Még a legracionálisabban gondolkodó ismerősünk is biztosan megtapasztalta: „ez már megtörtént velem!”. Barátaiddal beszélgetsz, vagy egy olyan helyen kirándulsz, ahol még sohasem jártál, amikor hirtelen átfut rajtad az érzés: „ez már megtörtént! Itt már jártam!”. Ez a fajta ismerősség egy elsöprő érzés, miközben semmi sem indokolja azt. Az érzékelés egyre erősebb lesz, mielőtt eltűnne, majd pillanatok alatt elillan. Megjósoltad a jövőt? Vajon valóban meg tudjuk mondani, mi fog történni? Mindannyiunkban egy jós(nő) veszett volna el?
Déjà vu-t legtöbbünk már tapasztalt élete során, sokan viszonylag gyakran éljük át (kutatások szerint 15-25 év között a leggyakoribb a jelenség). Lehet ez egy teljes eseménysorozat, vagy csak egy része, de megjelenhet egy illat, egy íz, egy látvány, vagy egy hang formájában is.
A déjà vu francia kifejezés, amely szó szerint azt jelenti, hogy „már látta”. Számos variációja létezik, köztük a már tapasztalt déjà vecu; a már gondolt déjà senti; és a már látott déjà visité.
Mi okozza?
Közel 40 elmélet próbálta már megmagyarázni, hogy mi is az a déjà vu, és mi okozza. Széles skálán mozognak ezek a memóriafolyamatokra épülő magyarázatok, a reinkarnációtól egészen az organikus elváltozásokig, de a pontos oka még ma is ismeretlen. Vessünk egy pillantást az itt lévőkre, és próbáljunk eljutni a pszichológiai rejtély mélyére.
A déjà vu kifejezést leggyakrabban – tévesen – a prekognitív (tudatelőtti) élményekkel azonosítják, olyan élményekkel, amikor valaki előre megérzi, és pontosan tudja, mi fog történni (ami utána meg is történik). Fontos kihangsúlyozni ezzel kapcsolatosan, hogy a déjà vu egy esemény során tapasztalt érzés, nem pedig az eseményt megelőzően átélt érzés. A prekognitív élmények – ha valóságosak – olyan dolgokat vetítenek előre, amelyek a jövőben megtörténnek, nem olyanokat, amiket már megtapasztaltál korábban.
A betegség, vagy a kábítószer által előidézett hallucinációk néha megnövelik a tudatosságot, és összekeverednek a déjà vu-vel. Például a skizofrénia által okozott hamis emlékek összekeverhetők a déjà vu érzésével. Az igazi déjà vu-től eltérően, amely általában 10-30 másodpercig tart, ezek a hamis emlékek vagy hallucinációk sokkal hosszabb ideig tartanak.
Prekognitív álmok
Hamis emlékek – kettős feldolgozási elmélet
A déjà vu másik magyarázata az, hogy az emlékek tévesen alakulnak ki az agyban - ez az elmélet, amely a pszichológusok körében leginkább elfogadott. Bár a pontos mechanizmusok, amelyek ilyen hatást váltanak ki, nem teljesen érthetőek, az általános elképzelés az, hogy az agyunk véletlenül "kétszer" hozza létre az emléket, miközben mi úgy érzékeljük az adott eseményt, mintha már megtörtént volna. Mivel az emlékünk az egyetlen tanúnk a velünk történtekről, nincs megbízható magyarázatunk arra, hogy mi történt esetleg másként.
Hasonlóképpen vannak olyan ritka esetek is, a "krónikus déjà vu"-k, ahol az ebben szenvedők úgy hiszik, hogy mindaz, amit tapasztalnak, már megtörtént. Az ilyen páciensek gyakran nem néznek híreket, mert úgy érzik, mintha már tudnák, mi fog történni - (persze, amikor tesztelték, nem tudták pontosan megjósolni az eseményeket). Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy a déjà vu tisztán szubjektív élmény, és nem a prekognitív álmok eredménye.
Mobiltelefon-elmélet (Megosztott figyelem elmélete) 
Ha vezetés közben telefonálunk, a figyelmünket megosztjuk. Az elmélet szerint a deja vu-t olyan dolgok indíthatják el, amelyeket szubliminálisan (tudatalatt) láttunk, de nem regisztráltunk tudatos szinten. Ez azt jelenti, hogy amikor valami eltereli a figyelmünket egy feladatvégzés közben, a körülöttünk lévő történések tudat alatt érnek el hozzánk, igazán nem tudatosodnak bennünk. Amikor pedig képesek vagyunk arra összpontosítani, amivel épp foglalkozunk, olyankor ezek a környezetbeli események már ismerősök lesznek (miközben nem tudatosodtak).
A hologram elmélet
Hermon Sno, holland pszichiáter azt az elképzelést javasolta, hogy az emlékek olyanok, mint a hologramok, ami azt jelenti, hogy az egész háromdimenziós emlékképet újra létrehozhatjuk az egész töredékéből. Az emlékek úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogyha csak egy töredéket is tapasztalunk, abból egy teljes kép rekonstruálható. Szerinte déjà vu akkor fordul elő, amikor a környezetükben lévő bizonyos részletek (látás, hang, szag stb.) hasonlóak a múlt emlékének egy darabjához, és az agyunk egy teljes jelenetet hoz létre a töredékből.
Például egy régi Trabantba beülve is érezhetünk déjà vu-t, anélkül, hogy konkrét emlékkép eszünkbe jutna gyerekkorunkból, amikor a szüleink vagy a nagyszüleink autójában ültünk. Olyan dolgok, mint a szag, az ülés, vagy a műszerfal olyan képeket hozhat vissza, amelyekre egyébként nem emlékszünk. Ez különösen zavaró lehet, ha a múltbeli eseményünk emléke homályos vagy hiányos, de az agyunk automatikusan "kitölti az üres helyeket". Még ha az emlék valójában nem is a miénk - talán valami, amit gyermekként egy filmben láttunk - az ismerősség érzése és az elfelejtett emlék újraélésének erős érzése késztetheti a deja vu élményét.
A déjà vu típusai
A déjà vu típusainak meghatározása elég kényes terület. Minden elméletalkotó saját tipizálást alkot. Figyelembe véve a rendelkezésre álló kutatásokat és erőforrásokat, a déjà vu élményeket két kategóriába sorolhatjuk.
- Asszociatív déjà vu: a normál, egészséges emberek által tapasztalt déjà vu leggyakoribb típusa asszociatív jellegű. Látsz, hallasz, szagolsz vagy más módon megtapasztalsz valamit, ami párosul egy olyan érzéssel, hogy azt korábban már láttad, hallottad, szagoltad vagy tapasztaltad. Sok kutató úgy gondolja, hogy ez a fajta déjà vu a memórián alapszik, és azt feltételezi, hogy ezért az agy memóriaközpontjai a felelősek.
- Biológiai déjà vu: a déjà vu-nek ez a fajtája az epilepsziában szenvedők körében gyakran előfordul. Közvetlenül a roham előtt gyakran tapasztalják a déjà vu erős érzését. Ez a kutatók számára egy kicsit megbízhatóbb módszert biztosított a déjà vu tanulmányozására, és képesek voltak azonosítani azokat az agyterületeket, ahonnan ezek a déjà vu jelek származnak. Néhány kutató azonban azt állítja, hogy ez a típus egyértelműen különbözik a tipikus déjà vu-től. Az a személy, aki ezt megtapasztalta, úgy hiszi, hogy a pontos szituációt ő már azelőtt ismerte, mielőtt megtörtént volna, és nem egy gyorsan bevillanó és eltűnő érzés élt át.
A déjà vu emellett előfordulhat bizonyos súlyos pszichiátriai rendellenességek, például a szorongás, depresszió, vagy skizofrénia esetén is.
Kikre jellemző?
- Az emberek mintegy 60%-a mondja azt, hogy átélt már déjà vu-t, az arányok a 15 és 25 év közöttieknél a legmagasabbak. A felső életkori határ változik a kutatók körében, de a legtöbbjük egyetért abban, hogy a déjà vu-s tapasztalatok az életkorral csökkennek.
- A magasabb jövedelemmel rendelkezők körében magasabb az előfordulás valószínűsége, illetve azok körében is jellemzőbb, akik sokat utaznak és magasabb iskolai végzettségűek.
- Az aktív imaginációk („képzelgések”) alkalmazása és az éjszakai álmok felidézésének képessége szintén növeli a déjà vu előfordulását.
- Egyes kutatók azt is kijelentik, hogy minél fáradtabb és/vagy stresszesebb valaki, annál valószínűbb, hogy déjà vu-je lesz. (Más kutatók ezt épp ellenkezőleg, a nyugodtsággal hozzák összefüggésbe.)
- Sőt, állítólag ha valaki minél nyitottabb, politikailag liberálisabb, annál valószínűbb, hogy megtapasztalja a déjà vu-t. Ez azonban azt is jelentheti, hogy minél nyitottabb gondolkodásúak vagyunk, annál valószínűbb, hogy beszélünk olyan „furcsának tűnő” jelenségekről, mint a déjà vu.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél hasonlóan érdekes, 7köznapi témákról olvasni, csatlakozz hozzánk Facebookon!
Forrás:
- https://science.howstuffworks.com/science-vs-myth/déjà-vu3.htm
https://www.psychologytoday.com/blog/brain-babble/201208/the-neuroscience-d-j-vu
http://www.healthguidance.org/entry/17131/1/What-Causes-Deja-Vu.html
https://www.psychologytoday.com/blog/the-red-light-district/201610/4-possible-explanations-d-j-vu
