Akit az istenek szeretnek, tényleg megtartják gyereknek?
2020. február 23. írta: Sipos Kinga

Akit az istenek szeretnek, tényleg megtartják gyereknek?

Alapvetően minden ember függ valamitől-valakitől, ennek nem csak biológiai okai lehetnek. Függő viszonyaink rávilágíthatnak mélyebb mentális struktúráinkra is, melyben tükröződhetnek korábbi kapcsolati tapasztalataink. És ha már függőségekről beszélünk fontos tisztázni, hogy nem csak a szerhasználat (alkohol, drog, gyógyszer, stb.) kapcsán merülhet fel; hasonló dinamika állhat a kapcsolatfüggőség, a viselkedéses függőségek, és amögött, mi hogyan függünk vagy éppen nem függünk kapcsolatainkban.

c.png

Függő viszonyaink születésünktől jelen vannak életünkben. A gyermeki léttel alapvetően együtt jár a kiszolgáltatottság és a gondoskodás. A gyereknek a túlélés érdekében szüksége van az ellátásra, ez egy világosan definiált helyzet. Mindenkinek vannak olyan ismerősei, akik laikusan mondva “burokban éltek/élnek”. Ezt a szaknyelv overprotective/túlvédő szülői magatartásnak hívja. A túlvédés mögött számos szükséglet húzódik – leginkább a védői pozícióból -, amelynek számottevő következményei is lehetnek. Ha valakit védenek, nem találkozik olyan hatásokkal, amelyek során elsajátíthatná azokat a fontos képességeket, amelyek segítenék őt a túlélésben. Ezzel viszont paradox helyzet áll elő: a védő azért védte védencét, hogy segítse őt a világ viszontagságaival szemben, csakhogy a védenc ezáltal védtelen lett, megfosztották eszközeitől. Így épp az ellenkező hatást érik el.

A felnőtt embereket gyakran jellemzik autonóm vagy más szóval önálló/önellátó személyekként. Sok pszichológus szerint a felnőttkor feladata az autonómia elérése, leválás a szülőkről érzelmileg és anyagilag is. Az önállóság képessége felszereli az embert olyan fegyverekkel, amivel meg tudja védeni magát a külvilággal és más emberekkel szemben egyedül is, és tudja képviselni saját érdekeit, így nem keletkezik benne feszültség, amely boldogabb emberré teheti.

Mi is az a gyerekszerep?

Nem csak idősebb-fiatalabb viszonylatban gondolkodhatunk gyerekszerepben, gondoljunk csak az idős szülőkre, akiket gyerekeik ápolnak. Ők is ki vannak szolgáltatva nekik. A kiszolgáltatottság az egyik alappillére a jelenségnek. Ez azt az üzenetet is tartalmazza, hogy nem tudja saját életét irányítani, ezért kell őt kontrollálni. Ha valaki nem tudja az életét irányítani, akkor az azt is feltételezi, hogy ő maga inkompetens. Ez pedig már egy keményebb értékítélet a személy kvalitásaira vonatkozóan.

Egy másik alappillére lehet a gyermeki létnek, hogy kevesebb felelősséggel bír a személy – ez alkalomadtán kényelmes is lehet. Nem kell/vagy legalább is nem olyan mértékben kell felelősséget vállalnunk tetteinkért ebben a pozícióban, mert a szülői pozícióban lévő személy magára vállalja a felelősség oroszlánrészét. Persze a védő ezt nem mind ok nélkül csinálja – meglehet, hogy neki éppen arra van szüksége, hogy a másikat tőle függő helyzetben tartsa, így biztos lehet, hogy nem marad egyedül.

Az élet bármely területén 

g.png

Mint az előbb említettem, a függőségi helyzetek nem korfüggőek, és bárhol megjelenhetnek. A munkahelyen például a főnök-beosztott viszony alapvetően megágyazza a terepet, de amikor az újonnan érkező kollégát betanítja egy már régebb óta ott dolgozó, akkor is könnyen alakulhat ki egy overprotective légkör. Persze sok minden közrejátszik a helyzet alakulásában – és biztosan a munkakör jellege is befolyásol. Viszont minden munkahelyen kifejezetten fontos lehet az informális kapcsolatok alakulása, amelyet túlvédő attitűddel akár korlátozni is lehet. Végül is, ha jobban belegondolunk, minden új munkahelyen “ki kell nőnünk magunkat”, megismerni a kollégákat, és adaptálódni a rendszerhez, amely kölcsönös aktivitást feltételez – ha az egyik fél gátolja azt, hogy a másik kialakítsa a saját világát, sok mindentől elvághatja őt a későbbiekben.

Így van ez a párkapcsolatoknál is. Biztosan van olyan pár mindenki ismeretségi körében, ahol a férfi vagy a női tag kiszolgálja a párját, ezzel egy olyan szerepkörbe helyezi őt, amiből csak aktív cselekvéssel lehetne szabadulni – pont azzal, amiben akadályoztatva van. Az úgynevezett papucs férfiak is valamelyest ide tartoznak – párjuk kontrollja alatt állnak, kevéssé irányítják a helyzet alakulását, amihez valószínűleg hozzászoktak, nekik ez a kényelmes, jól működő pozíció. Itt fontos megjegyezni, hogy ez a jelenség megjelenik a női oldalon is, csak azt nem illetik ilyen pejoratív jelzővel.

t.png

A segítő-segített reláció is tartalmazza ezt a helyzetet. A segítő aktivitásával és képességeivel hozzájárul, hogy segítsen a rászorulón – ha az valóban rászorul a segítségre, akkor a helyzet tiszta, és a forgatókönyv gördülékeny. Ám nem mindenki tud segítséget kérni vagy kapni, illetve létezik olykor, hogy valaki túl sokat szeretne segíteni, már már szinte káros hatást kifejtve. Itt arra gondolhatunk, hogy a kéretlen segítség kellemetlen a segítettnek, mert a helyzet feltételezi, hogy ő nem tudja megoldani, tehát nem elég kompetens személy, sőt a másik személy még jobb is nála, így ő alulmarad a versenyben. 

Mi segíthet? 

Az egészséges viszonyulás nem hordoz magában függést, nem várja el a másiktól, hogy szüksége legyen rá, sem azt, hogy kiszolgáltatott legyen neki a másik, mert más minőségben keresi a kötődést. A függés el tudja venni az ember erejét, ami hosszútávon komoly következményekkel járhat, például többek között így lehet a férfiakat férfiatlanná tenni. Egy kiegyensúlyozott kapcsolatban nem beszélhetünk szélsőséges dominanciáról vagy alárendelt viszonyokról – mert a mértéktől valóban sok függ, de fontos szem előtt tartani, hogy a krónikusan sok ideig fennálló dominancia mintázatok is lehetnek destruktív hatással. Ideális esetben az ember rálát a működésmódjára, és pszichés szükségleteire, kellő önismerettel kezelni lehet az ilyen helyzeteket.

A bejegyzés trackback címe:

https://7koznapi.blog.hu/api/trackback/id/tr2015488542

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Iván Gábor IGe · vilagnezet.blog.hu 2020.02.24. 14:21:46

Tetszett az írás és hát gyereknek és gyerek lelkületünek lenni, azért valljuk be nagyon jó.
süti beállítások módosítása