Elöljáróban annyit, hogy amikor tudományos cikket olvasunk, az érdeklődő elménken túl, mindig legyen velünk szkeptikus énünk is. Azért fontos ezt kihangsúlyozni, mert az újságok hasábjain rendszeresen jelennek meg “elképesztő” eredmények, ugyanakkor sokszor nem kerülnek publikálásra az ellentétes eredményt hozó vizsgálatok, illetve azt sem tudjuk, hogy sikerült-e bárkinek reprodukálni az eredeti kutatást.
Az eddigiekkel persze nem elvenni akartam az olvasó kedvét, csak felhívni a figyelmet a kritikus hozzáállásra. Ha olyat olvasunk, ami szenzációsnak tűnik, az nem biztos, hogy nem igaz, de időről-időről nézzünk ismét utána, hogy milyen irányba haladtak a további vizsgálódások a témában: megerősítették vagy megcáfolták az eredeti elképzelést? Ugyanakkor az izgalmas eredmények mindenképpen gondolatébresztők, és alapot adnak új irányoknak és a mélyebb megértés felé vezetnek.
Lássuk most néhány aktuális kutatási eredményt, amelyen érdemes elgondolkodni:
Gerincvelői sérülést követő kézhasználat:lehetséges? Egy vizsgálatba 6 súlyos gerincvelő sérülésen átesett személyt vontak be, akik közül hárman a vizsgálat elején egyáltalán nem tudták használni az ujjaikat, és egyikük sem tudott egy kézzel még egy ajtó gombot sem elfordítani. A résztvevők egy nem-invazív (nem jár szúrással, vágással, stb) gerincvelő terápián vettek részt. A kísérletben az a rendkívüli eredmény született, hogy már 8 ilyen gerincvelő stimulációt követően mind a hat résztevevő jelentős javulást mutatott. Mindegyiknek erősebb lett a markolása, és egy 13 éve balesetben lebénult résztvevő arról számolt be, hogy azóta életében először tudott elfordítani egy ajtógombot a bal kezével, és először sikerült egy ásványvizet egyedül kinyitnia.
A lovak tényleg olvasnak az arcunkról? Azt valószínűleg mindenki számára világos, hogy nekünk embereknek kulcsfontosságú, hogy emlékezzünk arra, korábban milyen érzelmekkel viseltetett irántunk valamelyik embertásunk. Ezalapján döntjük el, hogy közeledjünk felé, vagy inkább igyekezzünk elkerülni a lehetséges agressziót. Sokszor felmerült, hogy állatok is képesek hasonló jelzések alapján információt tárolni másokról. Egy vizsgálatban lovaknak vidám és haragos arcú emberekről szóló fényképeket mutattak. A résztvevő emberek nem tudták, hogy a lovak mely fotókat látták már korábban, de semleges arccal meg kellett jelenniük a lovak előtt. Az állatok egyértelműen más reakciót adtak a korábban látott arcokra, és aszerint, hogy vidám vagy haragos volt a korábban látott kifejezés. Úgy tűnik tehát, hogy a lovak hasonló érzelmi-mimikai jelzések alapján alakítják ki, hogy kit engednek közel, és kit nem, mint az emberek.
Megváltozott férfiértékek? Egy Kanadában végzett vizsgálat eredményei szerint a mai fiatal férfiakat korántsem a korábbi férfi sztereotípiákhoz kapcsolódó értékek izgatják. 630 15 és 29 éves kor közötti férfit megkérdezve az a válasz született, hogy a legfontosabb értéke egy férfinek az önzetlenség. A válaszadók 80%-a úgy gondolta, hogy egy férfinek kötelessége, hogy segítsen másoknak, és hogy tegyen valamit a közösségért. A válaszadók 88%-a a nyitottságot, az új ötletek, tapasztalatok és emberek elfogadását is fontos értéknek gondolta, azon túl, hogy kiemelték, hogy fontos, hogy egy férfi egészséges és jó formában legyen.
A hosszú távú paracetamol megemelheti az autizmus vagy ADHD kockázatát? A paracetamol az egyik 
leggyakoribb láz- és fájdalomcsillapító, amelyet terhesen alkalmazni szoktak. Egy nemrégiben megjelent vizsgálat eredményei ugyanakkor arra utalnak, hogy a hosszú távú, legalább 22 és 28 nap közötti akár alacsony dózisú paracetamol használat is jelentős hatással van a fejlődő magzat idegrendszerére, és ezek a hatások sokszor csak évekkel később mutatkoznak meg a gyermeknél. Egy szisztematikus, korábbi kutatásokból származó nagy adatmennyiséget feldolgozó izraeli vizsgálatban azt nézték, hogy a megemelkedett paracetamol szedés mutathat-e bármiféle összefüggést a későbbi ADHD vagy autizmus gyakorisággal. 132 738 anya-gyermek párost vizsgálat, akiket több éven át követtek nyomon. A kutatók azt az eredményt kapták, hogy a hosszú távon, a paracetamolt legalább 22-28 napon át szedők gyerekeinél 30%-nőtt az ADHD és 20%-al az autizmus gyakorisága a paracetamolt nem szedőkhöz képest.
FONTOS: Mit mondanak a kutatók a meglehetősen ijesztő eredményre?
- 8 napnál rövidebb idejű használatnál nem jelent meg az együttjárás!
- Az együttjárás nem jelent ok-okozati összefüggést!
- Az adatok különböző terhességi hetekben történt szedés alapján lettek összesítve, így a kimenetel alapján nem tökéletesen összehasonlítható!
- A paracetamol szedésre vonatkozó adatok interjúkból származnak!
- Nem lehet bizonyosan állítani, hogy más hatások nem játszhattak szerepet a kapott eredményekben!
- Lehetséges, hogy a hosszan paracetamolt szedő anyák általánosságban is könnyebben vettek be egyéb gyógyszereket is terhességük alatt!
- A paracetamol kis dózisban továbbra is biztonságosan használható terhesség alatt, de fontos megérteni, hogy a nagy dózisú használat igenis hatással lehet a fejlődő szervezetre!
- Amennyiben a fájdalom vagy láz rövid idejű paracetamolos kezelése nem használ, ne kísérletezzünk hosszabban tartó használattal, hanem menjünk vissza orvosunkhoz és tőle kérjünk segítséget!
Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, csatlakozz hozzánk a 7köznapi pszichológia Facebook oldalán.
Forrás:
- http://neurosciencenews.com/horse-face-memory-8892/
- http://neurosciencenews.com/altruism-self-care-millennial-men-8889/
- http://neurosciencenews.com/spinal-stimulation-hand-paralysis-8886/
- http://neurosciencenews.com/acetaminophen-asd-adhd-8865/
- Eredeti vizsgálat: “Prenatal Exposure to Acetaminophen and Risk for Attention Deficit Hyperactivity Disorder and Autistic Spectrum Disorder: A Systematic Review, Meta-Analysis, and Meta-Regression Analysis of Cohort Studies” by Reem Masarwa, Hagai Levine, Einat Gorelik, Shimon Reif, Amichai Perlman, and Ilan Matok in American Journal of Epidemiology. Published April 24 2018.
