attól az még nem iq-teszt.
felnőttként meg úgyis az iskola, a teljesítmény, ill. esetleg a gondolkodásmód számít, nem az hogy adott teszten hány pontot ér el valaki
ebben, de csak ebben az értelemben az iq-teszt már a múlté

TanNé · http://erkolcstan.blog.hu/ 2019.01.09. 14:29:48

Intelligens és tanult emberek tudják, hogy csak butaság mérésére. Okosságra alkalmatlan. Éppen ezért aki tényleg intelligens, az nem tölt ki ilyet.

Pörköltszaft 2019.01.09. 15:02:50

Megcsináltam a Mensa online tesztjét, kijött, hogy az IQ-m 125 feletti, pontos mérésre keressek fel egy offline tesztet. Hát jól kiröhögtem az egészet. A legnagyobb probléma az volt, hogy az ÖSSZES feladat képi megoldású volt, ergo én, aki FPSeken nőtt fel, szinte azonnal láttam a megoldásokat a képekben, míg mondjuk egy sokat olvasott, kulturált, művelt nő, pl. lehet 80at ért volna el. Ami speciel én kurvára nem vagyok :D Szóval erről ennyit.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.01.09. 15:03:52

Nekem olyan magas, hogy amikor mértem, a higgany kiszökött a mérőből.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2019.01.09. 15:11:05

Bő három éve írtam, a Mensa teszt megoldása után:

IQ tesztírás

Tesztet osztó osztott: „Nesztek,
Itt vannak az IQ tesztek!
Olyan nehéz, mint az átok,
S van rá kerek egy órátok!”

Mindenféle furcsa ábrák!
Kemény Henrik-féle báb-rák
Módján fejünk rezgett-ingott,
S nem volt átizzadtlan ing ott.

Ifjakból lettünk mi antik
Tekintetű őszes tantik;
Egy óra alatt vagy hatot
Öregedtünk – a teszt hatott!

Elérni a magas IQ-t
Szoros csapás, keskeny gyíkút.
Csak az kússzon-másszon rajta,
Kinek agya fura fajta!

„Dárágoj költő továris, nagyon köszönöm, hogy az ábrák szóra nem a lábrák rímet alkalmazta, mert nekem az volt és emiatt kénytelen voltam mindkét lábamat sínbe téve levágatni a Nyizsníj Zsugorod – Amputolovó vasútvonal egyik szerelvényével. Szerencsére a férjem szemében nem vesztettem a vonzerőmből, mert szerinte szép az, aki térdek nélkül tetszik. Igaz, hogy azóta Nagyezsda helyett Kisezsdának hív, mert szerinte alacsonyabb vagyok, mint az IQ-m. Kedélyes ember…” /Nagyezsda Jókaja Bablevesova, szovjet szakácsnő/

„Fontos a jó kedély és a laminárisan hömpölygő testnedvek! Az ép testben ép lélek elv alapján az optimális testi-lelki állapotú ember IQ-ja megegyezik a vérnyomásával. Ha ezen értékek nagyon eltérnek egymástól, akkor két szélsőséget tapasztalhatunk: a halvérű tüttyögő géniuszt és a gőzagyú dühönc akarnokot. Skizofrének esetében esetleg mind a kettőt. Ööö… mi ez a horkolás? Ja, csak megaludt a tej a számban. De miért pont most?! NEIN!!!” /Dr. Prof. Karl-Heinz Katzenjammer, a Mensa GermanIQa Tudathas alcsoportjának führere/

„Néptestben néplélek! Nem kell ide blikkfang, csak egy kevés józan paraszti ész, meg jó sok tokaszalonna veres hagymával! Arra csúszik jól a kadarka, meg a törköly! Lesz is abból olyan egészséges testnedv, hogy az ember a verandáról is lepössenti a szomszéd kakasát, amikor az túl korán rikkantja, hogy kukurIQ!” /Szügy Jenő, traktoros és két lábon járó néplélektan/

„A vitéz Lejszló csihipuhizza laposra a költő úr fejét egy palacsintasütővel, amiért az engedélyem nélkül belevett ebbe az eszement okosságba! A sosemvolt rákbábom meg gyökerestől tépkedje ki az orra szőrét! Nesze-nesze!!!” /Kemény Henrik, bábművész bácsi/

„Költő úr, magának olyan alacsony az IQ-ja, hogy még megüti a bokáját! Az ’átizzadtlan’ szó nyelvtanilag pedig nem létezik! Ezért most grammatika szankciókat fogok bevezetni! Kezeket fel! Irány a helyesíró terem! Felemelt kezekkel futólépés! Egy-két, egy-két, egy-két…” /Pontosvessző Grammatika, magyartanár és trollkodó nyelvtannáci/

„Elnézést, csak annak apropóján mertem előállni ezzel a mélylírával, hogy sikerült a Mensa IQ tesztem. Most már papírom is van róla, hogy bármi is lehetnék, ha lenne hozzá tehetségem, de nincs. Bocs, hogy élek!” /Frady Endre, költőgigász/

„Mi ez az agyatlan métely?! Mi ez az elmeháborodott gyíkcsapás?! Egy ilyen emberszabású lénynek, aki az Intelligence Service-ről is azt hiszi, hogy egy okos autószerelő műhely, nem kellene verset írnia az IQ-ról… sem! Sőt semmiről! De ír! Mindenről! És milyen harmatgyengéket! Anyám szerint legalább a szorgalma dicsérhető, és mivel a dialektikus materializmus szerint a mennyiség egy idő után átcsap minőségbe, egyszer majd biztosan ír valami jót is. Szerintem az egész emberiségnek összesen nincs hátra annyi ideje és legfeljebb a hullámok csapnak át a fejünk fölött, ha még sok ilyet kell elolvasnunk! Apage Fradytas!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az én IQ-m olyan magas, hogy csak én tudok odáig felugrani és lefejelni!” /Chuck Norris/

illusztrálva:
fradyendre.blogspot.hu/2015/07/iq-tesztiras.html

xtlight 2019.01.09. 15:36:39

A hagyományos értelemben vett IQ tesztek mintafelismerést és szimbolikus logikai készségeket mérnek, ezek egyáltalán nem kultúrafüggő készségek. A feladatokat megfogalmazása viszont erősen geometriai jellegű, amivel pl. természeti népek ritkán kerülnek kapcsolatba, és ez adhat minimális alapot a cikk érveihez, de nem akkora mértékben, mint amekkorát általában tulajdonítanak neki.

Az amerikai kisebbségek esetében tipikusan megbukik ez az érvelés, hiszen fekete, latinó és fehér gyerekek pontosan ugyanazzal a tanulmányi követelménnyel szembesülnek kicsi gyerekkoruktól kezdve.

Szerintem az IQ teszt utóbbi években tapasztalható szándékos degradálása mögött nem más áll, mint a politkiai korrektség dogmája.

Érdekes módon az nem számít tabunak, amikor pl. a kenyai hosszútávfutók genetikai előnyét kutatják. A szellemi képességek valamiért más súllyal esnek a latba.

Ódzkodnak tőle, hogy megállapítsák, a Föld különböző részein, különböző korokban, különböző környezeti hatásokra kialakult, fenotipikusan egyértelműen különböző emberek között bizony szellemi képességbeli különbségek is vannak.

erikgross 2019.01.09. 16:04:02

@xtlight:

szerinted. most ezt kell nyomni széljobboséknak, iq egy nagyszerű és fontos mérőszám, négerek genetikailag butábbak csak ezt elnyomja a polkorrekt szólszabellenes baloldal

kérdés persze, mi lenne, ha az iq egy nagyon objektív mérőszám lenne aztán kiderülne hogy a feketék kicsit butábbak mint a fehérek, mittudomén ázsiaiak egy része meg kicsit okosabb.
a válasz: semmi.

xtlight 2019.01.09. 16:20:27

Az a baj a polkorrektséggel, hogy tipikusan nem jobb- vagy baloldali vívmány, különösen az USÁ-ban nem az, csak a politikai térfeleken más-más témákon gyakorolják. Fogalmam sincs, hogy lenne-e közvetlen előnye vagy hátránya, ha bármi kiderülne. Rasszista körökben biztos kapva kapnának rajta, bármelyik oldalon, de csak emiatt szerintem nem szabad cenzúrát vagy akár öncenzúrát gyakorolni. És itt szeretnék utalni James Watsonra is.

Jakab.gipsz 2019.01.09. 17:02:52

Mire jó az IQ teszt?

Az olvasottság és a lexikális ismeretek mérésére és a naiv halaz elméleti logikai készség leellenőrzésére. Ennyi és nem több.

Gyakorlati haszna nincs, viszont sokat lehet róla, (feleslegesen) locsogni, azért mert a mögötte lévő emberről, semmit sem tud mondani.

Comte de Gippaud 2019.01.09. 17:21:30

@xtlight:

"Ódzkodnak tőle, hogy megállapítsák, a Föld különböző részein, különböző korokban, különböző környezeti hatásokra kialakult, fenotipikusan egyértelműen különböző emberek között bizony szellemi képességbeli különbségek is vannak."

Szerintem is az lenne a társadalmilag is hasznos, ha feltárnák azt, hogy melyik fenotípus miben jó. Innentől persze fennálhatna az a veszély, hogy az embereket rasszjegyek szerint beskatulyáznák, és egy négert pl. bár képességei kivételesen megengednék, mégsem alkalmaznának szellemileg megterhelő munkára.

Másfelől a valóság meghamisítását is hülyeségnek tartom, csak azért, hogy a rasszizmus gyanúját elkerüljük.

Lassan odáig fajulnak a dolgok az USA-ban, hogy miután a színesbőrűek az "afroamerikai" elnevezést is lelakják, bevezetik az afroamerikaiakra a "fehér" elnevezést. :) Agymenés na.

s 2019.01.09. 18:00:58

"Ilyen értelemben jól belátható, hogy az IQ tesztek olyan képességekre helyezik a fókuszt, amelyek oktatási közegben elengedhetetlenek a sikeres működéshez."
Minden közeg oktatási. Nem csak a definíció szerint oktatással foglalkozó intézmények (iskolák) közege az, hanem az egész élet.

"Mivel Az IQ, hacsak nem lép fel valamilyen súlyos organikus elváltozás vagy pszichiátriai zavar, az élet során, kisebb eltérésektől eltekintve állandó képet mutat"
Nem teljesen igaz. A kor előrehaladtával az IQ csökken. Az ugyanis a mentális kor és az években mért kor hányadosa. 20 éves korban mért 130-as IQ azt jelenti, hogy a személy mentális kora egy 26 évesének felel meg. 50 éves korban mért 130-as IQ azt jelentené, hogy az illető egy 65 évesnek megfelelő személy mentális korában van, amiről másrészt tudható, hogy ilyen idősen az emberek nincsenek a szellemi képességeik magaslatain az öregedés természetes következményei miatt. Az emberek mentálisan többnyire a negyvenes éveikre érik el a csúcsot, a teszteknek eddig van bármi értelme. Onnantól kezdve legfeljebb a hanyatlás diagnosztizálására szolgálnak.

"Az IQ kulturális háttérrel kapcsolatos kritikájának egy árnyaltabb változata, amikor a többségi társadalom értékrendje szerinti iskolába kisebbségi, eltérő etnikai hátterű csoportok gyerekei járnak."
A jó IQ teszt eleve kultúr-semleges. Úgy állítják össze, hogy ne tartalmazzon tárgyi tudásra vonatkozó részeket (nem műveltségi teszt), és még az utasítások se legyenek leírva, nehogy hátrány mutatkozzon az olvasási készség különbözősége miatt.

"Az Egyesült Államokban a kisebbségi csoportok gyerekei rendszeresen rosszabb eredményt érnek el az IQ teszteken, illetve a tanárok is kevésbé okosnak észlelik ezeket a gyerekeket, mint a domináns közösséghez tartozó társaikat."
Tartok attól, hogy a kisebbségi csoportok gyerekei rendszeresen rosszabb eredményt érnének el az IQ teszteken akkor is, ha azt ők maguk állítanák össze. A másikak meg jobbat. Az intelligencia lényege ugyanis éppen abban is rejlik, hogy alkalmazkodik a váratlan helyzetekhez.

"a kutató szerint az iskolai rangsoroláshoz használt IQ teszt a későbbi munkahelyi beválás, az életben való helytállás szempontjából semmit nem mond"
Ez adódhat abból is, hogy az élet nem feltétlenül a magas IQ-t díjazza. A magyar környezetre vonatkozóan ezt nem szükséges jobban kifejteni, de a világ más pontjain sem jobb a helyzet. A protekció, korrupció, és egyéb torzító hatások miatt nem feltétlenül az okos lesz a sikeres is.

ételizésítő 2019.01.09. 19:03:53

Az IQ teszt arra jó, ahogy aki magas értéket ér el, az büszkélkedhessen vele, aki meg nem, az azt mondhassa, hogy semmire nem használható.

Meg arra, hogy egyes félanalfabéták, mint a sem írni, sem fogalmazni nem tudó blogger, aki még az IQ-teszt szót sem tudja helyesen leírni, ilyen cikkeket írhassanak róla, immár vagy százezredikként, és próbálja csillogtatni a nem létező okosságát.

Gondolom, neked az iskolai cihológus feltárta, hogy helyesírás és nyelvtan tekintetében komoly kihívásokkal küzdesz. De akkor miért írsz?

ételizésítő 2019.01.09. 19:08:45

@Csibefogó:
Mivel a hozzászólásod alapján valószínűleg lottózásos alapon töltötted ki az IQ-tesztet, ez mindent megmagyaráz. Ott is néha eltalál az ember néhány számot, néha meg nem. Nálad is ez a különbségek oka.

ételizésítő 2019.01.09. 19:10:57

@maxval balcán bircaman:
Kevered, bolgár buzi.
Az az agysötétségmérő volt, és a higanyszála nemrég hagyta el iszonyatos sebességgel a Voyager–1-et a naprendszer határán.

Sadist 2019.01.09. 20:37:43

www.youtube.com/watch?v=D7Kn5p7TP_Y
Művelődjetek kicsit, rátok fér. Arra is külön kitér, hogy a sok posztmodern szélső balos miért kap gutaütést, ha feljön a szó az IQ-ról.

Sadist 2019.01.09. 20:45:23

@xtlight: "A hagyományos értelemben vett IQ tesztek mintafelismerést és szimbolikus logikai készségeket mérnek, ezek egyáltalán nem kultúrafüggő készségek. A feladatokat megfogalmazása viszont erősen geometriai jellegű, amivel pl. természeti népek ritkán kerülnek kapcsolatba, és ez adhat minimális alapot a cikk érveihez, de nem akkora mértékben, mint amekkorát általában tulajdonítanak neki."

Leginkább azt méri, hogy az egyén mennyire képes az absztrakcióra és az absztrakt gondolkodásra a többi emberhez képest. Nem közvetlenül az intelligenciát méri, hanem egy azzal erősen összefüggő képességet.

Sadist 2019.01.09. 20:54:15

"Az Egyesült Államokban a kisebbségi csoportok gyerekei rendszeresen rosszabb eredményt érnek el az IQ teszteken, illetve a tanárok is kevésbé okosnak észlelik ezeket a gyerekeket, mint a domináns közösséghez tartozó társaikat. A különbség nem az intellektusukból fakad, hanem abból, hogy a különböző etnikai hátterű csoportok intelligenciára gondolva más-más készségekre helyezik a hangsúlyt."

Nem CSAK az intellektusbeli különbségekből, de nagyrészt abból fakad. Az ázsiaiak is kisebbség az USA-ban, mégis magasabb az átlag IQ-juk, mint a feketéknek vagy a latinoknak. Vagy pl. az askenézi zsidóknak is szignifikánsan magasabb az IQ-juk, mint a többségi társadalomnak.
www.youtube.com/watch?v=T0KKc6GbeNo

Sadist 2019.01.09. 21:01:17

@xtlight: "Az a baj a polkorrektséggel, hogy tipikusan nem jobb- vagy baloldali vívmány"

Nem baloldali vívmány? :D Akkor mégis kik tolják, mint süket az ajtót? A konzervatívok? Az alt-rightosok? A szélső-jobbosok? Mégis kik, ha nem a balosok?

Sadist 2019.01.09. 21:06:07

@Jakab.gipsz: "Az olvasottság és a lexikális ismeretek mérésére és a naiv halaz elméleti logikai készség leellenőrzésére."

Kevered az IQ tesztet a műveltségi vetélkedőkkel. Az IQ tesztekben nincs semmiféle olvasottságot vagy lexikális ismereteket firtató kérdés. Épp ezért lehet nyelv és kultúrafüggetlenül mérni vele és összehasonlítani bármilyen etnikumú/nyelvű/kultúrájú emberek eredményeit.

Sadist 2019.01.09. 21:11:12

@Comte de Gippaud: "Innentől persze fennálhatna az a veszély, hogy az embereket rasszjegyek szerint beskatulyáznák, és egy négert pl. bár képességei kivételesen megengednék, mégsem alkalmaznának szellemileg megterhelő munkára."

Meritokráciában erre esély sincs. Ettől csak a marxista identitáspolitikát toló idióták rettegnek, mert számukra nincsenek egyének, csak és kizárólag csoport identitás.

Sadist 2019.01.09. 21:22:21

@s: "Ez adódhat abból is, hogy az élet nem feltétlenül a magas IQ-t díjazza."

Viszont elég jól előrejelzi, hogy a delikvens mire fogja vinni az életben. Előfordulhat, hogy egy 130-as IQ-jú 40 évesen alkoholista lesz és az utcán végzi? Minden további nélkül, viszont jóval kisebb az esélye, mint egy 85 körüli IQ-júnál. Egyszerűen azért, mert a magasabb IQ-júnak több lehetősége van az életben, megtanulhat programozni, differenciál-egyenletet megoldani vagy szívbillentyűt cserélni. 85-ös IQ-val viszont általában a betanított munka a plafon, bonyolultabb, absztraktabb gondolkodást, problémamegoldást igénylő feladatokat már nem képes hatékonyan elvégezni.

TanNé · http://erkolcstan.blog.hu/ 2019.01.09. 23:14:23

Az IQ tesztek csak az íróik szintjéig mérnek. Ha annál valaki többet tud, már gondok vannak. Jómagam utoljára vagy 25-30 évvel ezelőtt töltöttem ki egy továbbképzési tanfolyamon, akkor többet is és aztán megfogadtam és meg is tartottam, hogy többet soha. Tele volt ostoba hibákkal.

Katonaságnál kezdték bevezetni ezt hajdanán és ott volt is némi értelme. Az abszolút ostoba embereket szűrték ki vele. Arra jó is. Arra lett kitalálva. Okosságot, intelligenciát, probléma megoldó képességet nem lehet vele megállapítani. Már csak azért sem, mert akinek magasak a képességei unja is ezeket, nem tartja sem fontosnak, sem értelmesnek. Kitöltögetni amolyan kivagyi güzük szokták önszántukból.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2019.01.10. 01:19:49

A poszt nem mondja ki, hogy az IQ teszteken szigorúan szabványosított, pszichológusok által kidolgozott, igen nagy számú vizsgálattal kalibrált teszteket kell érteni, amelyek elvégeztetését a szakembereknek megtanítják. És szakembernek kell felvennie, személyesen. A Facebookon megosztott "száz emberből hatvannyolcan nem tudják a választ" típusú, meg "melyik ábra illik a sorba" típusú tesztek nem IQ tesztek. Az "IQ" ugyanis egy hitelesített skálán kapott érték, és ha mindenféle "intelligenciatesztek" kitöltögetésével játszunk, az nem ad ÖSSZEHASONLÍTHATÓ eredményt. Anélkül pedig nincs értelme, már azon kívül, hogy az illetőnek lesz pár elégedett perce, ha egy teszten azt az eredményt kapja, hogy ő átlagon felüli.

@xtlight: "Szerintem az IQ teszt utóbbi években tapasztalható szándékos degradálása mögött nem más áll, mint a politkiai korrektség dogmája."

Ebben lehet valami. Az, hogy ki hány számjegyet tud megjegyezni, vagy hogy milyen gyorsan tud kirakni egy kezet a csak lazán illeszkedő darabkákból, nem függ a bőrszíntől, de még attól sem, hogy melyik országban járt iskolába.

Furcsa, hogy pár napon belül már a negyedik cikket vagy posztot látom, amelyik az intelligenciát tárgyalja. Köztük volt egy olyan cikk is, érdekes módon, amelyben elítéli a tudós társadalom (egy része) a Nobel-díjas genetikust, mert az kitart amellett, hogy az afrikaiak gyengébb képességűek, és jónak tartaná, ha alakítani tudnánk a leendő gyerekeink genetikus adottságain.

Egyébként a szakmailag hitelesített, nagyobb gyerekek és felnőttekszámára készült IQ tesztek valójában a KÉSZSÉG mérésére szolgálnak, tehát a genetikai adottság, a pszichés fejlődés és az alapfokú tanulás együttes eredményét mérik fel, függetlenül műveltségtől, kultúrától.

Lehet, hogy a degradálás azért is kap mostanában annyi teret, mert az IQ-értékek romlanak? Ha így lenne, akkor a módszer jellegzetesen ostoba volna, szőnyeg alá söpörve a problémát, elismerve a tehetetlenségünket. Az oktatás általános válságba került – igen, Norvégiában is –, indokoltnak látszó sejtések szerint összefüggésben az elmúlt pár évtized drasztikus életmódi változásaival. Ha a készség-intelligencia is romlik, akkor az rossz hír.

Akik antirasszista okból próbálják elkenni az intelligenciafelmérés eredményeinek tanulságait, annak megnyugtatásul felhívom a figyelmét arra, hogy a szociálisan roppant magasan kulturált fehér ember a szellemi fogyatékosok kiemelt védelmével tulajdonképpen a genetikai romlást szolgálja, ha az érzelmektől elszakadva, laboratóriumi tárgyilagossággal nézzük a dolgot, szóval a rasszok közötti esetleges különbség úgyis hamarosan eltűnik.

igazi hős 2019.01.10. 08:42:04

@Sadist: Ezzel nem cáfolsz, hanem pont megerősítesz. Nem az a kérdés, hogy van-e összefüggés, hanem hogy mennyire erős. A válasz az, hogy elég gyenge a korreláció.
A tudományos életben a csapatban dolgozás képessége, az üzleti életben pedig a kommunikációs készség legalább annyit számít, mint az "intelligencia". Vagy a mindennapi életben a valós ("hétköznapi") probléma megoldó képesség, aminek nincs sok köze az IQ teszten felmerülő matematikai problémák megoldásának képességéhez.

igazi hős 2019.01.10. 08:42:58

@TanNé: "Kitöltögetni amolyan kivagyi güzük szokták önszántukból." Mensa? :-)

ételizésítő 2019.01.10. 15:55:11

@Sadist:
Sőt, megtanulhatja helyesen leírni a differenciálegyenlet szót is.

Sadist 2019.01.10. 18:36:43

@igazi hős: "Nem az a kérdés, hogy van-e összefüggés, hanem hogy mennyire erős. A válasz az, hogy elég gyenge a korreláció."

Nem éppen. Ha csak egyetlen változót kell figyelembe venned, akkor az IQ az, ami legjobban előrejelzi az egyén életbeli sikerességét. Lehet pontosítani plusz változók figyelembevételével, de mind közül az IQ-val korrelál legnagyobb mértékben.

"Vagy a mindennapi életben a valós ("hétköznapi") probléma megoldó képesség, aminek nincs sok köze az IQ teszten felmerülő matematikai problémák megoldásának képességéhez."

Az IQ teszten nincsenek matematikai problémák. Az IQ teszt azt méri, hogy mennyire tud valaki absztraktan gondolkodni.
Nézd végig a fentebb linkelt előadást, részletesen elmagyarázza.

Sadist 2019.01.10. 18:38:43

@ételizésítő: Ó, bocsesz, elvonta a figyelmemet a fogad közé szorult szardarabka.

Untermensch4 2019.01.19. 13:26:52

@ételizésítő: "Sőt, megtanulhatja helyesen leírni a differenciálegyenlet szót is. "

Milyen érzés amikor egy nap éjfélkor megváltozik a helyesírás oly' módon hogy a korábbi "helytelen" "helyessé" válik és viszont?