A családi rituálék fontossága
2019. december 13. írta: Illes Hilda

A családi rituálék fontossága

christmas.jpg

Az ünnepi időszakban számtalan rituálé, hagyomány elevenedik fel mind a társadalomban, mind a családok, mind az egyes emberek életében. Vannak, akik hűen követik, élik és adják tovább a családból hozott rituálékat, mások teljes mértékben szakítanak velük, és újakat igyekeznek kialakítani, néhányan pedig azt vallják, hogy ezek a napok is ugyanolyanok, mint az összes többi.

Én ahhoz a csoporthoz tartozom, akik fontosnak tartják az ünnepi rituálékat, hagyományokat. Gyökereket és értékeket adnak számomra, melyeket én is igyekszem továbbadni. Az ünnepekre való ráhangolódásban, a lelki felkészülésben segítenek azok a dalok, melyeket már gyermekként is hallgattam ebben az időszakban, s melyeket most az én gyermekeim is hallgatnak az adventi koszorú elkészítésekor, a gyertyák meggyújtásakor. Vannak generációkon átívelő hagyományaink, mint a Szenteste történő alma, dió, méz és fokhagyma fogyasztás. Ezek az étkek a család egységét és egészségét, az összetartozást szimbolizálják számomra, csak úgy, mint azoknak az ünnepi ételeknek az elkészítése, melyeket édesapám, édesanyám és anyósom rakott az ünnepi asztalra. Vannak új, már a férjemmel és a gyermekeimmel kialakított szokásaink is, mint a pásztorjátékon való részvétel, ami alatt az ajándékok titokzatos módon a fa alá kerülnek. Ezeknek a régi és új rituáléknak, a hagyományainknak a keveredése adja a családunknak azt az identitást, mely csak a miénk, erősítik összetartozásunkat, ez az érzés pedig védőfaktorként szolgálhat a nehéz élethelyzetekben.

Miért fontosak a rituálék?

A rítusok tudatosan megszakítják a hétköznapok menetét, átívelnek koron és generációkon, így biztosítva a folytonosságot, ismétlődő jellegük pedig biztonságot és kiszámíthatóságot ad. Rapaport hat pontban foglalta össze, mi jellemzi a rituálékat:

  • ismétlődés, mind a formában, mind a tartalomban, mind a cselekvésben,
  • cselekvés jellegű, vagyis nem csak beszélünk róla, vagy gondolunk rá,
  • sajátos viselkedés vagy stilizálás jellemzi, melynek révén a cselekvések és jelképek elválasztódnak a hétköznapi értelmüktől,
  • az események szabályozottak,
  • jellegzetessége a felelevenítő, gondolatébresztő megjelenési stílus, mely sajátos tudatállapotot és figyelmi fókuszt hoz létre,
  • kollektív jellegű, társas jelentéshordozó.

mezeskalacs.jpgMind a nagyobb közösségeknek, mind a családoknak vannak rituáléi. A családi rituálé egy olyan szimbolikus kommunikációs forma, mely szisztematikus módon, időről időre azonos módon fut le. A különböző rituálék különleges jelentésük és az ismétlődő jellegük miatt jelentősen hozzájárulnak egy családi közösségi érzés megalapozásához és fenntartásához. A rituálékban kifejeződik a családi értékek iránti tisztelet, a rítusok lehetőséget adnak arra, hogy a családtagok kinyilvánítsák, és együtt megéljék a számukra fontos értékeket, megerősíthessék a családi egységet, és kifejezhetik általuk a közös érzéseket és gondolatokat.

A családi rituálék stabilizáló hatása megmutatkozik abban a többletben, melyet a hétköznapokhoz képest adnak, az együttes élmény többletében, érzelemmel telítettségük révén a pszichológiai, affektív többletben. Stabilitást jelentenek abban az értelemben is, hogy biztosítják a családi működés folyamatosságát, és segítik a családi egység megőrzését a változás időszakában is. Nem elhanyagolható a jelenlétük a gyermekek szocializációjában sem, keretet adnak, fontos szerepük van a gyermeki élményszervezésben, a társas kötelékek kialakításában, és támpontot adnak a megfelelő viselkedésminták kialakításában is.

A rituálék identitást teremtenek, a család identitását, és az egyén identitását is a család kontextusában. A családi identitás nem más, mint a család szubjektív érzékelése saját időbeni folytonosságukról, jelenlegi helyzetükről és a család karakteréről. A családi identitás az, mely az adott családot egyedivé és minden más családtól különbözővé teszi. A Karácsony kapcsán például számos dolog árulkodik a családok identitásáról, szokásrendszeréről úgy, mint az ünnepi öltözet, az ünnepi étkek, az ünnepi dalok és zenék, az egymást követő események sora, vagy akár a fadíszítési szokások.

A családok különböznek a rituáléik, azok minősége, mennyisége, megélésük intenzitása tekintetében.

Janine Roberts hat családtípus különböztet meg a rituálék gyakorlata tekintetében:

  • csala_d.jpgaz alulritualizált családok nem jelölik, és nem ünneplik a családi változásokat rituálékkal és nem kapcsolódnak a nagyobb társadalmi rituálékhoz sem, így jelentősen lecsökken számukra az olyan előnyökből való részesülés, mint az összetartozás erősítése,
  • a mereven ritualizált családokat erős formai kötöttség jellemzi, kevés módosításra adnak lehetőséget, az előírások túlzott kötöttsége nem követi a családi változásokat,
  • kiegyensúlyozatlan vagy aszimmetrikus ritualizáció esetén az egyik családtag által előnyben részesített hagyományok háttérbe szorítják egy másik családtag rituális hagyományai és igényeit,
  • az üres ritualizáció a jelentésvesztés ellenére fenntartott gyakorlat, a szimbolikus tartalom nélkül kötelezően végrehajtandó feladatok inkább a distresszhez járulnak hozzá, mintsem a család egység élményét erősítenék,
  • a rugalmasan alkalmazkodó család képes a fejlődési szükségletekhez és változásokhoz igazítani a rituális jelentéseket és formákat, újraírni a szerepeket, folyamatokat,
  • a vártatlan változások, családi traumák vagy nagyobb társadalmi események, mint pl. a háború a rituálék megszakadásához vagy a rituálé nyílt megélésének korlátozottságához vezethetnek. Ezekben az esetekben nincs lehetőség a rituális élmény teljességének megtapasztalására, mert korlátozottá válhat a rituális szimbólumok, tárgyak alkalmazási köre, vagy sérülhet a szereplők köre.

Egy kutatási eredmény szerint azokban a családokbam, ahol több és érzelmileg intenzívebb rituálét alakítottak ki, alacsonyabb stressz-szintet élnek meg.

Az ünnepi rituálék jellegzetességei

Az ünnepi rituáléknak van néhány sajátossága az átmeneti rítusokhoz képest. Egyrészt az ünnep alapvető kulturális ideákat, értékeket hordoz a családi kapcsolatokra és kulturális azonosságtudatra vonatkozóan. 

Ünnepekkor a magatartásunkra vonatkozó közösségi szabályozás is erősebb, karácsonykor például számos hallgatólagos, de kötelező vagy elvárt norma hat a családtagok viselkedésére úgy, mint az „ünneplési norma”, „kötelező családi intimitás”, „kötelezően elhúzódó családi együttlét”, „kötelező találkozások”, „ajándékozási norma”, „nézeteltérések felfüggesztésének normája”, „veszekedési tilalom”, vagy a „családi amnesztia” normája. 

Külsőségekben is kiemelkednek, magasabb fokú dekorativitás és szimbolikus telítettség jellemző rájuk. 

Az évkör vonalán vagy az életút folyamán elfoglalt sajátos helyük által pedig kiemelkednek a hétköznapokból, strukturálják az időt, láthatóvá teszik a család időbeni egységét, de egyben figyelmeztetnek az idő múlására is. Az együtt megélt ünnepek alkalmat adnak a már jelen nem levő családtagok felemlegetésére, az ősökről történő beszélgetésre, megemlékezésre, mely egyszerre teszi megtapasztalhatóvá a családi stabilitás, a családi kapcsolatok változásának elkerülhetetlensége és a mulandóság élményét a fiatalabbak számára. 

Az ünnepi rituálék azáltal, hogy egy nagyobb közösséghez és a közös múltunkhoz kapcsolnak minket, magukban hordozzák az egységben látás, a magasabb megismerés lehetőségét is, és alkalmat adnak a tudattalannal való szembesülésre is.

Márai Sándor szavaival kívánok áldott ünnepi ráhangolódást Mindenkinek:

Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. Ölts fekete ruhát. Keféld meg hajad vizes kefével. Tisztálkodj belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a hétköznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nem csak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepelnek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség. Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj föl reá, testben és lélekben.

Márai Sándor

fa_1.jpg

Felhasznált irodalom:

  • Csörgő Zoltán: A szimbólumok és szertartások szerepe a modern kori ember életében
  • Elblinger Cs. (2013): A családi rituálék szerepe a családi identitás-konstrukciókban. Doktori (Ph. D.) értekezés. Pécs, 2013
  • Márai Sándor: Füves könyv – gyógyító gondolatok. Helikon Kiadó Kft.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://7koznapi.blog.hu/api/trackback/id/tr9115350806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.12.13. 16:59:55

Sajnos lassan átmegy az ilyen rituálék nagy része az üres kategóriába,