Az utóbbi évtizedekben a migráció kérdése növekvő érdeklődésre tett szert mind a laikusok, mind a társadalomtudósok körében. A jelenség nem meglepő, hiszen az elmúlt 10-15 évben hatalmas tömegek hagyták el otthonukat új hazát keresve. A folyamat természetesen erőteljes hatással van a befogadó országokra is, amelyekben nagyban eltér a bevándorlókkal szembeni attitűd. Ennek okai többek között a gazdaságban, a történelemben és a nemzeti identitásban gyökereznek.

Az előítélet háttere

Allport szerint az etnikai előítélet olyan egyénre vagy csoportra irányuló direkt vagy indirekt ellenszenv, amely hibás, rugalmatlan általánosításon alapul. Az előítéletre hajlamos személyiségre jellemző, hogy gyors és végleges válaszokat keres, mert ez jelent számára biztonságot, és jellemzően szűklátókörű, nem vizsgálja meg egy probléma összes aspektusát. Az előítélet hatással van a megcélzott csoportok pszichés jóllétére és önmagához való viszonyulására. Amikor különböző, kisebbségi csoporthoz tartozó egyetemistákat vizsgáltak, azt találták, hogy az összes vizsgált csoport tagjai magasabb pontszámot értek el a pszichológiai jóllétet veszélyeztető, stresszt mérő kérdőívben. Ugyanakkor saját csoportjuk felé irányuló viszonyulásuk pozitívabb és erőteljesebb lett, mint az előítéletet át nem élt csoportnál. Nyilvánvaló, hogy a külső fenyegetettség erőteljesebb csoportkohézióhoz és összetartozás érzéshez vezetett.

Dogmatizmus és rigiditás

A mindennapi életben az előítélet sok esetben táplálkozik dogmatikus, kognitív stílusból. Ez a fajta gondolkodási stílus jellemző azokra, akik úgy fektetnek le elveket, hogy azokat megingathatatlannak gondolják, és nem veszik figyelembe mások véleményét, sőt, még az ellentmondó bizonyítékokat sem. Ez a gondolkodás ellenáll a változásnak, ugyanakkor segít az egyénnek bizonytalansága eloszlatásában. Az effajta gondolkodás nagyobb bejósolhatóságot és biztonságot ad az egyénnek, még akkor is, ha az állandóság csupán illúzió. A témával mélyrehatóan foglalkozó kutatók ezt a fajta rigiditást nevezték zárt gondolkodásnak és lezárási igénynek. Míg korábban ezt a fajta gondolkodási stílust a szélsőségesen vallásos, autoritariánus és jobboldali gondolkodáshoz kapcsolták, egy újabb kutatás szerint a dogmatizmus független annak ideológiai tartalmától. Egyszerűen a bizonytalanságtűréshez kapcsolódik, és akkor aktiválódik, amikor az egyén úgy érzi, hogy egy másik csoport veszélyezteti azokat az értékeket, amelyekben hisz. Ilyen értelemben egy szélsőségesen vallásos ugyanúgy lehet dogmatikus, mint egy szélsőségesen ateista.

 A szociális identitás

A szociális identitás társas kategória, amely azáltal valósul meg, hogy az egyén egy közösség tagja, osztozik csoportja értékeiben és elvárásaiban, és ezek mentén határozza meg önmagát. Tajfel szerint annak érdekében, hogy az egyén növelje saját önbecsülését, felértékelheti a csoportot, amelyhez tartozik, és közben le is értékelheti, előítéletekkel élhet külső csoportokkal szemben: ezzel a világot “mi”-re és “ők”-re osztva. Ezutóbbit nevezzük társas kategorizációnak, amelynek velejárója, hogy a csoportok közötti különbséget erőteljesen kiélezi, míg a csoporton belülieket összemossa. Ez az egyik folyamat, amely előítéletes attitűdhöz vezethet.

Fenyegetettség és menekültekkel szembeni attitűd

Az, hogy milyen érzéseket vált ki egy új embercsoport megjelenése, nagyban függhet attól is, hogy milyen volt a két csoport korábbi kapcsolata. A kutatók négy típusú fenyegetettséget emelnek ki:

• Konfliktusos múlt esetén a reális fenyegetettséget.
• A csoportok értékei közötti, lényegi különbség esetén a szimbolikus fenyegetettséget,
• kevés interakció esetén fenyegetés vagy szorongás jelenik meg.
• Ha korábbi sztereotípiák jellemezték a kapcsolatot, akkor ez erőteljesen előrejelzi az előítéletet.

A kutatások azt mutatják, hogy a szorongás és a sztereotípia sokkal erőteljesebben predesztináltak előítéletességet, mint a másik két fenyegetettség. Az identitás erőssége és az előítéletesség összefüggése kapcsán született, empirikus kutatások vegyes eredményekkel szolgáltak, és bár egyik részük támogatja azt a nézetet, hogy a nacionalizmus migránsellenes nézetekkel társul, más kutatások szerint nem ilyen egyértelmű a folyamat, és sokkal komplexebb kapcsolatról van szó. A nacionalizmussal foglalkozó tanulmányok különbséget tesznek etnikai nacionalizmus és civil nacionalizmus között. Egy 2006-os tanulmány, amely az európai unió tagországainak állampolgárait kérdezte ki, azt találta, hogy azoknál a nemzetiségeknél volt jellemző a politikai és kulturális intolerancia, akik inkább a saját országuk identitásával azonosultak, mint az Európai Unióéval, és nemzeti identitásuk etnikai alapokon határozták meg. Lehetnek továbbá olyan krónikus társas ellentétek, amelyek által a csoportok identitásának részévé válik a másik csoporttal szembeni, negatív viszonyulás. Ez a helyzet például Írországban a katolikusok és protestánsok között.

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, csatlakozz hozzánk a 7köznapi pszichológia Facebook oldalán.       

Források:

1. Dion, K.L. (2002). The social psychology of perceived prejudice and discrimination. 
Canadian Psychology/Psychologie Canadienne, 43, 1 – 10. 

2. Kossowska, M., Czernatowicz-Kukuczka, A., & Sekerdej, M. (2016). Many faces of 
dogmatism: prejudice as a way of protecting certainty against value violators among dogmatic believers and atheists. British Journal of Psychology, 108, 127 – 147. 

3. Kruglanski, A.W., Pierro, A., Mannetti, L., & De Grada, E. (2006). Groups as epistemic providers: need for closure and the unfolding of group-centrism. 
Psychological Review, 113, 84 – 100. 

4. Livingstone, A., & Haslam, S.A. (2008). The importance of social identity content in a setting of chronic social conflict: understanding intergroup relations in Northern Ireland. British Journal of Social Psychology, 47, 1 – 21. 

5. Pehrson, S., Vignoles, V.L. & Brown, R. (2009). National identification and anti- 
immigrant prejudice: individual and contextual effects of national defintions. Social 
Psychology Quaterly, 72, 24 – 38. 

6. Rokeach, M. (1960). The open and closed mind. Oxford, UK: Basic Books. 

7. Stephan, W.G., Ybarra, O., Martinez, C.M., Schwarzwald, J., & Tur-Kaspa, M. 
(1998). Prejudice toward immigrants to Spain and Israel: an integrated threat theory analysis. Journal of Cross-Cultural Psychology, 29, 559 – 576.
8. Szirmai É. & Újvári E. (Szerk.). (2008). Nemzetiségi- Nemzeti- Európai Identitás. Előadás a SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézetében. Szeged, november 12-13, 2008.
9. Tajfel, H. & Turner, H. (2001) An integrative theory of intergroup conflict in M.A. Hogg & D. Abrams (Eds.). Intergroup relations: Essential readings (pp. 94 – 109). 
New York: Psychology Press. 

10. Weldon, S.A. (2006). The Institutional Context of Tolerance for Ethnic Minorities: A 
Comparative, Multilevel Analysis of Western Europe. American Journal of Political Science, 50, 331 – 349.