A pszichológiai és egyéb terminusok a mindennapi élet részévé váltak, így igen gyakran ruházzuk fel magunkat vagy másokat valamilyen tulajdonsággal, megnevezéssel. Ilyen például az introvertált és extravertált (igen, az elterjedtebb extrovertált szó valójában helytelen megnevezés), amelyek a köznyelvben a befelé, más esetben a kifelé fordulás előnyben részesítéseként fordul elő a leggyakrabban.  Például egy nehezebben barátkozó egyetemistából hamar lesz introvertált csoporttárs, míg az állandó szereplési kényszerrel rendelkező munkatársra könnyen azt mondják, „Micsoda extravertált figura az új kolléga…!” A valóság azonban - ahogy szinte minden egyszerűnek tűnő dolog az életben - ennél kissé komplexebb. 

Milyen is pontosan a befelé, illetve kifelé forduló személyiség? És mindenki csak ez, vagy csak az lehet?

Carl Gustav Jung nyomán ismert az extraverzió-introverzió személyiségdimenzió. Később többen is igyekeztek megragadni a személyiség ezen vonását, köztük pl. Eysenck volt az, aki fontosnak tartotta megállapítani, hogy egy adott személy amellett, hogy extra- vagy introvertált, milyen érzelmi stabilitással rendelkezik. 

Milyen az extravertált személy?

• Szeret társaságban lenni, közvetlen és gyakran erőteljes megjelenésű. A szórakozás képes teljesen feltölteni őt.
• Könnyen teremt kapcsolatokat. Dominanciát és önbizalmat sugároz. Kézfogása erős.
• Jól kommunikál, kedveli a szereplést igénylő helyzeteket.
• Vitás helyzetben ritkán együttműködő.
• Az extravertált férfi könnyebben teremt kapcsolatot nőkkel, mint az introvertált.
• Az extravertált személy többnyire karrierre, politikai befolyásra, izgalomra vágyik. Habzsolja az életet.
• Problémáit szívesen megosztja másokkal, bajban másoktól vár segítséget.
• Az érzelmileg instabil extravertált személy azonban gyakran viselkedhet agresszívan, könnyen válhat ingerlékennyé.

Milyen az introvertált személy?

• Az introvertált személy befelé forduló, könnyen merül el saját gondolataiban.
• Szeret egyedül lenni, gyakran félénknek tűnhet környezetében.
  
• Nehezen teremt kapcsolatokat, de azokat nagyon jól képes megőrizni.
• Kevésbé jól kommunikál, a nyilvános szerepléstől egyenesen retteg.
• Együttműködő, emellett nyugodt és megfontolt cselekedeteiben.
• Általában a nyugalmat, családi harmóniát preferálja, és nem vágyik izgalmas, pörgő életre.
• Figyelmes és gondos környezetével.
• Az érzelmi kiegyensúlyozatlanság azonban az introvertált embert morózussá, pesszimistává és szorongóvá teheti. Ilyenkor még inkább távol maradnak a társasági élettől.

A legtöbb interneten fellelhető leírás, csoportosítás - mint például a fenti is – hajlamos azt éreztetni, hogy ha valaki az egyik kategóriába tartozik, akkor végletesen képviselnie kell a csoport jellemzőit. Ilyen egyszerű lenne a népességet két részre osztani?
Nézzünk egy példát:

Ildikó Budapesten él egyedül. Reggeleit meditációval indítja, majd dolgozni megy. A buszon zenét hallgat, és igyekszik elkerülni az emberek tekintetét, mivel beszélgetés helyett szívesebben figyeli környezetét, az emberek viselkedését, az esőcseppek lepergését az ablakon. Munkájában szeret egyedül elmerülni, de szívesen kávézik együtt a munkatársaival. Miután végez a munkával, szívesen megy esténként táncolni a barátaival. Könnyen barátkozik, ismerősei és kollégái is viccesnek és jó társaságnak tartják őt.

Életszerű, ugye? Próbáljuk megállapítani, hogy vajon Ildikó extravertált vagy introvertált személyiség! Se nem túlságosan befelé forduló, se nem énközpontú. Vagy inkább kicsit ez is meg az is. A leírás vegyesen tartalmazza az introvertált és extrovertált típus jellemzőit.

Ezt a vegyes típust hívják ambivertáltnak. Az emberek többsége szerencsére ebbe a típusba tartozik. (Hol az introvertált, hol az extravertált irányba húzva.)

Bár léteznek tisztán extravertált, illetve introvertált emberek, ők a szélsőséges és ritka (legtöbbször szociálisan perifériára szorult) csoportot képviselik.  A hatékony és sikeres ember azonban képes néha az ellenkező oldal tulajdonságait felvenni. Kutatók igazolták például, hogy az értékesítés területén az alkalmatlannak tartott introvertált emberekkel megegyező mértékben teljesítenek az egészen extrovertált személyek. Ugyanolyan rosszul. A legjobb és legsikeresebb sales emberek ambivertáltak. Képesek az önérvényesítés és állandó szereplési kényszer helyett a másik megfigyelésére, reakcióinak adekvát értékelésére és kezelésére. Emellett azonban megvan bennük a kapcsolatkialakításhoz elengedhetetlen pozitív attitűd is.

Már a fent felsorolt jellemzőknél is látszik, hogy mindkét csoportnak megvannak a maga erősségei és gyengeségei is. Az is bizonyos, hogy minden introvertált és extravertált személy eljátszott már a gondolattal, hogy milyen lehet a másik oldalon. Egy introvertált elmerenghet azon, hogy milyen lehet egy nagyobb barátikör tagjának lenni vagy csak szimplán könnyeden, gátlások nélkül beszélgetni? Az extravertált pedig vágyhat néha arra, hogy megszabaduljon az állandó tettvágytól, hogy elidőzzön a nyugalom állapotában. Ezeket a vágyakat meg lehet próbálni közelebb hozni határaink kitolásával.

Képzeljük el, ha az egyik típus a Föld Északi féltekéje lenne, míg a másik jelképezné a Déli féltekét, minden bizonnyal a sarkkörök szélsőségei lennének a legélhetetlenebb helyek. Ott nem érdemes sokáig időzni, ugyanúgy, ahogy nem tesz jót a pszichés és szociális jóllétnek a túlzott bezárkózás vagy dominancia. Igyekezzünk tehát az Egyenlítő körül elhelyezkedni jó ambivertált módjára. Önmagunk fejlődése érdekében néha-néha pedig - határainkat feszegetve – nézzünk át a túloldalra is. 

Ha valaki megbizonyosodna arról, hogy az introvertáltak vagy extravertáltak táborát gazdagítja-e, tesztelje magát.

Ha tetszett a cikk és szeretne hasonlóan érdekes témákról olvasni, kövessen minket a Facebookon!

Forrás:

• Carver, S., C. & Scheier, F., S. (2006). Személyiségpszichológia. Budapest, Osiris Kiadó.

• Chaplin, W. F., Philips, J. P., Brown, J. D., Clanton, N. R. & Stein, J. L, (2000): Handshaking, gender, personality and first impressions. Journal of Personality and Social Psychology, 79, 110-117.

• Grant, A. M. (2013). Rethinking the extraverted sales ideal: the ambivert advantage. Psychological Science. 24(6):1024-30

• Koole, S. L., Jager, W., van den Berg, A. E., Vlek, C., A., J., & Hofstee, W. K. B. (2001). Ont he social nature of personality: Effects of extraversion, agreebleness, and feedback about collective resource use on cooperation in resource dilemma. Psychological Science, 12, 262-265.

• Robert, B. W., & Robins, R. W. (2000). Broad dispositions, broad aspirations: The intersection of personality traits and major life goals. Personality and Social Psychology Bulletin, 26, 1284-1296.

• http://www.danpink.com/2013/01/why-it-pays-to-be-an-ambivert-and-why-you-probably-are-one/

• http://www.psychologicalscience.org/news/not-an-introvert-not-an-extrovert-you-may-be-an-ambivert.html#.WOvUAfmGPIU