Steve Jobs azt tanácsolta a Stanfordi Egyetem diákjainak, „ne hagyják, hogy mások véleménye elnyomja saját belső hangjukat, hanem bátran kövessék a szívüket és figyeljenek az intuícióikra”. Mindenki tudja, hogy az elme egy olyan finom rendszer, ami az erő, a kreativitás és az öröm forrása.

Mi az intuíció?

Az intuitív sugallatok olyan információk, melyeket gyakran valamilyen szimbolikus nyelv közvetít: a jelek érkezhetnek képek, illatok formájában, éppúgy, mint amikor az ember hirtelen úgy érzi, megvilágosodott. Az intuíció mindenképpen belül születik, legyen szó a „megvilágosodás” pillanatairól vagy a tudás felvillanásáról.

Érdemes foglalkozni az intuícióval és felismerni hasznosságát, hiszen a sorsunkat is alakítja. Gondoljunk a sok szerencsejátékosra, vagy a kliens öngyilkosságát megérző klinikusra. Az intuíció alakítja szorongásainkat, benyomásainkat és kapcsolatainkat. Ezek befolyásolják a politikusok döntéseit, a szerencsejátékos fogadásait, vagy az igazgató szerződéskötéseit.

A belülről jövő megérzések segítik elkerülni – és olykor lehetővé tenni - a szerencsétlenség bekövetkezését. „Senki sem tilthatja meg a viselkedésemet!” – mondta Diana végzetes balesete előtti utolsó interjújában. „Ösztönösen dolgozom és az ösztönök a legjobb tanácsadóim”.

 Az intuíció hatalma

A tudomány a tudattalant ma már egyre jobban ismeri. Tudjuk, hogy a gondolkodás nem az előtérben, hanem a háttérben folyik. A memória, a gondolkodás két szinten működik: a tudatos/szándékos és a tudattalan/automatikus szinten. Azaz, többet tudunk, mint amit ismerünk. 

Egy ősi bölcsesség szerint kapcsolat van az észlelés és a válaszadás között. Amikor az ősember egy idegennel találkozott az erdőben, azonnal döntenie kellett, hogy az illető barát vagy ellenség. Azok, akik gyorsan és pontosan tudták „olvasni” a másik személyt, nagyobb valószínűséggel éltek túl és hagytak hátra utódokat. Ez megmagyarázza, hogy az emberek ma miért képesek megkülönböztetni és felismerni érzelmeket. 

Valójában az érzelmek biológiai útjának köszönhetően, - amelyek a szemtől futnak az agy érzelmi irányító központjába, az amygdalába-, gyakran érzelemmel reagálunk, mielőtt felfognánk és tudatosítanánk az eseményeket. A fenyegető információkat ezredmásodpercek alatt képesek vagyunk feldolgozni. Majd miután az agykéreg értelmezte a fenyegetést, a gondolkodás elindul. Az erdőben a zörgő levelek hangjára sétálunk, de hagyjuk az agyunkat, hogy később döntsön arról, hogy a falevelek zörgését egy ragadozó mozgása vagy a szél hozta-e létre.

Intuíció és a döntéshozatal

Az intuíciót akár a gyomrunkban érezzük, vagy belső hangnak, hatodik érzéknek nevezzük, az intuíció valóságos szerepet játszhat döntéseinkben egy új tanulmány szerint.

Kutatók próbálták mérhetővé tenni az intuíciót és közben azt találták, hogy gyorsabb, pontosabb, magabiztosabb döntések meghozatalára használhatjuk hatodik érzékünket.

Az intuíció népszerű téma a pszichológiában, egy olyan agyi folyamatra utal, amely lehetővé teszi az ember számára, hogy döntéseket hozzon anélkül, hogy azt logikus, analitikus érveléssel alátámasztaná. Annak ellenére, hogy az intuíció elfogadottá vált a nyilvánosság széles körében, a tudósok nem rendelkeznek megbízható objektív adatokkal még a létezésének bizonyítására sem.

 Az intuíció mérése

Kutatók 20 főiskolai kísérleti csoportnak mutattak fekete-fehér képeket, mozgó pontokkal a számítógép monitorjának egyik felén. A főiskolásoknak dönteniük kellett arról, hogy a pontok balra vagy jobbra mozognak-e. Amint meghozták a döntést, a számítógép képernyőjének másik oldalán színes négyzetet láttak mozogni. A színes négyzet helyén előfordult, hogy egy képet „láttak” a kísérleti alanyok, a képek célja az érzelmek előmozdítása volt. Például minden kép pozitív érzelmet (csecsemő, kiskutya) vagy negatív érzést (pisztoly, kígyó) idézett elő. A résztvevők azonban nem voltak tisztában azzal, hogy ezeket a képeket mutatták, ugyanis olyan gyors sebességgel villantak fel, hogy nem volt idejük azokat tudatosan érzékelni.     

Ezek a tudatalatti képek az intuícióval kapcsolatos információ típusát szimulálták – rövidek voltak, érzelemmel telítettek, és tudattalanul észleltek.

Az eredmények azt mutatták, hogy a pozitív képek bemutatása után a résztvevők jobban teljesítettek. Pontosabbak voltak a villanó pontok helyének meghatározásában. Gyorsabban is reagáltak és magabiztosabbnak is érezték magukat a válaszadás során – derült ki beszámolójukból.

Az intuíció tehát segíthet az embereknek jobb döntéseket hozni. A tanulmány bizonyította, hogy az agyban tudattalanul észlelt információk segítenek a döntésekben, ha ez az információ valamilyen értékkel vagy további bizonyítékokkal rendelkezik azon túl, amit az emberek már tudatos elképzeléseikben észlelnek.

Az intuíció veszélyei – intuitív vagy analitikus gondolkodás?

Az intuíció az emberi döntések nagy részét áthatja. De fontos igazság az is, hogy az intuíció gyakran hibás. Még a legintelligensebb emberek is kiszámítható és költséges intuitív hibákat követnek el. Megdöbbentő, hogy milyen sebezhetővé válunk hamis emlékek kialakításával, a valóság hibás érzékelésével. Lehet, hogy jobban járunk, ha gondolkodunk? 

Meg kell találni a mérleg középpontját az intuitív és az analitikus gondolkodás között. Intuíciónk evolúciós örökségünk, megtanultunk gyors döntéseket hozni, hogy beilleszkedjünk a társadalomba (másodpercek alatt el tudjuk dönteni, hogy tetszik-e valami, vagy sem; bízhatunk-e a másikban, vagy sem). Remekül érezzük magunkat olyankor, amikor előre megjósoljuk a másik jövőbeli viselkedését.

A belső hangunk azonban gyakran vezethet tévútra, sokszor előre látható módon. És ez az a pont, ahol az analitikus gondolkodásnak át kell venni a szerepet. Ha esetleg a gyors reakcióidejű intuitív működésünk rosszat súg, a lassabb, erőteljesebb analitikus rendszerünk segítségével meghozhatjuk a legjobb döntést.

"Ha afrikai szavannákon élnénk egy vadászó-gyűjtögető életmódban, mindössze az intuíciónkra lenne szükségünk. De a mai modern társadalmunk olyan messze van attól a környezettől, amire adaptálódott, hogy már nem függhetünk az intuíciótól." (David Hidden)

De ez a példa nem jelenti azt, hogy az analitikus gondolkodás modern találmány. Éppen ellenkezőleg, a vadászó-gyűjtögető életmód az analitikus gondolkodás figyelemre méltó tetteit bizonyítja.

Az igazi, ősi ún. perzisztencia vadászat lőfegyver nélkül zajlott (napjainkban is használt formája a vadászatnak). A vadászok megsebesítették a zsákmányt, amely tovább menekült, a lábnyomát maga után hagyva. A vadászok az állat „fejével” gondolkodva megvitatták, hogy a sérült vad helyében vajon ők merre menekültek volna az ember elől. Összegyűjtötték az adatokat, megvitatták és értékelték a véleményeket, mielőtt tovább folytatták az üldözést. Újra rábukkantak, majd az állat továbbmenekült. Ezt annyiszor ismételték, amíg az állat a fáradtságtól össze nem esett.

A példa jól szemléltetni, hogy már őseink is az intuitív és az analitikus érvelés kombinációjára támaszkodtak. A mai világban a gyors döntések meghozatalára nagyon jól szolgál az intuíció, de fontos döntésekben szükség van az érvelésre. Reményeink szerint a jövőben a kutatók képesek lehetnek arra, hogy kidolgozzanak egy módszert, amellyel lehetővé teszik az emberek számára intuícióik kihasználását, napi szintű alkalmazását.

Ha tetszett a cikk és szeretnél hasonlóan érdekes témákról olvasni, kövess minket a Facebookon!

 Forrás:

• https://www.psychologytoday.com/articles/200211/the-powers-and-perils-intuition
• https://www.psychologytoday.com/blog/talking-apes/201610/which-is-more-important-intuitive-or-analytical-thinking
• http://www.livescience.com/54825-scientists-measure-intuition.html
• http://www.fresheconomicthinking.com/2014/03/intuition-in-economics-cant-replace.html
• http://www.artlar.am/
• https://cybertrackerblog.org/category/the-origin-of-science/