Az állandó agyalás 7 rejtett veszélye
2019. március 13. írta: Vén Betti

Az állandó agyalás 7 rejtett veszélye

Természetes jelenség, hogy a fájdalmas tapasztalásainkon, félelmeinken töprengünk. Az ilyen jelenetek átgondolásával reméljük, hogy egy olyan új betekintést vagy megértést érünk el az adott helyzettel kapcsolatban, amely csökkenti szorongásunkat, és lehetővé teszi számunkra, hogy továbblépjünk. De ez a természetes önreflexiós folyamat gyakran fonákjára fordítja a helyzetet, hiszen ahelyett, hogy érzelmileg felszabadulnánk, ugyanazokat a szomorú, megterhelő jeleneteket játsszuk le a fejünkben újra és újra, amitől aztán még szörnyebben, szomorúbbnak, izgatottabbnak érezzük magunkat.

tulgondolas-agyalas-overthinking-1080x390.jpg

Visszajátsszuk a fájdalmas elválásokat, és az utolsó beszélgetés minden egyes mozzanatát darabokra szedjük, végigmegyünk az utolsó pillanatokon, mielőtt a trauma vagy a veszteség bekövetkezett volna, átéljük az összes találkozót, amelyben a főnökünk kritizált minket a munkatársaink előtt, vagy egy konfrontáció összes verzióját végigfuttatjuk, még akkor is, ha az meg sem történt. A kényszer, hogy agyaljunk és töprengjünk, minden pillanatban jelen van, átveszi gondolatainkat, amikor a munkahelyen vagyunk, amikor zuhanyzunk, vagy amikor vacsorázunk. Miközben észre sem vesszük, hogy hangulatunk tönkrement, érzelmeink pedig feldolgozatlanabbak, mint valaha. Ezt a jelenséget hívja a pszichológia ruminálásnak, köznapi szóhasználatban agyalásnak. Olyan ez, mint a dallamtapadás, reggel egy fülbemászó slágert hallunk a rádióban, egész nap az szól a fejünkben, és sehogy sem tudjuk kiütni onnan.

Az agyalás 7 rejtett veszélye

Az agyalást az önreflexió maladaptív formájának tekintik, hiszen úgy tűnik, új irányokat mutatnak gondolataink a sok végigfuttatott verzióval, valójában csak fokozódik érzelmi és pszichológiai szorongásunk. Nyilvánvalóan látszik, hogy az ilyen töprengős köreink érzelmileg stresszesek, de kevésbé nyilvánvalóak azok a jelentős kockázatok, amelyeket a mentális és fizikai egészségünkre gyakorolnak.

rumination.jpg

Az állandó ruminálás (agyalás):

  1. Egy olyan ördögi kört hozhat létre, amely könnyen magával ragad. Az agyalásra való kényszerérzet valódi függőségnek tekinthető, minél többet agyalunk, annál inkább úgy érezzük, hogy ezt folytatnunk kell.
  2. Növelheti a depresszió kialakulásának valószínűségét, és megnövelheti a depresszív időszakok hosszát is.
  3. Összefüggésben van az alkoholfogyasztás nagyobb kockázatával is.
  4. Étkezési zavarok kockázatát is növel(het)i azáltal, hogy állandó negatív hangulatban sokan többet esznek.
  5. Elősegíti a negatív gondolkodást, hiszen aránytalanul sok időt töltünk a negatív és szomorú eseményekkel, amely az általános észlelésünket oly módon színezheti meg, hogy életünk más aspektusait is negatívan látjuk.
  6. Rontja a problémamegoldó készségünket. Például az egyik tanulmány azt állapította meg, hogy a magukon melldaganatot talált nők közül, akik ruminálásra hajlamosak, két hónappal később jutottak el vizsgálatra, mint azok, akik kevésbé agyalósak.
  7. Fokozza a pszichológiai és fiziológiai stresszválaszokat, oly mértékben, hogy ténylegesen nagyobb a szív-és érrendszeri betegségek kockázata.

A ruminálási kör megszakítása

A ruminálás addiktív természetéből fakadóan legjobb módja annak, hogy megszakítsuk az ördögi kört, és ne engedjünk a csábításnak, konkrétan nyakon kell csípni magunkat, amilyen gyorsan csak tudjuk. Meg kell próbálnunk megkeresni a módját, hogy eltereljük figyelmünket valamivel. Függetlenül attól, hogy egy filmet nézünk, dolgozunk, keresztrejtvényt fejtünk, vagy a telefonon játszunk, fontos, hogy olyat csináljunk, ami megköveteli, hogy összpontosítsunk valamire, amely arra kényszerít bennünket, hogy hagyjuk abba az agyalgatást. Az idő múlásával, azáltal, hogy megakadályozzuk, hogy az állandó körkörös gondolatok beférkőzzenek a fejünkbe, nem adunk teret a csábításnak, és így a kényszer is csökkeni fog.

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, csatlakozz hozzánk a 7köznapi pszichológia Facebook oldalán.       

Forrás: 

Nolen-Hoeksema, S., Wisco, B. E., & Lyumbomirsky S., "Rethinking rumination," Perspectives on Psychological Science, 2008 (3) 400-424.

A bejegyzés trackback címe:

https://7koznapi.blog.hu/api/trackback/id/tr5314684220

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mbazs 2019.03.13. 15:24:10

Érdekes, nem is tudtam, hogy ennek van külön neve is. Rám van, hogy hajnali 4-5 körül jön, ilyenkor képtelen vagyok elaludni, forog az agyam, mint macska a centrifugában. Ennél tán már csak a "nyugtalan láb" rosszabb. Arra gondoltam, talán a több mozgás rendbehozhatja ezeket (?)

csakférfi 2019.03.13. 15:37:03

"Pszichológia elméleti irányzatai: a behaviorizmus, a kognitív, a pszichoanalitikus, a fenomenológikus és a pozitív pszichológia"
Wiki idézet Pszichològia címszò

"A gondolkodás az elme azon cselekedete, aminek célja a megoldáskeresés különböző problémákra. A gondolkodás ténye azt jelzi, egy vagy több megoldatlan probléma van jelen a gondolkodó tudatában. (A szó töve: gond is erre utal; a gondolkodás innen közelítve gondokkal foglalkozás és megoldásukról gondoskodás.)"

Wiki idézet. Gondolkodàs címszò.

Vagyis....mindenki gondolkodik valamin. Agyal....rumunàl.
Miért?
Mert a pszichològus nem oldja meg a problémàimat.
Csak hiszik......sokan.
Persze "jòpénzért" a papok is adtak anno megoldàsi lehetöségeket.
Bevitték a pàcienseiket az "erdöbe".
Ma sincs ez màsképp.
Ugye "vén betti" ?
:) :)

csakférfi 2019.03.13. 18:49:43

:) :)

"Ha egy személynek pszichiátriai szaknyelvvel élve mentális zavara van, nagyobb az esély rá, hogy élete folyamán más pszichés problémával is diagnosztizálni fogják. Ezt a jelenséget nevezi a klinikai szakirodalom komorbiditásnak, amely bizonyos betegségek együttes előfordulását jelenti, akár egy időben, akár egymást követve, halmozódó módon a kliens életútja során. "

divany.hu/eletem/2019/03/13/pszichiatriai-betegsegek-komorbiditas/?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

Nem tudtam hogy. "komorbiditàsnak" nevezik.
Màrmint azt amit az elözö kommentemben "feszegettem".

Halàli......:) :)

Kedélyes Paraszt 2019.03.13. 19:29:12

@mbazs: a nyugtalan lábra szerintem van megoldás. Én is "szenvedtem" ? tőle. Egyrészt komolyan, magnézium. Én minden szar zöldséget összeeszek, de úgy látszik, hogy az nem volt elegendő a magnézium bevitelhez. Másrészt megfelelő alvástechnika. Sokat nem tettem. Korábban csak oldalra fekve tudtam aludni, ami nyugtalan volt, állandóan fordultam jobbról balra meg vissza. Manapság egyszerűen háton fekszem, elalváskor kell egy kis akaraterő, hogy ne fordulj oldalra, de simán bealszom.

Treff Bubi 2019.03.13. 20:22:43

Egy jó kis Ritalin-kúra csodákra képes.

efi 2019.03.13. 21:23:47

A Leszarom tabletta bevétele sem mindig jó megoldás, mert attól még a probléma megmarad. És legalább megoldási lehetőségeink sem lesznek rá, mert fél percet sem agyaltunk rajta, hurrá.
Az ez a hajó elment típusú eseteken viszont valóban nem érdemes utólag sokáig pörögni.

mbazs 2019.03.14. 12:41:28

@Kedélyes Paraszt: Nekem ez a nyugtalan láb csak egy korábbi időszakban volt, már elmúlt, de ez a magnézium jól hangzik, ha visszatér, kipróbálom. Köszi!

gigabursch 2019.03.14. 18:00:01

Haszongépjármű, elnyúlva alvás mindent megold.