A sírás az egyik legszokványosabb érzelmi reakció. Nem nagyon létezik olyan ember a földön, aki az élete során legalább egyszer ne sírt volna. Annak ellenére, hogy a sírás az élet számtalan- pozitív és negatív- eseményéhez kapcsolódik, meglehetősen kevés pszichológiai kutatás született a témában.
Egy nemrég megjelent tudományos cikk az érzelmi alapú sírás legfontosabb jellemzőit gyűjtötte össze, melyek az alábbiak:
- A sírás hátterében álló 5 legjellemzőbb ok a veszteség (például, amikor véget ér egy kapcsolat vagy meghal egy szeretett személy), a reménytelenség, a fizikai fájdalom okozta sírás, az empátiás sírás (amikor azért sírunk, mert megindít bennünket a másik érzelmi reakciója), illetve egy különösen pozitív vagy megindító eseménynél (például gyermekünk születése).
- A fiú és lány csecsemők között nincsen semmilyen különbség a sírás mennyisége és milyensége alapján.
- Felnőttkorra ugyanakkor markáns különbség figyelhető meg a két nem között: míg a nők átlagosan havonta 2-5 alkalommal sírnak, addig a férfiak maximum egyszer. Ez a különbség késő gyerekkora áll elő és feltehetően szocializációs hatásokra vezethető vissza (miután a fiúk gyermekek gyakran szembesülnek azzal, hogy nekik nem illik, nem való sírni, egy idő után képtelenné is vállnak rá tartva a megszégyenüléstől).
- A személyiség összefügg a sírással. A magas empátiás készséggel rendelkező személyek sokkal könnyebben sírnak, legyen szó pozitív vagy negatív esemény által kiváltott sírásról. A neurotikus személyiségjegyekkel rendelkező személyek ugyanakkor könnyebben sírnak negatív eseményeken, mint a neurotikus személyiségjegyekkel kevésbé rendelkező személyek, viszont pozitív életesemények esetében nincs különbség a két csoport között.
- A kötődési stílus is összefügg a sírással. Az elkerülő kötődési stílussal rendelkezők (akiknek nehezebb a bizalom és biztonság megélése a kapcsolatokban) nehezebben sírnak, mint a biztonságos kötődési stílussal rendelkező személyek.
- A gazdag, demokratikus országokban élők gyakrabban sírnak, mint más országokban, például diktatúrákban élő emberek.
- Látni a másikat sírni megváltoztatja a vele kapcsolatos nézőpontunkat. Amikor valaki sír előttünk, akkor hirtelen empatikusabbnak, őszintébbnek, megbízhatóbbnak és kevésbé agresszívnak tűnik, ugyanakkor felmerülhet az érzelmi labilitása is.
- A sírás megítélésében fontos szerepet játszik a kontextus. Általánosan negatívabb megítélést kap, ha valaki a munkahelyén sír, mintha privát kontextusban.
- Az emberek 50 %-a jobban érzi magát sírás után, míg 10%-a rosszabbul érzi magát.
- Az, hogy segít-e a sírás nagyban függ a síró embert körülvevő személyektől. A megfelelő támogatás és törődés jutalmazó a síró ember számára, míg a semleges, érzéketlen viszonyulás kiszolgáltatottságot és szégyenérzést okoz.
+ 1 A sírások 15-30%-a terápiás kontextusban történik és úgy tűnik, pozitív összefüggésben áll a hatékony terápiás kimenetellel, miután összefüggésben áll az érzelmek terápiás kontextusban való hatékony kifejezésével.
Forrás: Bylsma LM, Gračanin A, Vingerhoets AJJM. (2020). A clinical practice review of crying research. Psychotherapy, in press.