Mit kezdjünk a megbánással?
2019. január 31. írta: Vén Betti

Mit kezdjünk a megbánással?

Döntéseink néha negatív érzelmeket eredményeznek. Ez előfordulhat olyankor, ha utólagosan látjuk, döntésünk téves volt, és vagy ha a kapott eredmény nem felel meg az elvárásainknak. Ilyenkor megbánjuk a történteket.

Az egyik leggyakrabban tapasztalt érzelmünk: a megbánás. Edith Piaf, a híres francia énekesnő szerint „Non, Je Ne Regrette Rien.” („Nem, nem bánok semmit.”) Vajon követnünk kell a tanácsát, és próbálnunk eszerint élni, visszatekintés és önmagunk marcangolása nélkül? Vagy néha értékes tanulságokat vonhatunk le viselkedésünk és következményei elemzésével?

featured2.png

Mit értünk megbánás alatt?

A megbánás egy negatív kognitív vagy érzelmi állapot, amely magában foglalja egy történés rossz kimenetelét, a veszteség vagy a szomorúság érzését azzal kapcsolatban, hogy mi lehetett volna a szituáció vége, ha nem úgy döntünk, ahogy; mi volt a vágyunk, és ehhez képest mi történt meg. A megbánás érzése eredhet a múlt viselkedésének és döntéseinek visszatekintéséből, és gyakran hisszük úgy, hogy egy másféle döntés, reakció jobb kimenetelt eredményezett volna. A leggyakoribb megbánást a tanulás, a karrier, a szerelem, a szülőség, és önmagunkkal kapcsolatban éljük meg.

A szóban forgó érzés, bár fájdalmas tapasztalás, de rengeteg haszonnal tud járni. A megbánás fájdalma újrafókuszálást és korrekciós intézkedést eredményezhet, vagy egy új út követését jelentheti. Minél kisebb a lehetőségünk arra, hogy megváltoztassuk a helyzetet, annál valószínűbb, hogy a megbánás agyalássá és krónikus stresszé változik.

Amikor megbánást élünk át, érzelmi, kognitív és neurofiziológiai hatásokat tapasztalhatunk. A sajnálkozást gyakran más negatív érzelmek is kísérik, mint például a bűntudat, a csalódás, önmagunk hibáztatása, vagy éppen a frusztráció. (A kínzó bűntudatról nem is olyan régen írtunk egy cikkünkben.) Emellett gyakran végiggondoljuk a megtörténteket, próbáljuk megérteni, hogy hogyan hozhattunk rossz döntést, vagy miért tettünk úgy, ahogy, és milyen döntéssel érhettünk volna el jobb kimenetelt.

Hogyan alakul ki? És hogyan tudjuk kezelni?

joni-regret-560x420.jpg

A kutatók eltérően vélekednek arról, hogy mi fokozza a megbánást. Néhányan úgy gondolják, hogy a sokféle rendelkezésünkre álló lehetőség és azok kiaknázása (vagy éppen ki nem aknázása) generálja az érzés fokozódását. Például sokan tapasztalnak megbánást szakmaválasztásuk miatt („Mi lett volna, ha inkább azt választom…”), mégis, a lehetőség, hogy kijavítsuk ezt a hiányosságot, legtöbbünk számára nyitva áll. A lehetőség a javításra a kezünkben van.

Más kutatók azonban úgy vélik, hogy a megbánást kísérő érzések nagyobb valószínűséggel és kiemelkedőbben fordulnak elő olyan szituációkban, amikor nincs lehetőség a döntésünk vagy tettünk helyreállítására. Ez azt jelenti, hogy a lehetőség, amely korábban létezett, és nem részesítettük előnyben, mostanra elveszett. Állíthatjuk, hogy az életkor egy olyan tényező, amely befolyásolhatja a rendelkezésre álló lehetőségeinket.  Elméletileg az oktatás például bármely életkorban elérhető – ez azonban nem olyan egyszerű az idősebb korosztály számára.

A kifogások egy kicsit segíthetnek a megbánás fájdalmának enyhítésében, pláne olyankor, amikor csekély a lehetőség arra, hogy korrigáljuk rossz döntésünket, viselkedésünket (például az idő, vagy a szűkös erőforrások miatt). Ilyenkor könnyen hibáztatjuk magunkat, hogy hagytuk egy lehetőséget elmenni, amelyet később már nem tudunk visszacsinálni.

A megbánás lehet egy elrettentő érzelem is, amely hatással van az élettel való elégedettségünkre is. Ha viszont szembe nézünk a megbánással, mint érzéssel, pozitív hatást érhetünk el. A megbánás egy visszatekintő elemzéshez vezethet, amely segíthet az embereknek megérteni, hogy miért gondolták vagy tették azt, amit. Akkor, abban a pillanatban lehetett annak egy konkrét oka. Múltbeli gondolataink és cselekedeteink megértésével:

  • kevesebb fájdalmat, megbánást, és önmarcangolást fogunk érezni.
  • Tudunk változtatni azokon a gondolatainkon, viselkedésünkön, ami most a kívánt eredményhez vezetett.
  • Tanulunk a hibáinkból és bele foglaljuk azokat későbbi döntéseinkbe, cselekedeteinkbe.

Sokkal pontosabban, mit tehetünk, hogy a megbánás pozitív hatásait hangsúlyozzuk, és a negatívakat csökkentsük?

  • Nem szabad hagyni, hogy a megbánás érzése „megegyen” bennünket.
  • Alkalmazzuk az önszabályozást, és ne engedjük, hogy a megbánás nyomasszon, megsemmisítsen!
  • Ne ismételgessük a fejünkben a „mi lett volna, ha…” gondolatot!
  • Fogadjuk el, hogy vannak olyan esetek vagy események, amelyeket nem tudunk kontrollálni!
  • Fogadjuk el, hogy nincs élet megbánás nélkül!
  • Ne túlozzuk el személyes felelősségünket!
  • Ha felkészítjük magunkat, az csökkentheti meglepettségünket, és fájdalmunkat.
  • Keressük meg a megbánással járó előnyöket: hogyan és mire ösztönöz ez minket?
  • Ahelyett, hogy a megbánás negatív kimeneteleire összpontosítanánk, jobb szem előtt tartani, hogy mi váltotta ki az érzés kialakulását.

A megbánás egy érzelmi mechanizmus. Ha az elveszett lehetőségeken rágódunk, a megbánás romboló erővé válik, és a lehetséges fejlődés, növekedés is megakad. Másrészről, ha a megbánás arra emlékeztet bennünket, hogy az időnk rövid, és hogy a lehetőségeink tünékenyek lehetnek, hozzásegíthet egy jól megélt, aktív, cselekvő életet élnünk.

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, csatlakozz hozzánk a 7köznapi pszichológia Facebook oldalán.      

Forrás:

Beike, D. R., Markman, K. D., & Karadogan, F. (2009). Lost opportunities: A theory of regret intensity. Personality and Social Psychology Bulletin, 35, 385-397. DOI: 10.1177/0146167208328329

Bjälkebring, P., Västfjäll, D., Svenson, O., & Slovic, P. (2016). Regulation of experienced and anticipated regret in daily decision making. Emotion, 16, 381–386. http://dx.doi.org/10.1037/a0039861

 

A bejegyzés trackback címe:

https://7koznapi.blog.hu/api/trackback/id/tr214599644

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csakférfi 2019.01.31. 21:23:31

9Ki mondhatja: Tisztán tartottam szívemet, tiszta vagyok, nincs vétkem?
.
30Zúzódások, sebek tisztítanak meg a gonoszságtól, és a test belsejében is érzett csapások.
.
3Aki takargatja vétkeit, annak nem lesz jó vége, aki pedig megvallja és elhagyja, az irgalmat nyer. 14Boldog ember, aki mindig istenfélő, de a kemény szívű bajba esik.

A példabeszédek könyve.
Biblia
:)

csakférfi 2019.01.31. 21:25:00

Nocsak.....nincs moderàciò?
:) :)