Személyiségünk sötét oldala – A D(ark) faktor
2019. június 07. írta: Vén Betti

Személyiségünk sötét oldala – A D(ark) faktor

Egyikünk sem tökéletes, és előfordul az is, hogy mindannyian megbántunk valakit. Néhányan azonban ezt túlzásba visszük. Az etikailag, erkölcsileg, és társadalmilag megkérdőjelezhető viselkedés része a mindennapi életnek, és a kegyetlen, önző, gátlástalan vagy akár egyenesen gonosz viselkedés eseteivel könnyen találkozhatunk a történelemben és a kultúrákban.  A pszichológusokat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy megértsék azoknak az embereknek a működését, akik rendszeresen bántanak másokat – legyen az a tisztességtelenség, kapzsiság, manipuláció, felelőtlenség, másokkal való tiszteletlen bánásmód, agresszió, vagy éppen szexuális zaklatás. 

054e0a2e-1c6d-4d28-a5908d8cc958e998_source.jpg

Az 1950-es évek óta kutatók sok sötét személyiségvonást azonosítottak, amelyek központi elemként más emberek jóllétének figyelmen kívül hagyását határozták meg.

Egy újabb kutatás azonban nemcsak azt mutatja, hogy néhányan hajlamosak arra, hogy másokkal bántó módon viselkedjenek, hanem olyan sajátos személyiségvonásokat is azonosított, amelyek a káros viselkedés konkrét mintáihoz kapcsolódnak. Például az etikátlan, antiszociális viselkedés mintái származhatnak az alacsony empátiából, a manipulációból, az erkölcstelenségből, a nárcisztikus vonásokból, az impulzivitásból, és számos egyéb sötét tulajdonságból.

A javasolt D-faktor

Mindannyian ismerünk olyan személyeket, akik következetesen etikailag, erkölcsileg és társadalmilag is megkérdőjelezhető viselkedést tanúsítanak a mindennapi életben. A személyiségpszichológusok ezeket a jellemzőket a szubklinikai populációban „sötét tulajdonságként” említik. A sötét tulajdonságok megértése nemcsak a pszichológiában, hanem a kriminológiában és a viselkedéssel foglalkozó gazdasági kutatásokban is egyre népszerűbb.

Az ún.  „D (Dark Factor of Personality) sötét személyiségfaktor” magában foglalja az összes lehetséges sötét vonást és ezáltal egy egységes, átfogó elméleti keretet biztosít a sötét személyiség megértéséhez.

Annak ellenére, hogy a pszichológusok különböző sötét vonásokat már elkülönülten ismernek, egyre világosabbá vált, hogy ezek a sötét tulajdonságok egymáshoz kapcsolódnak. Ez felveti a kérdést: vajon van-e összefüggés a sötét tulajdonságok között?

Morten Moshagen és munkatársai azt javasolják, hogy létezik egy D-faktor, amelyet úgy határoznak meg, mint az ember alapvető szükségletét arra vonatkozóan, hogy maximalizálja saját hasznosságát mások rovására, olyan hiedelmek kíséretében, amelyek igazolják, megerősítik rosszindulatú viselkedését. Meghatározásukban a hasznosság a cél elérésére utal. A D-faktoron magas értékkel bírók a hasznosság-maximalizálást keresik, annak ellenére, hogy elérése ellentétes mások érdekeivel.

Európai pszichológusok egy csoportja nemrégiben végzett egy olyan kutatást, amely szerint a különbségek ellenére mindezek az antiszociális tulajdonságok egy közös magot alkotnak, amelyet a Személyiség Sötét tényezőjének, egyszerűen csak D(ark)-nek neveztek el. Ez a személyiségjellemző azt a mértéket jelöli, amennyire az emberek egyszersmind összpontosítanak céljaik elérésére – miközben figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy cselekedeteik más embereket sértenek, vagy akár károkat okoznak számukra. A D-re úgy gondolhatunk, mint az önzés különösen káros és rosszindulatú formájára. Ez a sötét vonás különböző emberekben eltérő módon nyilvánulhat meg, de ha elég mélyre ásunk, láthatjuk, hogy sok hasonló etikátlan, antiszociális vonás jellemzi őket.

cage.jpg

Melyek ezek a sötét vonások? A kutatók több pszichológiai jellemzőt azonosítottak a D faktor összetevőjeként:

  • Machiavellizmus – a csalás és a manipuláció alkalmazása az akarat, a cél elérése érdekében.
  • Erkölcstelenség – egy orientáció a világ felé, amelyben nem veszik figyelembe cselekedeteik erkölcsi és etikai következményeit.
  • Nárcizmus – a fölényeskedés és a grandiozitás elterjedt érzése, azzal a meggyőződéssel, hogy az embernek joga van más embereket bántani azért, hogy megkapja amit akar.
  • Pszichológiai jogosultság – az a meggyőződés, hogy az ember megérdemli, hogy többet és jobban bánjanak vele, mint másokkal.
  • Pszichopátia – mások figyelmen kívül hagyása, nagyon alacsony empátia és önkontroll (vagy magas impulzivitás) jellemzi az egyént.
  • Szégyentelenség – olyan módon viselkedik, amely más embereket károsít, gyakran a bosszúság miatt, még akkor is, ha mások bántása által magát is károsítja.
  • Szadizmus – érzéketlen, kegyetlen, megalázó magatartás, amelyben az egyének fizikai vagy pszichológiai fájdalmat, szenvedést okoznak másoknak a hatalom vagy az öröm elérése érdekében.

Az intelligencia általános (g) faktorához hasonlóan a „D faktor” egy olyan általános összetételt javasol, amelyben a specifikus sötét tulajdonságok megnyilvánulnak. Például a D faktor megnyilvánulhat a nárcizmusban és/vagy a pszichopátiában, de bármely más specifikus sötét tulajdonságban is, mint erkölcstelenség, egoizmus, kapzsiság, machiavellizmus, pszichopátia, szadizmus, vagy kényelmetlenség, valamint ezek bármely kombinációja. Ahelyett, hogy azt mondanánk, hogy az egyén erkölcstelen, egoista, nárcisztikus, pszichopata, aki a saját érdekei szerint önállóan cselekszik, és ezáltal szadista és szánalmas viselkedést folytat, csak azt mondhatjuk, hogy az egyén magas szintet mutat a D-ben. A D faktor elmagyarázza, hogy a sötét vonások miért kapcsolódnak össze, és ezáltal a sötét személyiség megjelenésének elméleti alapjait is lefekteti.

Egy kicsit mélyebbre ásva ezek a sötét személyiségjegyek három különböző dolgot tartalmaznak. Az elsőt a hasznosság maximalizálásnak nevezhetjük, amely lényegében magában foglalja a szükséges dolgok megszerzését. Például azok, akik a D faktorban magas pontszámot értek el, bármit megtesznek azért, hogy elérjék, amit akarnak.

A második alkotóelem alatt olyan viselkedést értünk, amely a magas D-vel bíró személyek céljaik elérése érdekében stresszt, szorongást okoznak a másiknak, akár fizikailag bántják is őket. Harmadrészt a magas D pontszámot elérőknek olyan hitük van, amely indokolja rosszindulatú cselekedeteiket, például azt hiszik, hogy jobbak a többi embernél, vagy jogosultak arra, hogy megkapják, amit akarnak.

Ezzel egy abszurd, extrém mértékű önzőség tárul elénk. Természetesen mindannyian figyelünk saját érdekeinkre, és úgy viselkedünk, ahogy azt jónak gondoljuk, tesszük ezt azért, hogy javítsunk életünkön, megteremtsük saját boldogságunkat. Többségében azonban a célok elérése (szerencsére)nem gyakorol közvetlen hatást a többi ember jóllétére. Előfordulhat, hogy saját céljaink elérése más emberek céljainak elérését akadályozza (pl. megkapunk egy munkát), de ezekben az esetekben mindenki elfogadja, hogy az élet velejárója az, hogy valaki mindig nyer és valaki mindig veszít.

Legtöbben nem próbálunk másokat bántani, amikor életünk céljaiért küzdünk. De a magas D-vel élők nem így működnek. Egyszerűen nem aggódnak azon a tényen, hogy céljuk kielégítése más embereknek esetleg fáj, sőt sokszor ezért még szándékosan meg is sértenek másokat.

És most, hogy a kutatók azonosították ezen sötét személyiségjellemzőket, szükség van további kutatásokra, hogy választ kapjunk arra, vajon miért következik ez be. Mi tesz bizonyos embereket olyanná, hogy figyelmen kívül hagyják mások jóllétét? Vajon van-e valami, amit egyéni vagy társadalmi szinten tehetünk, hogy csökkentsük  az önzés ezen szintjét?

Aki kíváncsi arra, hogy vajon mekkora személyiségének sötét része, tesztelheti magát az alábbi linken (egyelőre csak angolul/németül/oroszul).

Forrás:
Moshagen, M., Hilbig, B. E., & Zettler, I. (in press). The dark core of personality. Psychological Review.

A bejegyzés trackback címe:

https://7koznapi.blog.hu/api/trackback/id/tr5914883640

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

morph on deer 2019.06.08. 23:18:04

“...a bosszúság miatt, még akkor is, ha mások bántása által magát is károsítja.”

Biztos, hogy a “bosszúság” itt a megfelelő szó? Mert nálam inkább a bosszú, a bosszúállás az, amiről D annak ellenére sem mond le, hogy azzal magának is hátrányt okoz.

Ezzel együtt nagyon tanlságos a cikk, köszönöm!

Tralfamador75 2019.06.09. 23:36:13

Én csak abban reménykedem, hogy ez a D faktorozás nem azt a célt szolgálja, hogy legyünk nagyon PC-k a gátlástalan szörnyetegekkel, akik tárgyként bánnak a körülöttük levőkkel. Úgy látom, a pszichológia is ilyesmi irányba halad, nem mondhatjuk valakire, hogy pszichopata, szociopata vagy nárcisztikus, hanem azt, hogy antiszociális személyiségzavara van (vagy hogy ilyen személyiségvonásai vannak); nem borderline, hanem érzelmileg labilis személyiségzavara van (vagy ilyen személyiségjegyei vannak) és hasonlók.
Amúgy valóban érdekes cikk.

Csodaországban 2019.07.14. 21:56:24

@Tralfamador75: Valóban van egy olyan tendencia, hogy a szadista férgeket a lehető legtapintatosabban nevezzék meg.
De ennél sokkal súlyosabb tragédia az, hogy ilyen szadista férgek gyakorlatilag megakadályozhatatlanul kinozhatnak embereket éveken, évtizedeken át - mint az én lakókörnyezetemben - mivel a rendőrség egy ilyen zaklatást egyszerű "rossz szomszédi viszonyként" könyvel el, arra pedig nincs mód sehogyan sem, hogy az illetőt elmeorvosi vizsgálatra kényszeritsék. Magam is szenvedő alanya vagyok egy ilyen szomszédnak, meggyilkolta a kutyámat, úgy, hogy előre megmondta hogy ezt fogja tenni, szépen, tagoltan, olyan tanuk előtt, akiknek egyikét már úgy megverte, hogy csontja tört, a másik pedig beszámithatatlan, később közölte, higgadtan, hogy vett patkánymérget. Amikor kiderült hogy a kutyámat tényleg megmérgezték, mosolyogva figyelte a teraszáról az állatorvos jövésmenését nálam, a kutyám halálakor örömünnepet tartott az utcán, ordibált, hangosan röhögött, szirénázott. Nemrég pedig gúnyos elmebeteg arccal röhögve fuvolázta át nekem a kertjéből a meggyilkolt kutyám nevét. Sajnos a városvezető barátja, igy egyébként sem jár el ellene sem a rendőrség, sem a jegyző.

Tralfamador75 2019.07.15. 12:07:09

@Sara Csodaországban: Hát ez kemény. Én az antiszociálisokat érzelmi vagy morális fogyatékosoknak nevezem. Az, hogy örömködik, leginkább arra utal, hogy szociopata vagy nárci. A pszichopata ilyesmivel nem foglalkozik.
A magam részéről azt mondom, az antiszociális egyének teljesen reménytelenek, nincs enyhítő körülményük (mivel amúgy fel tudják fogni, hogy mit tesznek), szóval ilyen bánásmódot érdemelnek, ha nem hajlandóak kezelésben részt venni.
Én 10 évig szívtam egy (szerintem!) nárcival a munkahelyemen. A pszichés hadviselés minden fogását bevetette, ami csak létezik, leginkább úgy, hogy ne legyen bizonyítható.
A "valakinek a valakije" felállás meg pláne csak nehezíti a dolgot (elég csak a "valakinek a valakije" savas orvos esetét említeni), mivel az ilyen elkövetők (én egyszerűen bűnözőknek tekintem őket) általában nagyon olcsón megússzák, ha egyáltalán lesz valamiféle ügy a dologból, és ugye a lelkileg tönkretett áldozattal a kutya sem törődik, még annyi elégtételt sem kap, hogy valamilyen módon megbűnhődik a morálisan fogyatékos humanoid.
Az emberiség még messze nem annyira felnőtt, hogy az ilyen kérdéseket megfelelően kezelje. Technikai értelemben kilőtt a fejlődés, de az erkölcsi fejlődés nagyon lemaradt.
Nem tudsz elköltözni? Sajnos értem, hogy az gyakorlatilag beismerése a vereségnek, ami megalázó, de azt gondolom, ilyen emberekkel egyetlen megfelelő kapcsolat létezik: a tökéletesen semmilyen. A munkahelyemen én is felmondani készültem annak idején, amikor az a bizonyos erkölcsi fogyatékos váratlanul lelépett (éveken át fenyegetőzött ezzel, meg ígérgette, de sosem történt semmi, aztán egyik napról a másikra felmondott).
Talán érdemes elgondolkodnod pszichológus vagy életvezetési tanácsadó segítségén.

Csodaországban 2019.07.15. 14:04:37

@Tralfamador75: Van egy régi meghatározás a moral insanitykről, nekem erről a féregről az ugrik be: "Az erkölcsi elmezavart mutató egyének már kora ifjúságukban feltűnnek kedélyük durvasága (állatkínzás), nemi ösztönük kielégítése, ravaszságuk, a gyermeki s testvéri szeretet hiánya, kifejezett önzésük, kicsapongásaik és lopások iránti hajlamuk által. Ily egyéneknek olykor látszólag normális intelligenciájuk van, de szellemi elégtelenségük önálló munkánál mindig kirí. Cselekedeteik ösztönszerűek, «kényszercselekedetek»: lopnak, gyújtogatnak, gyilkolnak. Az erkölcsi elmezavar lényegében elmegyengeség, csakhogy ez nem ötlik mindenkor szembe, mert ez olykor csak a jellem bizarrsága és bogaras sajátosságok által árulja el magát a szakértőnek."
Több pszichiáterrel próbáltam erről beszélni, amikor elhatalmasodott és leplezetlenné vált a fenyegetés, a kutyám meggyilkolása, a körülöttem folyamatos károkozás, a legapróbbtól: a rózsáim letörése és a lépcsőmre szórása a legnagyobbig, amikor az unokáim előtt a lányomat és a vejemet is megfenyegette. Érdekes mód a helybeli pszichiáterek úgy néztek rám, mintha én lennék paranoiás és semmire sem mentem velük.
Emiatt az ember miatt több család kényszerült elhagyni az ingatlanát és olcsón eladni. Ezzel kapcsolatban az is felmerült, hogy az ingatlanok megszerzése érdekében csinálja, mintha valami érdekcsoport lenne.
Kezdettől hallom minden itt élőtől, hogy városszerte rettegett gátlástalan, bármire képes. Idős nőt vert meg úgy, hogy hajánál fogva lerángotta a földre és lapátnyelet dugott a szájába. Egy áthaladó tekest is leütött, aki feljelentette de látván az elmebeteg érdekében megmozduló erőket, feladta, gondolta, az idő elintézi és lebukik magától - ennek öt éve, se nemhogy nem bukott le, hanem nagyobb a mellénye, mint valaha.
A helyi városvezetés dédelgeti, akiktől szintén próbáltam segitséget kérni, de még választ sem kaptam, viszont a szomszédomnak elmesélték és az gúnyosan átkiabálta nekem, hogy "levelet irunk a polgármester úrnak", "irjál még levelet" - és kiröhögött. A fia is a városházán dolgozik, és valószinűleg ő meséli el az apjának, milyen beadványokat tettem a városházára, mert azt is tudja. Más különösen érzékeny személyes adatomhoz is hozzáfért, ez nemrég derült ki. Mindenesetre aránytalannak tartom az ellenem viselt hadat, mivel a birtokom nem annyira értékes, még akkor sem, ha esetleg lakóparkot terveznek majd itt.
Ami pedig a költözést illeti: egyfelől nagy veszteséggel adtam el a budai lakásomat, hogy ideköltözhessek, mert azok a szempontok, amik az ittlakás mellett szóltak, súlyosabban estek a latba mint akkor a pénz. Másfelől költözködni nem olyan egyszerű, és a szomszédomék figyelik az ingatlanhirdetéseket. Egy költözködés hatalmas megrázkódtatás - legalábbis évek kellettek, mig Budapest után itt végre otthon éreztem magam és lettek ismerőseim, barátaim. Sajnos én nem tudom olyan könnyedén cserélgetni a lakóhelyemet.
Mivel már úgy tűnik, vannak olyan bizonyitékaim, amik érzékenyére tapintanak és amit a hatóságok nem mismásolhatnak el - talán - még bizom abban, hogy ott életek, ahol akarok - amit az alkotmány garantál nekem - és nem teszik tönkre az életemet - amit szintén minden törvény elvileg garantál nekem. Aztán lehet, hogy kapok egy infarktust vagy felgyújtják a házamat - emiatt sokan nem mernek szembeszállni ezzel a féreggel.

Tralfamador75 2019.07.17. 22:14:44

@Sara Csodaországban:
"Mindenesetre aránytalannak tartom az ellenem viselt hadat, mivel a birtokom nem annyira értékes, még akkor sem, ha esetleg lakóparkot terveznek majd itt."
Egy antiszociális teljes erővel megy neki a másiknak, akkor is, ha látszólag nincs rá különösebb oka (a pszichopata és a szociopata a grandiózus terveit érzi veszélyben, a nárci pedig személyében érzi magát sértve, s hogy ez valós dolog, vagy csak paranoid gondolat, az nem számít), igyekszik megsemmisíteni az illetőt.
Az ilyen ember mindig megtalálja azokat, akiket a lekötelezettség hálójába bevonhat, az ilyen-olyan okból gyenge jellemű, bizonytalan személyiségű embereket, akiket aztán gátlástalanul felhasználhat a céljaira.
Hát, nem igazán tudok semmi jót mondani. Az ilyenek közeléből el kell tűnni, mert az utolsó csepp életet is kiszívják a körülöttük lévőkből.

"Mivel már úgy tűnik, vannak olyan bizonyitékaim, amik érzékenyére tapintanak és amit a hatóságok nem mismásolhatnak el..."
Természetesen a nyilvánvalót is letagadja (a napot az égről és stb.), de ha ilyen dolgok vannak a kezedben, játszd ki ellene.