Rettegés a figyelem középpontjában – a szociális szorongás fogságában
2019. március 04. írta: MoraKatalin

Rettegés a figyelem középpontjában – a szociális szorongás fogságában

soc_anx1.jpgBizonyára sokunkkal előfordult már, hogy egy-egy előadás megtartásakor, vagy vizsgahelyzetekben, amikor ránk szegeződött a közönség tekintete, lámpalázas szorongás fogott el minket, izgultunk a teljesítményünk miatt. Ilyen félelmek természetesen az egészséges emberek mindennapjait is végigkísérhetik. Vannak azonban olyan személyek, akik egyszerű, mások számára nem fenyegető társas helyzetekben is bénító szorongást élnek át. Akár csak egy hétköznapi vásárlási szituáció során, az eladóval való kapcsolatfelvételnél, vagy egy éttermi étkezéskor, ahol mások figyelmének vannak kitéve, úgy érzik, hogy szinte teljesen megfordult velük a világ, megdermednek, és minden erejükkel szeretnének kimenekülni az adott helyzetből. Mindeközben nagy erőfeszítésekkel próbálják leplezni kínosnak vélt viselkedésüket, megnyilvánulásaikat, mivel úgy érzik, mindenki őket figyeli. Ők a szociális szorongók.

Az alábbiakban megismerhetjük a szociális szorongás jelenségét, azt, hogy milyen helyzetekben jelenhet meg legtipikusabban, milyen tünetek kísérik a betegséget, illetve megtudhatjuk a szakemberek által javasolt kezelési módokat.

Mi a szociális szorongás?

A szociális szorongás már 1980 óta mentális betegségnek számít. Több néven is emlegetik a köztudatban, mint például szociális fóbia, „emberiszony”, „emberfóbia”. Átlagosan a lakosság 20-25%-a szenvedett szociális szorongás zavarban élete során legalább egyszer. A betegség az esetek 95%-ában 20 éves kor előtt jelentkezik, nők esetében magasabb az előfordulási arány. Két altípusa van: a specifikus szociális szorongás, amiben egyedi szituációktól fél az érintett személy (például: nyilvánosság előtti felszólalás, mások előtti evés), illetve a generalizált szociális szorongás, amire a társas helyzetek többségétől való bénító félelem jellemző. Legfőbb jellemzője az állandó és ismétlődő félelem olyan nyilvános, társas helyzetektől vagy cselekvéstől, ahol a személy mások figyelmének és feltételezett megítélésének lehet kitéve. A szorongás az alábbi helyzetekben jelenik meg leggyakrabban:

  • Idegenek előtti megszólalás: félnek, hogy negatív benyomást keltenek másokban
  • Előadás, prezentáció tartása, akár kollégák előtt is
  • Mások előtti írás: például dokumentum aláírásakor félnek, hogy mások kivetni valót találnak a kézírásukban, esetleg túl lassúnak tartják őket
  • Vásárlás: például sorban állásnál, a kasszánál való fizetéskor azt érzik, mindenki őket figyeli, ahogy pakolnak és ügyetlenkednek
  • Éttermi étkezés: saját illetlen viselkedésüktől tartanak
  • Telefonálás közben: félnek, hogy mások megítélik kommunikációs stílusukat, vagy észreveszik, hogy remeg a hangjuk

Testi jelek – hogyan ismerhető fel a szociális szorongás?

soc_anx_2.jpg

Ha észrevesszük, hogy ismerősünk -egy konferencián, megnyitón, céges összejövetelen, prezentálás során, vagy egyéb társas szituációban, amikor mások figyelme rá irányulhat – félrehúzódik, feszes testtartással, keresztbe tett kézzel és lábbal ül, egy irányba figyel, zavarba jön, ha mások beszélgetést kezdeményeznek vele, elvörösödik, nehezen találja a szavakat, kerüli a szemkontaktust, szédülésre vagy rosszullétre panaszkodva hamar kilép a beszélgetésből, joggal gyanakodhatunk rá, hogy ez a szorongás túllépi az egészséges mértéket.

A társas szituációkban számos testi tünet jelentkezhet a szociálisan szorongó személynél:

  • elvörösödés
  • szapora szívverés
  • izzadás
  • remegés
  • szédülés
  • hányinger, hasi panaszok
  • intenzív székelési vagy vizelési inger
  • aggodalom a kontroll elvesztésétől
  • elájulástól való félelem
  • bizonytalanságérzet
  • kapkodás
  • szemkontaktus felvételére való képtelenség
  • kissé rendezetlen mondatalkotás
  • szájszárazság
  • kéz remegése
  • beszédnehézség, beszéd elakadása, hang remegése
  • magyarázkodás kényszere

A személy attól fél, hogy kínos, zavaró, megalázó helyzetbe kerülhet. Tart tőle, hogy úgy fog viselkedni, vagy szorongásos tüneteket fog mutatni, amik következtében őt negatívan ítélik meg, megszégyenül, másokat megsért, vagy visszautasítják. Retteg tőle, hogy mindenki őt figyeli, és minden reakciója jól észrevehető. A társas helyzetek azonnali szorongást váltanak ki belőle, így, ha teheti, kerüli ezeket a szituációkat, vagy ha kénytelen a társas helyzetben maradni, azt csak óriási mértékű szorongás mellett tudja elviselni. Ugyanakkor a beteg tisztában van azzal, hogy a félelmei túlzottak és irracionálisak. Önképe általában negatív, sok esetben úgy véli, csak akkor lesz szerethető, ha teljes mértékben megfelel mások elvárásainak. Erős vágy él benne az elismerésre, ugyanakkor fél attól, hogy elutasítják vagy kirekesztik. Félelmei és elkerülő magatartásai annyira túlzóvá válnak, hogy akadályozzák mindennapi munkavégzését, rutin tevékenységeit, emberi kapcsolatainak fenntartását. Életterük beszűkül, sokan alkohol-vagy drogfogyasztással próbálják meg szorongásukat oldani, illetve nagyobb esélyük van a depresszió kialakulására is.

A szociális szorongás pszichológiai modellje

A betegség lényege, hogy az egészséges személyek a társas helyzetekben a velük kapcsolatba kerülő emberekre összpontosítják figyelmüket, a szociális szorongásban szenvedők viszont folyamatosan a saját viselkedésüket figyelik, úgy vélik, viselkedésüket a környezet negatívan ítéli meg. Félelmük középpontjában az a gondolat áll, hogy mások előtt feltárulnak hiányosságaik, megszégyenülnek. Állandó, veszélyre való készenléti állapotban vannak, túlzottan érzékenyek azokra a szituációkra, ahol értékelhetik őket. Sérülékenységüket tovább fokozza, hogy folyamatos kétség gyötri őket: vajon a képességeik elegendők-e mások elismerésének elnyeréséhez. A kudarcoktól való bénító félelem hatására inkább elkerülik a társas helyzeteket, így nem is tud beigazolódni, hogy hiedelmeik sokszor alaptalanok, hogy kompetensek tudnának lenni az általuk rettegett szituációkban.

Hogyan kezelhető?

Számos kutatás igazolja, hogy a szociális szorongás zavarban szenvedők terápiájának kulcspontja a figyelem átfordítása önmegfigyelésből a társas helyzetre, illetve a szociális készségek elsajátításának tréningje. E célok elérésére leghatékonyabbnak a kognitív viselkedésterápiás módszerek bizonyultak. A terápia lényege, hogy a személy társas helyzetekről kialakult gondolkodásmódját változtatja meg. Ideális, ha a terápia kis létszámú (általában 5-7 fős) csoportokban zajlik, heti rendszerességgel. Az üléseken azonosítják a csoporttagok szorongásait, meghatározzák, kinek mely szituációk okozzák a legnagyobb félelmet. Ezután a szorongást keltő szituációkban fellépő negatív gondolatokat azonosítják (például: „Mindenki együgyűnek és bénának fog tartani a prezentáció során”), illetve a csoportban el is játsszák az egyének számára szorongást keltő helyzeteket. A terápia hatására csökken a beteg társas helyzetekben fellépő szorongása, kevesebb elkerülő viselkedés fordul elő, csökken a negatív értékeléstől való félelem, kevesebb lesz az önmagára vonatkozó negatív gondolat. A hirtelen fellépő szorongás kezelésére relaxációs technikákat is tanítanak a betegeknek. A csoportterápia mellett számos esetben javasolnak egyéni terápiás foglalkozást is, illetve a szorongás súlyosságától függően gyógyszeres kezeléssel is kiegészíthető a pszichoterápia.

Ne feledjük, a szociális szorongás nem összekeverendő a hétköznapi félénkséggel vagy lámpalázzal! A szociális szorongással küzdők is arra vágynak, hogy könnyedén tudjanak barátságokat kötni, elfogadni és szeretni önmagukat, elbeszélgetni bárkivel, beilleszkedni egy elfogadó környezetbe. Figyeljük hétköznapjainkban a túlzott szorongás jeleire, és ne habozzunk segítségért folyamodni, hiszen ez a pszichés betegség napjainkban jól kezelhető.

Ha olvasnál hasonló cikkeket, érdekel a pszichológia közérthető nyelven, csatlakozz hozzánk a 7köznapi pszichológia Facebook oldalán.      

Forrás:

  • Bánki M. Csaba és Purbel György: Fóbiák és egyéb szorongásos zavarok
  • Dianne L. Chambless és Debra A. Hope: A szociális fóbia pszichopatológiájának és kezelésének kognitív megközelítése
  • American Psychiatric Association: DSM-5- referencia kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz

A bejegyzés trackback címe:

https://7koznapi.blog.hu/api/trackback/id/tr7714668031

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.03.06. 06:17:52

A szorongás oka a liberalizmus.

Valójában még az elit se érzi jól magát a polgári demokráciában. Folyamatos a kényszer, ami elől sok pénzzel se tud az ember kibújni.

Az állandó profithajsza és az állandó progresszió azt is zavarja, aki maximálisan igyekszik kibújni alóluk.