Képzeljük el, amint jókedvűen lépünk be egy régóta várt tárgyalásra, majd ügyfelünkre nézve egy szó sem jut eszünkbe. Máskor, a férjünkkel való kiadós vita után sokkal hatékonyabban érvelünk főnökünkkel, mint egyébként. Véletlen lenne? A kutatások szerint konrántsem.

Az elmúlt évtizedekben a pszichológia az érzelmek világa felé fordult. A kérdés többek között az volt, hogy mindennapjainkat átszínező érzelmeink hogyan befolyásolják egyes események felidézését, gondolataink rendszerezését. 

A hangulat hatására vonatkozó egyik érdekes kísérletben a kutatók bolti vásárlást modelleztek. Az egyik csoport szép időben, kellemes zenei aláfestés mellett intézte bevásárlását, míg a másik csoportnál esett az eső és a boltban lehangoló zene szólt. Miután a vásárlók kiléptek a boltból, megkérték őket, hogy egy 20 tételből álló listán jelöljék be, hogy milyen tárgyak szerepeltek a pénztár melletti kirakatban. Azok, akik rossz időben szomorú zenét hallva fizettek, lényegesen több dologra emlékeztek, mint a pozitív hangulatú vásárlók. Ami ennél is érdekesebb, hogy paradox módon a jó hangulatban levők érezték biztosabbnak emlékezetüket. Úgy tűnik tehát, hogy rossz hangulatban jobban figyelünk a külvilág eseményeire, de emellett bizonytalanabbak is vagyunk emlékeink pontosságában.

Az emlékezeten túl az érvelési technikánkra is hatással van, ha éppen szomorúak vagyunk. A kutatók 2 csoportra osztották a résztvevőket, és miután az egyik csoportot jó, a másikat rossz hangulati állapotba hozták, arra kérték őket, hogy egy fontos közéleti esemény mellett érveljenek írásban. Az elkészült érveléseket ezután független szakértők elemezték. Az eredmény egyértelmű volt: akik negatív hangulatban írták érvelésüket, azok sokkal magasabb minőségben, összetettebb módon alkottak véleményt. Ezzel szemben a pozitív hangulatban született érvek sokkal kevésbé voltak meggyőzőek.

Összességében úgy tűnik, hogy az evolúció olyan képességgel ruházott fel bennünket, amely lehetővé teszi, hogy kritikus helyzetben megfontoltabb döntést hozzunk. Ne felejtsük el ugyanakkor, hogy ennek az ellenkezője is igaz, hanyagabbak lehetünk, ha nagyon jó a kedvünk. 

 Ha tetszett a cikk és szeretnél hasonlóan érdekes témákról olvasni, kövess minket a Facebookon!

Forrás:

• H. Bookbinder and C. J. Brainerd (2016). Emotion and False Memory: The Context–Content Paradox, Psychological Bulletin, 2016, Vol. 142, No. 12, 1315–1351
• Bányai Éva & Varga Katalin. (2014). Affektív pszichológia. Budapest: Medicina.
• Kép: http://www.todayifoundout.com