A személyiség 12 erőssége, amely segít átvészelni a viharokat
2020. július 21. írta: Illes Hilda

A személyiség 12 erőssége, amely segít átvészelni a viharokat

Bármidet, amid az életedben van, elvehetik tőled, kivéve egyet: a választási szabadságodat, hogy hogyan reagálsz egy élethelyzetre. Ez határozza meg a megélt életünk minőségét, nem az, hogy gazdagok vagy szegények, híresek vagy ismeretlenek, egészségesek vagy betegek voltunk-e. Az határozza meg életminőségünket, hogy hogyan viszonyulunk ezekhez a dolgokhoz, milyen jelentéssel ruházzuk fel őket, milyen viselkedésmóddal reagálunk rájuk, milyen elmeállapotba kerülünk miattuk.

Viktor Frankl

To Handle Increased Stress, Build Your Resilience

A stressz életünk kikerülhetetlen része, az elmúlt hónapok rendkívüli eseményei pedig valamilyen formában mindannyiunk számára stresszfaktorként jelentkeztek. Vannak, akik a nehézségek ellenére is kifejezetten pozitívan tekintettek erre az időszakra, míg másoknak rendkívüli nehézséget jelentett a bezártság a fellépő egzisztenciális problémák, a családi kapcsolatok hiánya, megromlása, vagy akár az egyedüllét okán. Nagyon különböző élethelyzetekben talált meg minket a járvány, és számos oka lehet annak, hogyan éltük/éljük meg. Az azonban, hogy végül negatívan vagy pozitívan tekintünk-e vissza erre a periódusra, a körülményeken kívül attól is függ, hogyan értékeljük a történteket, hogyan tudtuk mozgósítani erőforrásainkat, biztosítani énünk védelmét.

Hogyan lehet megküzdeni egy nehéz helyzettel?

Kétféleképpen küzdhetünk meg a számunkra fenyegető helyzetekkel, az érzelmeinkre vagy a problémára koncentrálva. Az érzelemközpontú megküzdés során a negatív érzelmeink csökkentése a cél pl. figyelmünk elterelésével,  a probléma kibeszélésével, imával, meditációval, vagy a fenyegető helyzet elkerülésével, esetleg meneküléssel. Az érzelemközpontú megküzdés mellett vagy helyett úgy is dönthetünk, hogy szembeszállunk, és magát a negatív eseményt próbáljuk megszüntetni.

Mikor melyik a hatásosabb? Ez függ a stresszes esemény jellegétől, és attól, milyen tulajdonságokkal rendelkezünk, milyen személyes kompetenciákkal, erőforrásokkal bírunk.  A kutatók több olyan személyiségjegyet azonosítottak, melyek segítik a tartós ellenállást, és azt, hogy a megfelelő megküzdési módot válasszuk az adott helyzetben. Lássuk, melyek azok a személyiségjegyek, amelyek segítenek minket egy stresszes életeseményben való helytállásban:

A spirituális intelligencia

spiritual_intelligennce.jpegA befolyásolhatatlan, bejósolhatatlan események, életünk egyes kérdései (pl. az egzisztenciális kérdések, az öregedés, a betegség-halál, az extrém traumatikus helyzetek) kontrollálhatatlanok számunkra. Olyan élethelyzetek ezek, melyekre kevés ráhatással bírunk. Ezekben az esetekben, ha görcsösen ragaszkodunk a kontrollhoz, csak rontunk a testi és lelki egészségi állapotunkon. A pozitív megküzdés módja a megváltoztathatatlan elfogadása, az ilyen élethelyzetek más perspektívába helyezése lehet. Ebben lehet segítségünkre a spirituális intelligencia, ami annyit tesz, hogy az életet, az életben történteket egy az én határait meghaladó magasabb, tágabb perspektívába tudjuk helyezni.

A koherenciaérzék

Vannak, akik a legnagyobb, legmélyebb traumák ellenére is egészségesek maradnak, kutatások alapján ez a koherenciaérzéknek köszönhető. A koherenciaérzék magában foglalja egyrészt azt, hogy bizonyosak vagyunk abban, hogy a kihívást jelentő ingerek megmagyarázhatóak, és bejósolhatóak. Abban is biztosak vagyunk, hogy rendelkezünk a szükséges erőforrásokkal, és kezelni tudjuk a helyzetet, illetve úgy értékeljük, hogy értelmes kihívással állunk szemben, ami megéri az energiabefektetést. A koherenciaérzék birtokában ki tudjuk választani, és alkalmazni tudjuk a helyzethez leginkább illeszkedő megküzdési stratégiát.

A konstruktív gondolkodás

A konstruktív gondolkodás által a meglevő sémáinkat (ismert viselkedések, megoldások, reakciók) az új helyzeteknek megfelelően tudjuk felhasználni, ha kell, átszervezni, újrastrukturálni. Érzékenyen, nyitottan és eredményesen tudunk alkalmazkodni a változásokhoz.

A tanult leleményesség

Világraszóló magyar leleményesség | miradionk.hu | miradionk.comA megfelelő stratégia  kiválasztásában, az alternatívák feltérképezésében, új utak találásában, abban, hogy meglévő tudásunkat a helyzetnek megfelelően tudjuk kamatoztatni a tanult leleményesség, mint kreatív kapacitás is segíthet. Jó hír, hogy ez a képesség, ahogy a nevében is benne van, tanulható, fejleszthető. Ahhoz, hogy leleményesebbek legyünk, érdemes tudatosítanunk a maladaptív (nem hatékony, kárt okozó) érzéseinket, gondolatainkat, viselkedésünket, elsősorban problémafókuszú megküzdést alkalmaznunk, és tennünk azért, hogy érzelmeinket megfelelő módon szabályozni, feszültségeinket kezelni tudjuk pl. tudatos jelenlét gyakorlatokkal.

Hit önmagunkban

A befolyásolható eseményekkel való megbirkózás során nem mindegy, mennyire hiszünk abban, hogy képesek vagyunk a velünk történtek ellenőrzésére, befolyásolására, hogy rajtunk múlik, mi fog történni.

A kontrollattitűd

Különbözünk a kontrollattitűdünk tekintetében, melynek kialakulásában meghatározóak korábbi tapasztalataink, sikereink, kudarcaink. Míg a belső kontroll attitűddel rendelkező emberek úgy gondolják, hogy irányíthatják az eseményeket, addig a külső kontroll attitűddel bírók a véletlennek, a szerencsének, valamilyen befolyásolhatatlan erőnek tulajdonítják a helyzet alakulását. Utóbbiak számára komoly kihívást jelent egy nehéz helyzetben elhinni azt, hogy befolyásolhatják bármilyen módon a dolgok alakulását. A kontroll még akkor is csökkenti a stressz egészségkárosító hatását, ha nem tényleges, csak azt hisszük, hogy befolyásolni tudjuk az eseményeket.

Kitartás és szívósság

A kontroll érzete egy másik jelentős erőforrásunknak a kitartásnak, a szívósságnak is fontos “összetevője”. A kitartás ugyanis magában foglalja a kontroll érzetét, azt, hogy kézben tartom a dolgokat. A szívós vagy keményen helytálló személyiség elköteleződik a célja mellett, hisz abban, amit csinál, és a stresszt kihívásként  értelmezi. Számára egy nehéz helyzet lehetőség a személyes fejlődési lehetőségeinek felfedezésére, és úgy tekint rá, mint az élet természetes velejáróira. A kutatások szerint a szívós, keményen helytálló személyiség alapvetően optimistán viszonyul az élethez, ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy ellenállóbb a betegségekkel szemben is. Aktív szereplője életének, nem passzív elszenvedője, aki felelősséget vállal az életében történtekért, vállalva a problémákat is.

Az optimizmus

kitartás | nlcEredményesebben küzdhetünk meg a stresszel, ha pozitívan gondolkodunk a következményeket illetően, bízunk céljaink elérésében. A diszpozicionális optimizmus magas szintjével jellemezhető személyek kihívás vagy akadály esetén is bíznak a sikerben, és több energiát fektetnek bele, míg a pesszimistáknak kétségeik vannak, és ha azok elég erősek, akkor inkább feladják a céljaikat. A pszichés hatáson túl az optimizmus az egészségünkre, az immunrendszerünk működésére is pozitív hatást gyakorol.

 

Az én-hatékonyság

A kitartás összefügg az én-hatékonysággal is abban a tekintetben, hogy egy-egy akadály után milyen gyorsan nyerjük vissza a hitünket abban, hogy cselekedni tudunk. Az én-hatékonyság egy szubjektív tudás. Értékítélet magunkról, arról, hogy képesek vagyunk elérni egy adott célt.  A magas én-hatékonysággal jellemezhető személyek több energiát fektetnek egy kihívás teljesítésébe, mivel jobban hisznek önmagukban, ezáltal a motivációjuk is erősebb.

Az érzelmi intelligencia

Bár nem gondolnánk, de a stresszes helyzetekben való megküzdésünk egyik alapköve az, hogy tudatában legyünk érzéseinknek. Az érzelmi intelligencia képességünk az, ami segítheti érzelmeink kezelését, hiszen magában foglalja az érzelmek észlelését, kifejezését, megértését, és szabályozását. Bármilyen megküzdési módot is választunk, nagy segítség önmagunk számára, ha képesek vagyunk felismerni és azonosítani az érzéseinket, mert így kevésbé vagyunk kiszolgáltatva érzelmi viharainknak. Ha helyesen észleljük önmagunkat, képesek vagyunk reflektálni önmagunkra, és jobban értjük, mit miért teszünk. Könnyebben uralkodhatunk magunkon, érzelmeinket kezelni és csillapítani tudjuk, ez pedig fontos a válságaink kezelésében. 

A remény

“A remény hal meg utoljára” - szoktuk mondani - és valóban, a remény is egy olyan kompetencia, a céljaink elérésére irányuló hozzáállás, mely erőforrásként szolgálhat a megküzdés során. A remény egy pozitív motivációs állapot, mely magában foglalja a megoldási lehetőségre vonatkozó gondolatainkat, és azt is, hogy energiabefektetésünk sikeres lesz. A céljaink elérésében azonban csak akkor reménykedhetünk, ha birtokában vagyunk a szükséges hatóerőnek, és a megoldási lehetőségek tekintetében is vannak elgondolásaink. Önmagában egyik sem elegendő.

Reziliencia

Bármilyen stresszes élethelyzet, trauma, veszélyeztető élethelyzet utáni felállásban, a lelki egyensúlyunk helyreállításában a rezilencia, lelki rugalmasságunk, ellenálló-képességünk szolgál minket, melynek köszönhetően sikeresen tudunk alkalmazkodni a veszélyeztetett életkörülmények ellenére is, és gyorsan vissza tudunk térni korábbi jó pszichés állapotunkhoz.

7 Keys to Developing ResilienceBár a hétköznapokban a stresszt általában negatív jelzővel illetjük, valójában sem nem jó, sem nem rossz. Rajtunk múlik, hogyan éljük meg, hogyan birkózunk meg a nehézségekkel, kihívásokkal, mit kezdünk a megküzdés közben szerzett tapasztalatainkkal. Ha egy helyzet kontrollálható számunkra több személyes kompetenciánkra, tulajdonságunkra támaszkodhatunk, mint a kontrollképesség, konstruktív gondolkodás, kitartás, koherenciaérzék, érzelmi intelligencia, éntudat stb., melyek a probléma megoldásában, és érzelmeink kezelésében segíthetnek. Vannak azonban olyan bejósolhatatlan, befolyásolhatatlan életesemények, ahol nem sokat tehetünk azért, hogy kontrollálni  tudjuk a helyzetet, de még ott is segíthet a spirituális intelligencia, a pozitív érzelmek, ha önmagunkon túllépve bele tudjuk helyezni magunkat valamiféle nagyobb egységbe.

 

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, csatlakozz hozzánk a 7köznapi pszichológia Facebook oldalán.   

 

Felhasznált irodalom:

  • Smith, E. R., és Mackie, D. M. (2004). Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest
  • Gy. Kiss Enikő (2012). A személyiség pozitív erőforrásai. In: Gy. Kiss Enikő, Polyák Lilla (szerk.). Egészség Rehabilitációs Füzetek II. A személyes és társas tényezők szerepe a rehabilitációs munkában. Oriold es Társa Kiadó, Budapest
  • Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet Egészséges személyiség jegyzetek

A bejegyzés trackback címe:

https://7koznapi.blog.hu/api/trackback/id/tr8316040664

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.