Miből fakad az áldozat hibáztatása?
2019. szeptember 13. írta: F.B. Eszter

Miből fakad az áldozat hibáztatása?

20180423az-aldozathibaztatas-helyett-inkabb-tanulj2.jpg

Ugyan már jó ideje áldozathibáztatás hallatán leginkább szexuális abúzus ugrik be a legtöbbeknek, a jelenség nem korlátozódik a nemi erőszakra. Pontosan ugyanerről a mechanizmusról van szó, amikor a hajléktalant lustának és munkakerülőnek titulálják, vagy elhangzik a mondat, hogy valaki kártékony életmódjával „vonzotta be” halálos betegségét. Természetesen lehet olyan, amikor az áldozatnak van némi felelőssége, például, amikor valaki egy köztudottan veszélyes negyedbe megy turistaként, miközben mindenki óva inti ettől, de az esetek túlnyomó többségében az áldozatoknak nincs valódi felelőssége a történtekkel kapcsolatban. Egyszerűen rosszkor volt rossz helyen. Vajon miért jön elő oly sok esetben az automatikus reakció: „miért ment oda? Miért szállt be? Miért nem jött el? Miért vett fel ezt vagy azt? Hogy nem tudhatta előre? Feltételezem, hogy az aktualitások fényében ezek a mondatok most mindenki számára ismerősek. Cikkemnek nem célja pálcát törni bárki felett, hanem azt törekszem bemutatni, hogy mi váltja ki sokakból ezt az automatikus érzést, hogy az áldozatot tegye céltáblává. Léteznek-e olyan pszichés vagy morális aspektusok, amelyek jellemzőbbek azoknál, akik így vélekednek, mint akik nem?

"Miként vetsz, úgy aratsz"

Amikor egy széles társadalmi érdeklődést kiváltó, megosztó esemény kerül napvilágra, mindenki saját értékrendje, gondolkodása és tapasztalatai szerint értékeli az elhangzottakat, és önkéntelenül a megfigyelők kettészakadt táborának valamelyikéhez teszi le voksát. A közösségi média világában ez sok esetben azt jelenti, hogy nagy elánnal olvassa a témával foglalkozó cikkeket, a hozzájuk kapcsolódó kommenteket, és időnként még nagyobb vehemenciával száll be a másik oldal számára elfogadhatatlan érveinek támadásába.

A minket körülvevő rendkívül változékony és kiszámíthatatlan világ sokszor tűnik ijesztőnek és befolyásolhatatlannak. Szeretjük a bizonyosságot és a bejósolhatóságot, és tudható, hogy ezutóbbinak hiánya az ember számára az egyik legnagyobb stresszforrás az életben. Ennek kiküszöbölésére a folyamatosan változó valóságban szabályokat, algoritmusokat kreálunk magunknak, amelyek megadják az alapvetően nem létező biztonságos kapaszkodókat:  "Szorgos munka meghozza gyümölcsét! "Miként vetsz, úgy aratsz!Jó tett helyébe jót várj!” Taglalhatnám még, de az olvasónak bizonyosan már e három mondatból világossá válik a közös halmaz, az alaptézis, mégpedig az a feltételezés, hogy a világ egy igazságos hely. Ha jót teszek, akkor jót kapok vissza, hiszen azt érdemlem!

Amikor az embereknek az „igazságos világba vetett hite” megreng, az alapvető biztonságot adó kapaszkodók csúsznak ki a kezeik közül. Márpedig a bizonytalanság feszültséget szül, hiszen, ha nincs jól működő szabály, akkor ez azt jelenti, hogy velem is megtörténhet! Ezt az érzést természetesen nagyon nehéz elfogadni. Sokan, mikor így megmozdul lábuk alatt a talaj, racionalizálják a helyzetet. Utólag értékelnek, megmagyarázzák, hogy hogyan is kellett volna az áldozatnak viselkednie, merre kellett volna mennie, mit kellett volna viselnie és tennie, hogy sorsát elkerülje, és végül nyugodtan dőlnek hátra azzal a tudattal, hogy ők ennél sokkal okosabban cselekedtek volna, így velük ez nem fordulhat elő.

Az áldozathibáztatás egyik alapvető motívuma az esendőség, sebezhetőség által okozott kínzó félelem és az ellene való küzdelem.

A körülmények utólagos torzítását jól mutatja az az érdekes szociálpszichológiai kísérlet, amelyben egy randevúzó pár történetét kétféleképpen mesélték el a résztvevők 2 csoportjának. A történet udvarlós része mindkét csoportnál megegyezett, de a végkifejlett nagyban eltért. A nő mindkét esetben felment a férfi lakására, de míg az egyik esetben kellemes időt töltöttek el együtt, addig a másikban a férfi a nőt megerőszakolta. Bár a két történet nagy része ugyanaz volt, azok, akik az erőszakkal végződőt hallották, a nő viselkedését vakmerőnek és felelőtlennek értékelték. A másik csoportban a nő egyáltalán nem kapott ilyen jelzőket. Jól látható tehát, hogy ugyanaz a viselkedés egészen más fényben tűnik fel különböző végkifejlet fényében, vagyis jellemző, hogy egy igazságtalan helyzettel szembesülve az emberek értékítéletét átszínezik a körülmények.

Csábító nők versus macsó férfiak: ki az áldozat?

A teljes képet lefedő teória gyökerei mindkét nemnek sajátos szerepet kölcsönöznek az erőszak megítélésében. Míg a véleményalkotók egyik csoportja mindenért a nőket okolja, addig mások épp ellenkezőleg, minden felelősséget a férfira hárítanak. A nők esetében a vád, hogy túl provokatívan öltöznek, csábítóak, ráutaló magatartással bíztatják a férfiakat, vagy éppen annyira nem szolgálják ki őket szexuálisan, hogy maguk tehetnek az elszenvedett erőszakról.  A férfiakat támadó, feminista irányzathoz kapcsolódó teória mindenben a férfi központú patriarchális társadalmat okolja. Ez az álláspont egyértelműen azzal támasztja alá ítéletét, hogy a férfi eredendően agresszív és erőszakos, míg a nő ösztönösen jó. Mindkét álláspontban érezhetjük a szélsőségességet, hiszen a világ nem fekete-fehér.

 Engedelmesség versus szolidaritás

Úgy tűnik, az eddigieken túl sokat számít az áldozatok megítélésén, hogy az ítélő milyen morális értékeket vall magáénak.  Egy nemrég megjelent kutatás arra volt kíváncsi, mi lehet az oka annak -mint korábbi példánkban is láttuk- hogy egy megerőszakolás történetét szögesen ellentétesen ítélnek meg emberek.  A kutatásban 994 résztvevővel ítéltettek meg egy nemi erőszakot leíró történetet abból a szempontból, hogy kit tartanak felelősnek, illetve a résztvevőknek ki kellett tölteniük egy morális értékekre vonatkozó kérdőívet. A kutatóknak az alapkérdése az volt, hogy az emberek általánosan mennyire tartják elfogadhatónak a másokkal szembeni erőszakot. Az eredmények egyértelműen azt mutatták, hogy azok, akik hisznek az ember, mint önálló egyén értékében, az együttérzés és szolidaritás fontosságában és abban a törekvésben, hogy bármilyen erőszakot minimalizálni kell, az erőszakos történetben mindig az elkövetőt tartották felelősnek a történtekért, míg az áldozatot a sérülékeny félnek. A másik csoport számára a lojalitás, az engedelmesség, az erkölcsösség és tekintélytisztelet voltak a legfőbb morális értékek. Ezek az értékek adják a csoportok kötőerejét, ugyanakkor magukban hordozzák az érzéketlenség veszélyét az individuális problémákkal szemben. Az áldozat az ő szemükben nem igazodik a normákhoz, megszegi az erkölcsi szabályokat és engedetlen, vagyis tehet arról, ami vele történt. Úgy tűnik tehát, hogy a kötőerővel rendelkező értékek ugyan nagyon fontosak a társadalmi működés szempontjából, de ez néha az alapvető emberi jogok és értékek elnyomásával jár kéz a kézben.

Amikor az érzelmek átszínezik az ítéletet

A fentieken túl az áldozatok megítélésénél hatással van az is, hogy milyen érzelmekkel érkezünk a helyzetbe. A negatív érzelmek ugyanis tudattalanul átitatódnak egyik helyzetről a másikra. Miközben valójában egy korábbi vita vagy feszültség miatt érzünk haragot, mégis úgy érzékeljük, hogy maga az erőszak vált ki belőlünk ilyen heves érzéseket. A megfigyelő korábbi helyzetből fakadó haragját és szorongását sok esetben ráhúzza az áldozat sorsára, így felnagyítva az áldozat saját felelősségét az elszenvedett erőszakban.

Bezzeg én...

Amikor barátunk hazatér az autószerelőtől, és felháborodottan meséli, hogy szerinte az átverte őt, azonnal előtör belőlünk a mondat: „de hát miért nem mondtad meg neki...?”. Amikor egy kísérletben nőknek olyan videót mutattak, amelyben a női jelölteket interjúztató férfi szexuális jellegű utalásokat tett, akkor a nők nagy részének a reakciója az volt, hogy „miért nem küldi el a francba? Miért nem áll fel és megy ki? Miért hagyja magát? Bezzeg én...” Amikor később a kutatók felvázoltak élethelyzeteket, amelyekben a nő, mint anya azért keres állást, mert egyedül neveli gyermekét, vagy mert kiteszik az albérletéből, netán nem tudja fizetni édesanyja ápolási költségét, akkor mindjárt megváltoztak az ítéleteket. Az együttérzés megjelenésével megszűntek az automatikus válaszok, és a megítélők számára már nem volt többé olyan egyértelmű, hogy a felvázolt helyzetekben mit is tennének.

Jó, ha megjegyezzük: sokkal könnyebb az önmagunkért való kiállást a biztonságos pihe-puha világunkból elképzelni, mint kritikus helyzetben a valóságban véghez vinni.

Ismét fontos hangsúlyozni, hogy nem csak nők, hanem férfiak is lehetnek erőszak áldozatai! És miért évekkel később képesek beszélni róla? Mert így éreznek önmagukkal kapcsolatban:

  • Tehetetlenség és kontrollvesztés: „Tehetetlennek érzem magam... Fogom-e még valaha birtokolni a kontrollt az életem felett? Lesz-e még valaha normális életem?” Az erőszak elszenvedése teljes kontrollvesztés. Az áldozat szeretné védeni magát, de nincs meg hozzá a fizikai és érzelmi muníciója.
  • Érzelmi zsibbadtság: „Miért nem érzek semmit? Miért nem sírok?” A sokk következtében általános reakció az áldozatoknál egyfajta érzelmi kiüresedés, zsibbadtság. A környezet számára úgy tűnhet, hogy az áldozat kézben tartja a helyzetet, miközben ez egy védekező reakció, mert egyszerűen nem tud megbirkózni a ténnyel, hogy megerőszakolták.
  • Tagadás: „Tényleg erőszak volt? Lehet, hogy nem is úgy gondolta...” Az áldozatok szeretnének visszatérni korábbi „énjükhöz”, ezért sok esetben menekülnek tagadásba.
  • Flashback: a szexuális erőszak emlékképei váratlanul törnek be a tudatba, és olyan intenzív érzelmeket váltanak ki, hogy az áldozat úgy érzi, ismét átéli a szörnyűségeket.
  • Bűntudat, önvád: Úgy érzem magam, mintha valami rosszat tettem volna... Bárcsak máshogy csináltam volna...” A szexuális erőszak áldozatai sokszor érzik úgy, ha máshogy viselkedtek volna, nem történik ez velük. Sokat erősít ezen a társadalomra jellemző áldozathibáztatási jelenség.
  • Szégyen: „Mocskosnak érzem magam... Mintha valami nagy baj lenne velem...” Az áldozatok sok esetben szenvednek mély szégyenérzettől. Úgy érzik, hogy végérvényesen folt került a becsületükre, erkölcsükre. Ez az egyik oka annak, hogy elhallgatják környezetük előtt, mi is történt velük. Félnek attól, hogy mások is úgy látják őket, ahogyan ők magukat.
  • Bizalomvesztés: a nemi erőszak áldozatai megtapasztalják azt, hogy milyen totálisan védtelennek lenni. Az erőszak nem csupán a testet érinti, hanem behatol az egyén intellektuális, szociális és érzelmi világába is.
  • Alacsony önértékelés: „Undorító vagyok, semmit sem érek...” Mivel a szexuális erőszak megszégyenít és lealacsonyít, nem csoda, hogy sokak önbecsülése végérvényesen sérül.
  • Félelem: „Félek, ha hozzám érnek. Félek a sötéttől. Félek a haragtól, és egyáltalán mindentől”
  • Izoláció: túl azon, hogy az erőszak áldozatai sokszor egyedül maradnak bénító érzéseikkel, még párkapcsolati szinten is elmagányosodhatnak, hiszen innentől kezdve nagyon nehezen tudnak megbízni a másik nemben.

 Hogyan csökkenthető az áldozathibáztatás?

Amikor az embereknek azonnali és egyszerű megoldásuk van az áldozat segítésére, akkor kevésbé hajlamosak annak hibáztatására. Ennek egyik oka, hogy hamar feloldódik a bennük dúló feszültség, illetve az áldozat segítése gyógyító folyamat is, amely önmagában helyreállítja az igazságos és méltányos világba vetett hitet, így elvéve az utat az áldozat okolásától. Az emberek nagy része egyébként elítéli, ha ártatlan emberek válnak erőszak áldozatává, mégis vannak köztük sokan, akik észrevétlenül hangoztatnak olyan mondatokat, amelyek valamilyen módon mégis az áldozatra hárítják a felelősséget. Segíthet ilyenkor, ha a környezet világosan kifejezi, hogy ugyan feltehetően nem cél az áldozat hibáztatása, de mégis oda vezet a képviselt álláspont. A tudatosítás sok esetben segít az áldozathibáztatóknak, hogy átértékeljék álláspontjukat.

Ha tetszett a cikk, és szeretnél hasonlóan érdekes, 7köznapi témákról olvasni, csatlakozz hozzánk Facebookon 

 Forrás:

A bejegyzés trackback címe:

https://7koznapi.blog.hu/api/trackback/id/tr1815080400

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kéki béla 2019.09.15. 04:12:34

És miből fakad az, hogy az áldozat mindig, minden körülmények közt ártatlan?

tompus 2019.09.15. 07:22:31

Azért lényeges különbség van aközött, hogy az áldozat a hibás vagy az áldozat csökkenthette volna a kockázatot. Fura mód mindig a nemi erőszaknál bukkan fel a téma. Gondolom az viszont rendben van, ha hibáztatod azt, aki a parkolóban nyitva hagyja az autót a táskáját meg az ülésen. Igen, egy szép világban nem lenne bűncselekmény, de nem olyannak élünk. És nem, nem helyes sem a lakásra felmenő nőt megerőszakolni, ha nem akarja és nem helyes az autóból sem elvinni a táskát.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.09.15. 07:43:51

Mert sok esetben az áldozata csak részben az.

Cycmen 2019.09.15. 08:54:17

Minden eset más, az áldozati közrehatás gyakran kimutatható! Ezt csak a hülyék nevezik hibáztatásnak, hiszen következményei nincsenek, viszont segítene más eseteket elkerülni, ha korrekten levonhatnánk a tanulságokat!
És ezzel elérkeztünk a vesszőparipámhoz miszerint a poszterhez hasonló magukkal mit kezdeni nem tudó dilettáns "aktivisták" hisztériázása a legkárosabb a témára nézve!

lenörd hofstadter 2019.09.15. 09:33:01

"Miből fakad az áldozat hibáztatása?"

Abból, hogy ostoba vagy, és egy kalap alá veszel mindent.
A betegségből adódó hibáztatás messze nem egy kategória azzal, amikor a faszfej felmászik valahová és a szelfi kedvéért lezuhanni is hajlandó.

Zalai Béla 2019.09.15. 09:34:18

@Cycmen: Már hogy ne lennének következményei az áldozathibáztatásnak! Erről szól az egész vita: az áldozathibáztatás nem a jövőbeli esetek elkerülését, hanem megismétlődését segíti elő, mert mentesíti az elkövetőt.

Amúgy lehisztériásozni az utóbbi időkben a blog.hu-n ebben az extrémen érzékeny témában megjelent talán legelfogulatlanabb és legszakmaibb blogbejegyzést, figyelmen kívül hagyva minden érvet, amit a szerző a te saját álláspontod mellett felhoz - nos, ha valami, ez tényleg hiszti...

Zalai Béla 2019.09.15. 09:35:51

@lenörd hofstadter: Aha, és az óvodai kifestőkönyvben szerepel is a definíció arra, hogy hol húzódik a határ betegség és felelőtlenség között...

Orban VikTROLL 2019.09.15. 10:14:48

Az eroszakert, mindig a no a hibas, ha nem tiltakozna, akkor nem volna szukseg eroszakra.

Tueno 2019.09.15. 10:21:51

Miből fakad az egész? Abból, hogy az ember a szűk körein kívül teljesen szarik mindenre, ami másokkal történik. Ahol jobbak az életkörülmények, ott kevésbé szarnak a másikra, ahol rosszabbak, ott jobban. Ezt a 46 évnyi szovjet megszállás erkölcsi nullázódásának is lehet köszönni, ahol a másik feljelentésére, a gyanakvásra, ellenségkeresésre és elnyomásra tanították a generációkat. Ilyen körülmények között csak a cinikus emberek boldogultak és az empátia kiveszett.
Majd elhúztak a szovjetek, de az akkori rendszerben kinevelkedett emberek nem, akik most vezetőként váltogatják egymást. Maradtak a cinikusok és ez meg is látszik az átlagember cinizmusán és érzelemmentességén is. Nem az én köreimben történt baj? Szarni rá, de mivel mindent jobban tudok másoknál, ezért még megkapja az életbölcsességem is útravalónak. A világ szar és ezen nem lehet változtatni. És innentől indul a cikk.

lenörd hofstadter 2019.09.15. 10:54:19

@Zalai Béla:

Igen ez az én hibám, pont azért ezt a példát emeltem ki a firkálmányból, mert tudtam, hogy lesz minimum egy ostoba aki beleköt.

Átfogalmazom csak neked:

Ostobaság valakit azért hibáztatni amiért nem felelős, és nem szabad egy kalap alá mosni azzal, amikor az idióta 5 perc hírnévért még akár a saját életét is kockáztatja, és el is bukja.

Így már felfogtad, vagy le is rajzoljam?

lenörd hofstadter 2019.09.15. 10:57:59

@Tueno:

Amit felsoroltál az nem anyagi kérdés. Az emberi tulajdonság mindenhol egyforma, gazdasági és politikai helyzettől teljesen függetlenül, csak a hatás más ha egy ostoba féreg egy országot vezet és milliókat tesz tönkre mint ahogy az orbánisztánban látható, vagy a lakótelep helyi vitéz csávója aki kevesebbek életét keseríti meg.

Zalai Béla 2019.09.15. 11:01:47

@lenörd hofstadter: Kicsit lassabban, kérlek, túl bonyi ez így nekem.

Miután a poszt is állítja, amit te itt a kommentben, hogy "Ostobaság valakit azért hibáztatni amiért nem felelős", és nem tagadja sehol azt, hogy "nem szabad egy kalap alá mosni azzal, amikor az idióta 5 perc hírnévért még akár a saját életét is kockáztatja, és el is bukja", mint ahogyan nem is "mossa" egy "kalap" alá, ellenben hoz példákat tényleges áldozathibáztatásra, amiket nem cáfolsz, mégis kivel vitatkozol?

Semper Fidelis 2019.09.15. 11:13:17

Az a probléma, hogy annyira elterjedt ez az "áldozathibáztatás" duma, hogy már akin a logikus és felelősségteljes viselkedést kérik számon, az is ezzel jön.

Ezzel összemosva a valóban jogtalan "hibáztatást" az ostobasággal. Mert értem én, hogy valaki este 10-kor egyedül sétát akar tenni Rio De Janeiroban talpig ékszerben, de sajnos nagy valószínűséggel el fogják azokat tőle venni. Ebben az esetben pedig - már bocsánat - de aki ilyet tesz, az nem "csak"áldozat, hanem hülye is.

CCnick 2019.09.15. 11:40:17

Kuncze Gábor (SZDSZ) politikailag korrekté tette a "minek ment oda" elvet, innentől tessék szépen elfogadni.

CCnick 2019.09.15. 11:44:29

@Zalai Béla: "az áldozathibáztatás nem a jövőbeli esetek elkerülését, hanem megismétlődését segíti elő, mert mentesíti az elkövetőt."

"Lószart mama."

Cycmen 2019.09.15. 11:45:50

@Zalai Béla: Jól van Béla, akkor majd télen egyél sárga havat és nyugodj meg,, nem te leszel a hibás! :D

Zalai Béla 2019.09.15. 11:50:03

@CCnick: Nyugi, nem apádról beszéltem. Ő tényleg nem hibás a végbeled bevérzéséért.

@Cycmen: A posztot olvastad, vagy csak fröcsögsz? Szó sincs azokról, akik hibásak azért, ami történt velük. Az ugyanis nem hibáztatás, ha valakire, aki hibás, azt mondod, hogy hibás.

Zalai Béla 2019.09.15. 11:52:03

@Semper Fidelis: Teljesen igazad van. A dolog másik oldala, hogy ebből nem szabad átesni a ló (másik) túloldalára sem, és minden áldozathibáztatás elleni felszólalásra úgy reagálni, mintha megint csak mentegetnének valakit, aki ténylegesen hibás - ahogy itt a kommentelők többsége teszi.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2019.09.15. 11:58:01

Ritkaság, hogy értelmes kérdést tesznek fel és értelmes fejtegetéssel próbálnak meg választ keresni ebben a témában. Ez a cikk már azzal is jót tesz, hogy van.

A bajt mindig a szélsőséges, kategorikus, megkérdőjelezhetetlenként kinyilatkoztatott vélemények okozzák. Legyen az emberben kétely arról, hogy ő tudja a tutit. Értelmes emberekben már megvan a kétely, a többieknek meg hiába magyarázunk.

A szexuális erőszakoknál a nőpártiak abba a hibába esnek, hogy szerintük a nő mindig ártatlan, és ennyi. A mai ribanckodás miatt vagy egyszerűen a régimódi csajozás bűnténnyé kinevezése ellen dühöngők pedig erre azzal válaszolnak, hogy aki nem ribanc, azt nem erőszakolják meg. Mindkét álláspont ostobaság, és mindössze érzelmekre alapul.

A cikkben idézett kísérlet tanulsága kézenfekvő. Ám a kísérlet nem látszik reprezentatívnak, vagy az eredménye itt túl sommásan lett megadva. Mert nincs meg benne azoknak a jelenléte, akik szerint a nő szabad, úgy fejezi ki a szabadságát, ahogy akarja, és ha félmeztelenül jár az utcán, megerőszakolni akkor is bűncselekmény, pont. Tényleg az, de a nőben a megerőszakoltságának következményeit a tettes megbüntetése nem fogja eltörölni, vagyis azért talán mégiscsak érdemesebb törekedni arra, hogy a megerőszakolásra legalább ne provokáljuk azokat, akik a saját primitívségük és a bevedelt szeszek eredményeképp nem uralják az elvárt mértékig a vágyaikat.

Persze az ellenérv az, hogy a nő nem járhat burkában azért, hogy a sok nagy, szőrös, büdös férfi ne akarja őket megerőszakolni. Ez igaz. A társadalom "sokszínűsége" azzal jár, hogy a kulturális normák egységessége elvész, az emberekben bizonytalanság, félelem kezd uralkodni, mndenki elkezd a legrosszabb eshetőségekre készülni, és ettől az addig viszonylag stabil elvárások nyugalmában élők kezdik rosszul érezni magukat.

Gyorsan zajlott le több heves változás a világképünkben, a normáinkban, a média által sugallt, nem, sokkal inkább belénk erőltetett mintákban, és a törvényeinkben is. Amíg ez nem stabilizálódik, addig a társadalom rosszul érzi magát. És nem csak a nőknek kell minden percben félteniük a biztonságukat, hanem mindenkinek félnie kell valamitől, valakiktől. Ez ellen egy próbálkozás volt, hogy "Be kell tartanod a törvényeinket." Óriási felháborodás követte. Hát jelenleg itt tartunk.

Emmett Brown 2019.09.15. 12:02:44

@Zalai Béla: nagyon egyben van itt minden folyva.

A spektrum a teljesen nyilvánvalóan hülyétől a ténylegesen szerencsétlenül járt áldozatig terjed.

A kettő között viszont ott van a kockázatvállalás mértéke illetve a kockázatcsökkentésé, amit viszont már elég szubjektív megítélni, de azért van rá valamennyire lehetőség. Igény meg pláne.

Cycmen 2019.09.15. 12:06:23

Persze ez az egész álpolémia életképtelen lenne enélkül a hülye műszó nélkül, hogy "áldozathibáztatás" ! Ezt szajkózza az összes önjelölt jogvédő nímand azonnal, ha bizonyos esetekben felmerül az áldoz at nyilvánvaló ostobasága is!
@Zalai Béla: bátyámnak meg külön üzenem a jólsikerült ócska demagógiájára miszerint " Erről szól az egész vita: az áldozathibáztatás nem a jövőbeli esetek elkerülését, hanem megismétlődését segíti elő, mert mentesíti az elkövetőt." hogy nem hibáztatja senki az áldozatot és az elkövetőt sem menti fel senki, csak hát ilyen az élet, semmi nem fekete és fehér, ez nem a csilámfaszpónik szivárványos világa, pl. tizenöt éves lányként nem megyünk el ibolyát szedni három kancigánnyal az erdőbe, ha érted egyáltalán a metaforát! :D
Persze egy percig sem gondolom, hogy sikerülni fog mindezt megértened az eddigi kommentjeid alapján! :P

Alick 2019.09.15. 12:40:43

Az elkövető felelőssége egy jottányit se csökken, viszont a viktimológia szerint vannak tipikus mintái az áldozattá válásnak.

Zalai Béla 2019.09.15. 12:47:26

@Cycmen: Tesó, még egyszer, lassabban: ez a poszt ARRÓL SZÓL, amikor HIBÁZTATJÁK AZ ÁLDOZATOT. Nem arról, amikor egy nem-áldozatról, vagy részben hibás, részben áldozatról azt mondják, hogy hibás. Teljesen másról beszélsz, mint a poszt témája, még ha olyan szinten kapcsolódik is persze a két téma egymáshoz, mint apád lőcse és a tegnapi vacsorád, hiszen jelenleg mindkettő a végbeledben található.

Ha szerinted soha nem esik meg az, hogy az áldozatot hibáztatja valaki, ajánlom figyelmedbe a posztot, ami alá kommentelsz. Itt olvashatóak a laboratóriumi körülmények között reprodukált helyzetek, hogy sajna a homo sapiens alapbeállítódásból áldozathibáztató fajta.

És persze vannak azok az esetek, amikről te és kommelvtársaid beszéltek, ami a metoo körüli hype-nak köszönhető, és amiben igazatok van. De halljuk már meg a szélsőséges fröcsögések közötti ritka, értelmes szót, mint amit a blogger megüt, különben mi sem csinálunk mást, csak az egyik birkanyájba beállva fröcsögünk tovább...

Népnevelés off, mostantól az agyatlanokkal az ő szintjükön fogok kommunikálni.

Zalai Béla 2019.09.15. 12:48:53

@Alick: Ez igaz, de éppúgy vannak ezek alól a minták alól kivételek. A mintákat felismerni és elkerülni nagy segítség, és nyilván nem áldozathibáztatás. Azt gondolni, hogy mindent magyaráz a minta, viszont nagyon is az.

Zalai Béla 2019.09.15. 12:51:28

@Emmett Brown: Maximálisan egyetértek. Ha van jó irány a témában, pontosan az, amiről beszélsz: a mindkét oldalról összemosott dolgokat szétszálazni, annak tudatában, hogy nem lesz a kép fekete-fehér, de a szürkének is vannak árnyalatai :P

Zalai Béla 2019.09.15. 13:14:02

@Androsz: "Gyorsan zajlott le több heves változás a világképünkben, a normáinkban, a média által sugallt, nem, sokkal inkább belénk erőltetett mintákban, és a törvényeinkben is. Amíg ez nem stabilizálódik, addig a társadalom rosszul érzi magát."

Cseppet sem baj, hogy így van, amennyiben a változás előtt az erőszak sok helyen és sok körülmény között elfogadott volt, és a jelen feszültség annak köszönhető, hogy egyre többen jönnek rá, hogy nagyon nem az (hogy aztán persze sokakkal elszaladjon a ló, és az erőszak elkerülése nevében erőszakoskodjanak).

Sir Galahad 2019.09.15. 13:20:07

Nagyon egyszerű: azért, mert nem törvényszerű, hogy az áldozat nem hibázott semmiben.

Gerardus A. Lodewijk 2019.09.15. 13:21:45

@Tueno: Teljesen igaza van abban, amit a 46 évnyi megszállás okozta erkölcsi lenullázódásról ír. Ami viszont talán még tragikusabb: annak a 46 évnek a vége óta már majdnem 30 további év eltelt anélkül, hogy akár csak egyetlen kísérlet történt volna ennek a kollektív erkölcsi lenullázódásnak a kollektív kijavítására; sőt nem hogy ilyen kísérlet nem történt, de még csak komolyabb szándék sem merült fel eziránt. Ebből arra lehet következtetni, hogy a magyar társadalom ezt a lenullázódást sajnos nem csupán elszenvedte, de - vigyázat, kemény szavak következnek - talán még élvezte is, és máig élvezi. Ma, közel 30 évvel később ez az igazán szomorú. (Nem, ez nem egyfajta kollektív áldozathibáztatás: ha egy madár lesz..ja a fejemet, akkor a madár a hibás, ha fészket rak a fejemen, akkor viszont én.)

ArriMédesz 2019.09.15. 13:24:31

Természetesen lehet olyan, amikor az áldozatnak van némi felelőssége, "

akkor is áldozathibáztatásért ordítoznak a ballibek, aktivisták, ha valakik ezt felvetik az adott esetben

például, amikor valaki egy köztudottan veszélyes negyedbe megy turistaként, miközben mindenki óva inti ettől, de az esetek túlnyomó többségében az áldozatoknak nincs valódi felelőssége a történtekkel kapcsolatban. Egyszerűen rosszkor volt rossz helyen."

most túl azon, hogy a túlnyomó többség vitatható, nem ez számít, hanem az hogy az áldozathibáztatásért univerzálisan kiáltanak, bárki-bárhol-bármikor felveti, már hőbörögnek is.

ArriMédesz 2019.09.15. 13:27:45

@ArriMédesz:

és mindez elősegíti az "azt csinálok amit akarok, nekem senki se mondja meg" ostoba viselkedésmódot majd ha baj van és valaki felveti hogy felelőtlen volt "áldozathibáztatás" , üvölti, "de nekem akkor se mondja meg senki mit csinálja, én soha semmiben nem vagyok hibás"

Cycmen 2019.09.15. 13:44:05

@Zalai Béla: " Teljesen másról beszélsz, mint a poszt témája, még ha olyan szinten kapcsolódik is persze a két téma egymáshoz, mint apád lőcse és a tegnapi vacsorád, hiszen jelenleg mindkettő a végbeledben található."

:DDDDDDDDDDDD!!!!
Már csak azt mondd meg miért ne tartsalak szellemi fogyatékosnak!
Komám, már a posztban szereplő "szociálpszichológiai" kísérlet is sarlatánság, hiszen a két mintacsoport az eltérő végkifejlet okán nyilvánvalóan másképpen ítélte meg magát a lakásramenetelt.
Mi a nagy tudományos felismerés abban, hogy áldozattá nem válás esetén nincs "áldozathibáztatás"? Arra meg kíváncsi lennék, hogy a nem megerőszakolós mintacsoportból egyáltalán nem volt senki sem, aki legalábbis vitathatónak ítélte volna a nő magatartását, óvatlanságát? Gondolom az elvárt eredmény érdekében ezt a kérdést fel sem tették!
Erről ez a véleményem Bélám, az apámfasza és a végbél emlegetése alapján megfogalmazódó gyanúm szexuális orientációdról azt mondatja, hogy amikor felmész egy férfihoz, vigyél magaddal síkosítót, ha nem akarsz meglepetést! De gondolom ebben már profi vagy.

Zalai Béla 2019.09.15. 14:00:21

@Cycmen: A válaszodból nyilvánvaló, hogy hozzád még sosem ment fel nő, vagy ha mégis megtette, előbb megerőszakoltad, aztán jól megítélted a magatartását.

Az a helyzet, cimbi, hogy AZ MAGA a legótvarabb áldozathibáztatás, amit épp itt művelsz. Hogy minek megy fel a lakására, hiszen ha felmegy, HÁT JÓHOGY megdugják, a kérdés csak az, hogy beleegyezik-e, vagy erőszak révén történik meg a dolog.

Innentől nem is kell tovább maszatolni. Nem a határesetek, és pláne nem az egyértelműen szenzációhajhászásra és figyelemhiányra visszavezethető műbalhék bosszantanak, hanem az, hogy amikor be akartad tenni a kiscsajnak, ő nem hagyta.

"Mi a nagy tudományos felismerés abban, hogy áldozattá nem válás esetén nincs "áldozathibáztatás"? Arra meg kíváncsi lennék, hogy a nem megerőszakolós mintacsoportból egyáltalán nem volt senki sem, aki legalábbis vitathatónak ítélte volna a nő magatartását, óvatlanságát? Gondolom az elvárt eredmény érdekében ezt a kérdést fel sem tették!"

GONDOLOD. Ez a kulcsszó. Ahelyett, hogy utánanéznél. Játszogasd csak le magadban továbbra is, és verd ki rá, addig se erőszakoskodsz IRL.

Cycmen 2019.09.15. 14:32:34

@Zalai Béla: " A válaszodból nyilvánvaló, hogy hozzád még sosem ment fel nő, vagy ha mégis megtette, előbb megerőszakoltad, aztán jól megítélted a magatartását."

Ha már ilyet játszunk, akkor hozzád meg ha felment egy nő, te nem tudtál vele mit kezdeni , az meg utána jól megítélt, hogy mekkora bamba fasz vagy!

Cycmen 2019.09.15. 14:47:41

@Zalai Béla: "Innentől nem is kell tovább maszatolni. Nem a határesetek, és pláne nem az egyértelműen szenzációhajhászásra és figyelemhiányra visszavezethető műbalhék bosszantanak, hanem az, hogy amikor be akartad tenni a kiscsajnak, ő nem hagyta."

Látszik hogy nem sokat csajoztál, egy tapasztalt férfi nem kerül ilyen helyzetbe, mert fel tudja mérni, hogy engedni fogják e, vagy nem! Persze fasziknál másképpen lehet, ezért vagy tájékozatlan!

Zalai Béla 2019.09.15. 15:23:49

@Cycmen: Legalább nem tagadod. Az is valami.

Zalai Béla 2019.09.15. 15:25:00

@Cycmen: "Látszik hogy nem sokat csajoztál, egy tapasztalt férfi nem kerül ilyen helyzetbe, mert fel tudja mérni, hogy engedni fogják e, vagy nem!"

A nem tapasztalt férfi meg nem. Vagy éppen az erőszakban tapasztalt férfit nem is érdekli. A nő hibája, ha ezt nem ismeri fel, mielőtt felmegy?

acycloren 2019.09.15. 16:11:16

Sikerült összemosni az áldozathibáztatást és a kriminológia egyik ágának, a viktimológiának az egyik alapvetését, miszerint az áldozattá váláshoz több lépés vezet és ezek némelyikét az áldozat teszi meg.

Ha szüreti mulatságban lerészegedek és a helyi erős csávó nőjének a seggére ráfogok akkor elég jó eséllyel elvernek. Persze ettől én még bűncselekmény áldozata leszek, az elkövetőket el fogják ítélni (egy ejnyebejnyével), de attól még az én lépéseim is kellettek az áldozattá váláshoz.
Oksági elméleteket is érdemes ideidézni.
Conditio sine qua non
Ha nem megy a szőke svéd csaj egy indiai vagy egyiptomi város sötét kis sikátorába egyedül picsanadrágban és bikinifelsőben, akkor sokkal kisebb eséllyel fogdossák ki izzadt férfikezek. Persze senki se vitatja, hogy joga van úgy öltözni és oda menni, ahova akar. Csak vannak döntések, amikhez ugyan jogunk van, de nem éppen észszerűek, célszerűek.

acycloren 2019.09.15. 16:27:04

@Alick: Igen, ez a lényeg. Az, hogy viktimológiai szempontból rávilágítunk arra, hogy milyen esetleg elkerülhető lépések vezettek az áldozattá váláshoz, az nem menti fel az elkövetőt.
B. Margit az italozó életmódot folytató élettársával él. Élettársa egyre mélyebbre süllyed az iszákosságban és egyre agresszívabb, majd egy csillagos nyári este megcsapkodja Margitot a nyitókapával. Ez nem Margit hibája, az élettárs tette elítélendő, de ha nekem van egy lányom, akkor mégis intő példaként említem neki Margit esetét, hogy mit ne csináljon, kivel ne kösse össze az életét, milyen társaságban ne forogjon. Józan paraszti ész...

chrisred 2019.09.15. 17:23:17

Az áldozathibáztatás pszichológiai alapja önmagunk megnyugtatása, hogy megőrizzük azt a teljesen alaptalan illúziót, hogyha szabályszerűen, átlagosan viselkedünk, akkor nem történhet velünk semmi borzasztó dolog. A zsidók is ezért utaztak fegyelmezetten, az utasításokat betartva Auschwitz felé.

CCnick 2019.09.15. 17:24:52

@Zalai Béla: nem vagyok kiváncsi a szexuális fantáziáidra és szerintem ezzel nem vagyok egyedül.

chrisred 2019.09.15. 17:27:54

@acycloren: A kettőt nem venném egy kalap alá, az elsőben nyilvánvalóan nem tartottad be az elvárható illemszabályokat. A második meg talán naivitás, vagy alaptalan optimizmus.

Zalai Béla 2019.09.15. 18:13:42

@acycloren: Azt remélem, vágod, hogy semmi köze a megerőszakolásnak ahhoz, hogy az áldozat milyen ruhában van?

www.femcafe.hu/cikkek/lifestyle/nemi-eroszak-ezt-viseltek-a-nok-fotok-katherine-cambareri

Zalai Béla 2019.09.15. 18:14:39

@CCnick: Bocs, visszavonom, nem neked szólt, csak összekevertelek egy nálad is nagyobb idiótával.

kiskutyauto 2019.09.15. 18:17:00

Hogy kijelentsünk egy ilyen ügyben bármi tényt, nagyon nagyon nagyon alapos kivizsgálás kell. Felületes megfigyeléssel, meg közhelyekkel és általánosításokkal, nagy eséllyel gyakran az igazság teljes ellentétét "találjuk meg". Az áldozathibáztatás létjogosult fogalom, csak nem hangzik jól. Helyette mondjuk a provokáció kivizsgálás lenne jobb. Ha egy kerek fenekű csitri letolja a bugyiját és odapucsít, főleg ha egy buli végefelé van és ittas vagyok, nem bírok ellenállni, úgy tűnik akarja, hát beledugom; majd visítva elrohan, mutogatva, hogy az ott, az a szemét megerőszakolt... Na akkor mi van..? Ki is az áldozat? Azonnal engem hurcolnak meg, becsuknak, megaláznak és évekig küzdhetek az igazamért úgy, hogy a siker kétes, könnyen lehet hogy elmeszelnek egy életre, mert nem tudom bizonyítani, hogy az aljadék kis kurva provokálta ki a dolgot. Ugyanis az esetek jelentős részében az elkövető az áldozat...kiprovokálja az áldozatként magát beállítani akaró és abból hasznot remélő, hogy bántalmazzák, bizony van ilyen tetszik nem tetszik, lehet mismásolni azaz hazudozni, de nem érdekel, mert TUDOM hogy ez az igazság... Itt van például ez a nyomorult Marton, most halt meg pár napja.... talán élt volna még pár évet ha nem gyalázzák így le... Mi is történt pontosan abban a kocsiban? Máig nem tudjuk, de elég érdekes hogy a nagyon fiatal diáklány hogyhogy abba a kocsiba beszállt önszántából? Anyuci nem mondta hogy ilyet ne csináljon? Ja? Hogy csak barátkozni akart a nagyhatalmú főrendezővel? Aha értem... egyébként lehet persze, hogy így volt, nem voltunk ott, el lehet ezen évődni... szóval ne is ragadjunk le ennél a példánál, hiszen számos ennél sokkal egyértelműbb eset van, ahol nyilvánvalóan a nő illetve az áldozat (hiszen az nem mindig nő), illetve magát annak beállítani szándékozó valójában az elkövető... ezt jó lenne a fejekben helyretenni, a folytonos inkorrekt hisztéria helyett... Az ártatlanság vélelme MINDEN ESETBEN BIZONYÍTÁSIG FENNÁLL... Tehát nincs ilyen hogy mindig azonnal a magát sértettnek mondónak van igaza. Még olyan pszichopata is van, aki súlyos sebet is ejt magán bizonyítandó, hogy bántották....Ha vizsgálni kell és hosszas per van, tehát ADDIG ÁRTATLAN A VÁDLOTT, AMÍG RÁ NEM BIZONYÍTOTTÁK A BŰNTETTET (mellesleg nem egy eset volt a történelemben, hogy még ez a procedúra is hibásan zajlott és mégsem volt bűnös szerencsétlen, legfeljebb balek)

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2019.09.15. 18:36:49

@acycloren: "Persze senki se vitatja, hogy joga van úgy öltözni és oda menni, ahova akar."

Az a bajok forrásai közé tartozik, hogy a liberalisták a jogot minden egyéb érv felett állónak tekintik. És sajnos az is baj, hogy tényleg joga van úgy öltözni. Szentségtörés, amit mondok, de ha az emberek hülyék, akkor jó esetben a közösség szabályait – a törvényt és a jogot – állítják be úgy, hogy a hülye védve legyen az így kiszűrhető hülyeségének kárától.

Mellesleg pedig: nem biztos, hogy Indiában tényleg joga van a példában leírt nőnek ott és úgy mászkálni. Sok ember feledkezik el arról, hogy a törvények akkor sem egyformán megértők az egész világon, ha ez neki nem tetszik. És akkor sem, ha ő egy erős ország nemtörődöm állampolgára.

Persze az sem épeszű elvárás, hogy mielőtt elugrok Kassára, behatóan tanulmányozzam Szlovákia törvénytárát, de itt jön a képbe a kulturális egységesség szerepe. Rendes esetben a gyerek kicsi korában elkezdi megtanulni, hogy mikor hol kinél mit szabad és mit nem. Mire felnőtt lesz, már tudni fogja. A mi környékünkkön nagyjából hasonlóak a szabályok, főleg a szokások, így kicsi az esély, hogy véletlenül valami botrányt keltek olyasmivel, ami itthon senkinek nem tűnik fel. Ha multikulti, akkor persze nem, hacsak nem maradok a gettón belül. Az már nem jó, amikor már a gettó kezdi kiszorítani a várost.

Ad Dio 2019.09.15. 18:58:10

Az áldozat nem bűnös, hanem maximum hibás lehet. A bűnt az elkövető követi el, az övé teljes terjedelmében. Őt nem menti fel az, hogy egyébként esetleg az áldozat nem járt el kellően körültekintően... azonban az áldozat is követhet el olyan hibát, ami áldozattá teszi. Ezeket a hibákat kívülről észre lehet venni és ki lehet mondani, mert mindenki tanulhat belőle. A bűnt sokkal könnyebb megelőzni, mint utólag kezelni.

CCnick 2019.09.15. 19:29:58

@Zalai Béla: ebből sokmindenre nem leket következtetni, egy farmerben meg fehér pólóban is lehet kihívóan viselkedni, meg részegen ténferegni hazafelé egyedül a buliból.

Voyager10 2019.09.15. 20:33:14

@Orban VikTROLL: "Az eroszakert, mindig a no a hibas, ha nem tiltakozna, akkor nem volna szukseg eroszakra."

Akkora kretén vagy, hogy ki se lehet gúnyolni. MINDIG az elkövető a hibás és SOHA nem az áldozat.
Ugyanis nem lehet valakit véletlenül, akaratlanul vagy kényszer hatására megerőszakolni. Megölni vagy megsebesíteni lehet valaki véletlenül de megerőszakolni nem.
Szóval a nemi erőszak sohasem "szükséges" vagy "elkerülhetetlen". Ha ilyet teszel akkor tudod és akarod is... nagyon.
Végül egy jó tanács: ha valaki ellenkezik veled nyugodtan hagyd abba amit csinálsz! Kérj szépen elnézést és takarodj a picsába!

Zalai Béla 2019.09.15. 21:15:46

@CCnick: De, egyvalamire nagyon is lehet következtetni belőle. Hogy teljesen mindegy, hogy milyen ruhában van. A többi - kihívó viselkedés és egyebek - meg csak fantazmagória.

De most tényleg, tesó, rólad szól ez a cikk! Ha nem picsanadrágban volt, akkor biztos riszálta a seggét. Ha nem riszálta, biztos be volt baszva. Mindegy is, hogy miért, meg amúgy se látok rá, de azért tuti tehet róla.

Amit csinálsz, az a tankönyvi definíció szerinti áldozathibáztatás.

Zalai Béla 2019.09.15. 21:20:25

@kiskutyauto: " Ha egy kerek fenekű csitri letolja a bugyiját és odapucsít, főleg ha egy buli végefelé van és ittas vagyok, nem bírok ellenállni, úgy tűnik akarja, hát beledugom; majd visítva elrohan, mutogatva, hogy az ott, az a szemét megerőszakolt... Na akkor mi van..? Ki is az áldozat?"

Fantáziálhatsz kerek fenekű csitrikről, akik pucsítanak neked, de ki kell ábrándítsalak: a szexuális erőszak gyakran átlagos vagy épp átlag alatti nők, lányok, fiúk ellen irányul, akik nem pucsítanak senkinek.

kiskutyauto 2019.09.15. 22:05:32

@Zalai Béla: Ilyen gusztustalan személyeskedő csúsztató ostoba és aljas választ se kapok gyakran. Ember ki a rosseb fantáziál? Ez egy fiktív példa volt nyilván, és szóval nem írtam, hogy gyakran van ez. De ebben a példában, az úgymond áldozat, aki nem is áldozat, hanem provokátor, a hibás. A példámat nem fogadod el, illetve nem érted az rendben. De azonban úgy fordítani, hogy én fantáziálok, meg ki kell ábrándíts. MIBŐL TE BAROM? Mi az anyádból ábrándítasz ki mikor fingod nincs rólam? Semmit nem tudsz, mit gondolok, mit hiszek. Szóval egy pszichopata idióta vagy aki ide provokálni jár... kussolj, rohadj meg, hozzám ne szólj többé!!!!

Zalai Béla 2019.09.15. 23:50:43

@kiskutyauto: Ebben a példában az úgymond áldozat a hibás? Mármint melyikben? Mert példát nem hoztál fel, csak fantáziálsz.

Mindjárt megsajnállak azért, ha tévesen ítéltem volna meg úgy, hogy erre gerjedsz, csak ha nem baj, előbb mégis inkább egy undorító szarrágó áldozathibáztatónak foglak gondolni, amiért kiemeltél egy "példát", amire nincs példád, de arra nagyszerűen megfelel, hogy mellébeszélj, amikor ezrek és tízezrek szenvedéséről van szó.

abcd1234 2019.09.16. 07:03:34

"Jó, ha megjegyezzük: sokkal könnyebb az önmagunkért való kiállást a biztonságos pihe-puha világunkból elképzelni, mint kritikus helyzetben a valóságban véghez vinni."
Ebben benne van a válasz! Ha nem tesszük ki magunkat esetleges vészhelyzetnek, akkor nem ér baleset! Amíg az ember otthon van, addig bizony nagyobb biztonságban van, mint pl. a föld körül vitorlázva, hegyet mászva, szórakozó helyen táncikálva stb. Ha ilyen úri huncutságokra futja, akkor utána ne legyen picsogás!

Cycmen 2019.09.16. 07:59:22

@chrisred: "Az áldozathibáztatás pszichológiai alapja önmagunk megnyugtatása, hogy megőrizzük azt a teljesen alaptalan illúziót, hogyha szabályszerűen, átlagosan viselkedünk, akkor nem történhet velünk semmi borzasztó dolog. A zsidók is ezért utaztak fegyelmezetten, az utasításokat betartva Auschwitz felé."

Na már csak te hiányoztál, meg az auswitzes példád! Ez hogy jön ide te félkegyelmű, hallottad valakitől, hogy hibáztatta őket?

Cycmen 2019.09.16. 08:11:08

Az áldozathibáztatásnak pedig nagyon is meg van a maga helye és ideje néhány esetben, például a mai világban bevett gyakorlat tönkretenni bizonyos pozíciókban lévő embereket, hogy előkerítenek valami hülye tehenet azzal, hogy több évtizeddel ezelőtt a nevezett személy a seggéhez nyomta a faszát!
Az ilyen esetek bizonyítják, hogy nem az áldozat védelméről van lényegében szó, hanem a mocskos manipulációjuk gyenge pontját próbálják ezzel a műszóval fedezni, mert így lehetetlenné teszik a konkrét eset mélyebb elemzését!
Az egyetlen logikus megoldás erre, hogy nem fogadjuk el ezeknek a nagyhangú provokátoroknak a játékszabályait és elemzés tárgyává teszünk minden részletet!

ArriMédesz 2019.09.16. 14:10:59

@Cycmen:

ő egy libsi troll, nem több.
a baj, hogy manapság a progresszív liberális fősodor irl is ugyanilyen, aztán csodálkoznak hogy sokan hülyének/aljasnak tartják őket, és akkor sem kérnek belőlük, ha esetleg orbánt sem kedvelik.

kiskutyauto 2019.09.25. 02:21:19

@Zalai Béla: Magadból indulsz ki láthatóan te perverz elmebeteg idióta barom... Mire gerjedek te barom? Az beteges neked, ha tetszik egy férfinek egy gyakorlatilag felnőtt tinédzser lány? Mert akkor te vagy a beteg... na szépen akadjál le rólam idióta, mert egyre mélyebben ásod el magad, minél jobban kapálódzol és kaparsz...