Az alvás sokkal összetettebb annál, mint hogy hány órát aludtunk éjszaka. Az alvás valójában az ébrenléti életünk másik fele, valamint a modern pszichológia/pszichiátria nélkülözhetetlen területe. Alvás közben az agyunk feltölti a hangulatunkhoz és a gondolkodásmódunkhoz annyira fontos neurotranszmittereket – a dopamin-, a norepinefrin-, és a szerotoninszintünket -, hogy csak néhányat említsünk. A pszichiátria/pszichológia és az alvásgyógyászat eddig nem találkozott egymással, miközben nagyon összefüggő területekről van szó.
Az alvás pszichés hatásait nem szabad alábecsülni. A Gallup szervezet által készített tanulmány szerint az alvásban bármilyen zavarral küzdő emberek jelentős nappali következményekkel számolhatnak. A gyakori alvási nehézségekkel küzdők háromszor/ötször gyakrabban találkoznak problémamegoldóképességi, a napi rutin, a feladatvégzés, a hangulat zavarával. Az elégtelen alvás kihat a kapcsolatokra, a családi-baráti életre is romboló hatással bír.
Az alvásmegvonás érzelmi és mentális jólétre gyakorolt jelentős negatív hatása mellett súlyosabb pszichés betegségekre is hajlamosíthat. A tapasztalatok szerint az alvás, a szex zavara, vagy a droghasználat (beleértve az alkoholt is) csak a jéghegy csúcsai. Ha valamelyik területen felborul az egyensúly, akkor megjelennek a problémák és általában sejthető, hogy a jelenség mögött mélyebb okok húzódnak meg.
Egy nagyméretű, közel 1000 betegnél végzett vizsgálati elemzés azt mutatta, hogy az álmatlanság növeli a depresszió kialakulásának kockázatát, fokozza a szorongást, és egyéb szerhasználat igénybevételét. Az álmatlanság 3,5 év alatt négyszeresére növeli a depresszió kockázatát.
Megelőzés?
A rossz hír ezzel kapcsolatban az, hogy egy állandóan nyüzsgő, elfoglalt, napi 24 órás társadalomban élünk, ahol a stressz elkerülése talán elkerülhetetlen (kezelése tanulható!), de napjaink kiszorították az éjszakákat. Kevesebbet alszunk, mint valaha, és bár egyesek megkérdőjelezik, hogy valójában mennyi alvásra van szükségünk, a kávé- és energiafogyasztás népszerűsége azt mutatja, hogy valószínűleg többre van szükségünk, mint amennyit alszunk.
A jó hír azonban az, hogy a legtöbb alváshiánnyal küzdő, egészséges személy számára van megoldás. Időt kell hagyni az elménk és a testünk számára a stressz megszüntetésére, levezetésére alvás előtt. Rendszeres alvási ütemterveket kell készíteni, az ágyban már ne nézzünk TV-t, telefonkijelzőt, emellett pedig a testmozgás is óriási hasznot hozhat.
Az alvás sokkal összetettebb annál, mint hogy hány órát töltöttünk az ágyban, vagy hogy hány órát aludtunk. A minőség legalább annyira fontos. Tudatossággal, nagy odafigyeléssel javíthatunk alvásunkon.
Forrás:
https://web.stanford.edu/~dement/95poll.html
