A Facebook mára globális online közösséggé nőtte ki magát, összekötve a világ különböző földrajzi pontjait és kultúráit. A közösségi média ilyen mértékű előretörése óta számos kutató foglalkozik azzal, hogy miként hat ránk a Facebook túlzott mértékű használata. Hogyan hat az online jelenlét a mindennapjainkra? Az offline térben levő emberi kapcsolatainkra? Miként értékeljük magunkat látva mások képeit? És egyáltalán hogyan hat pszichés jóllétünkre ez a virtuális kapcsolatrendszer?

A korábbi kutatások szerint alapvetően két okból csatlakozunk a Facebookhoz: szeretnénk tartozni valahová, illetve felületet biztosít számunkra, hogy bemutassuk magunkat másoknak. A Facebook úgy tűnik, hogy hatásos ellenszer a magány ellen is. Azok, akik rendszeresen változtatják státuszukat, kisebb mértékű egyedüllétről számolnak be, mint a kevésbé aktív felhasználók. A serpenyő túloldalán természetesen negatív hatások is szerepelnek, mert úgy tűnik, hogy minél több barátunk van a Facebookon, annál alacsonyabb az önértékelésünk, annál gyakoribb a féltékenység és az elégedetlenség párkapcsolatunkban, és a nagyobb mértékű Facebook használat hosszú távon kilengést okoz a mentális és lelki egyensúlyunkban. A rendszeres jelenség, hogy a felhasználók olyan képet építenek fel magukról a Facebookon, amely lényegesen pozitívabb a valóságnál, nem csupán irigységet és alacsonyabb önértékelést válthat ki, de végsősoron depressziót is okozhat más felhasználóknál.
A Facebook-al kapcsolatos eredmények összességében paradox-hatást tükröznek. Míg bizonyos emberekre pozitív hatással van a virtuális kapcsolatatrendszer kiépítése, addig mások jóllétére nézve ártalmas. Egy nemrég megjelent kutatás, amely amerikai egyetemistákat vizsgált, arra volt kiváncsi, hogy hogyan hat a Facebook a felhasználók szociális kapcsolataira és mentális jóllétére, figyelembe véve a felhasználók személyiségét, illetve online és offline társas életét. Úgy tűnik, hogy a zárkózottabb (introvertált) személyiségűeknek a Facebook nyújtotta társas támasz pozitív hatással van pszichés jóllétükre, mindaddig, amíg az online társas interakció nem válik szorongástelivé. Összességében az is meghatározó, hogy mekkora és mennyire közeli kapcsolatrendszerrel rendelkezünk a való életben, hiszen a tényleges kapcsolatok intimitását nem képes helyettesíteni a számítógépen keresztüli kapcsolódás lehetősége.

Ha tetszett a cikk és szeretnél hasonlóan érdekes témákról olvasni, kövess minket a Facebookon!

Forrás: Xiamong, H., Andrew, K., Siwek, N., & Wilder, D. (2017). The Facebook: Effects of facebooking on individuals' social relationships and psychological well-being. Frontiers in Psychology, 8, 87.

Kép forrás: http://blog.rareconnect.org