Az érzelmi élmény összetett. A szavak gyakran elegendőek saját érzelmeink kifejezésére. De képzeljük el, milyen nehéz azoknak, akik azért küzdenek, hogy az érzéseiket felismerjék. Ők az alexitímiások, köznyelvben az érzelmi analfabéták.

Ez a nehézség nemcsak az egyén számára frusztráló -  tekintettel arra, hogy az érzelmek kulcsfontosságú elemei emberi kapcsolatainknak -, hanem negatív hatással van a környezetre is. 

Fontos erről beszélni, ugyanis meglepő módon az emberek 10%-át érinti (egyesek szerint a férfiaknál gyakoribb, mások szerint nincs a nemek között különbség). Onnan is látszik, milyen magas ez a 10%-os érték, hogy a sokkal elterjedtebbnek gondolt súlyos depresszióval küzdők száma mindössze 4-6%-ra tehető.

Az alexitímia görög eredetű szó, szó szerinti jelentése: a személynek nincsenek szavai az érzéseire. 

Hogyan ismerhetjük fel? 

A legtöbbek szerint ez egy személyiségvonás, ahol a beteg képtelen feldolgozni, felismerni saját és mások érzéseit. Csak a fantáziájában, képzeletben "éli át” az érzéseket.  Nem ismeri fel, hogy bizonyos érzések érzelmeket jelentenek. Pl. ha egy alexitímiás szemébe könnyek szöknek, azt fogja mondani, hogy fáradt/megtelt a könnycsatornája. 

Bár az érzelmi analfabétizmus jellemzői látszólag átfedésben vannak más hasonló személyiségzavarral és pszichológiai vonással, -  úgy mint az introverzió, és depresszió, Asperger-szindróma vagy a nárcizmus-, az alexitímia mégis egy különálló „konstrukció”.  A viselkedés/ a tünetek sokszor hasonlóak a külvilág számára ,és a felszínen összemosódnak, a háttérben azonban más a működésük. Például míg egy introvertált személy, aki befelé fordul, a saját belső tapasztalataival, érzéseivel össze van hangolva (kifelé olyan, mintha nem érezne semmit egy adott helyzetben, miközben nagyon is intenzív az érzelemvilága),  addig egy alexitímiásban nem jelennek meg az érzések.   

Sok alexitímiás betegnek testi panaszai vannak. Fokozott testi izgalom, és a különböző szomatikus betegségekre való fogékonyság jellemzi őket. Nyilvánvaló, hogy ha valaki nem tudja verbálisan kifejezni a negatív érzéseit, akkor a ki nem mondott érzelmek nem semlegesítődnek, sőt fizikai és pszichés mellékhatások alakulhatnak ki. Minden feldolgozatlan/kezeletlen érzés, végső soron testi érzetté alakulhat át. 

Hogyan hat a betegség az emberi kapcsolatokra? 

Vizsgálatok szerint az alexitímia különböző interperszonális nehézségekkel társul. A beteg számára: 

• a közelség diszkomfortérzetet kelt,
• a személyközi kapcsolatok nem jelentenek prioritást az életükben,
• bizonytalan (elkerülő) kötődés jellemzi őket,
• nehezen helyezkednek bele a másik szemszögébe, általában hidegek és távolságtartóak.

Az érzelmi önismeret segít eligazodni emberi viszonyainkban és az „adni és kapni” dinamika egyensúlyában. Az érzelmi analfabétáknál ezek a képességek hiányoznak, amely sok félreértéshez vezethet a hétköznapokban.

Hogyan működnek egy szerelemben?

Zsófi így mesélte el párkapcsolatát: „Az elején erőltettem romantikus sétákat a tengerparton, meglepetéspikniket szerveztem a csillagok alatt. Eredménytelenül. Nemrég volt egy vitánk. Természetesen ő nem akart beszélni róla, adtam neki egy napot, hogy emésztgesse. Aztán a nap végén azt mondta, hogy túl sok idő telt el, nem tudja mit mondjon. Ez a vita többször lezajlott köztünk, az érzésekről veszekedtünk. Választ akartam kapni, hogy szeret-e. Hiába. Úgy éreztem, távolodunk egymástól, egyszerűen nem veszi figyelembe az érzéseimet. Egyedül érzem magam a kapcsolatban. Miért reagál ilyen hidegen? Miért hagyja, hogy így szenvedjek? Ez nem az, amit szerelemnek hívnak. Meghallgatott és elment Xboxozni. Ez sokáig így ment.
Ő kétségbeesetten meg akart engem érteni, elmondta, hogy szeret engem, soha nem megy sehova, legyen ez elég. Majd egy napon elmesélte, hogy az interneten talált egy tesztet az alexitímiáról. Kitöltötte. És nagyon magas értéket kapott. Onnantól kezdve mindketten máshogy állunk egymáshoz.”

A párkapcsolat optimális esetben a legtámogatóbb kapcsolat egy felnőtt életében. A szerelmi partner fontos forrása az érzelmi támogatásnak, különösen egy ilyen zavarnál, ahol a beteg személy máshonnan nehezen kap kitüntetett figyelmet.

Az alexitímiások sokszor kisebb érzelmi támogatást tapasztalnak szerelmi partnerüktől - összehasonlítva a nem alexitímiásokkal. Ez azonban lehet az érintettek észlelésének elfogultsága is. Hiszen nemcsak a saját érzelmi állapotaik felismerését és leírását tartják nehéznek, hanem a másik viselkedésének megfelelő értelmezésével is akadályokba ütközhetnek.

Az alexitímiásoknak nehézséget okoz a külső érzelmi ingerek – különösen egy-egy negatív arckifejezés (pl. düh, félelem, szomorúság) – felismerése. Azonban, ha elegendő idejük van feldolgozni az arckifejezéseket, hasonló eredményeket mutatnak a nem alexitímiásokéhoz. Ugyanakkor az a tény, hogy hosszabb idő kell nekik pl. a düh vagy a szomorúság felismerésére, okozhat konfliktusokat. Ezt jól láttuk a fenti esetben is. Ha a partner éppen dühös, vagy szomorú, nem ismerik fel időben, hogy a másiknak támogatásra van szüksége. Ráadásul, mivel a saját érzéseiket nehezen értik meg, nehezükre esik a saját tapasztalataikat és ismeretüket felhasználni a partner érzelmi támogatására.  

Egy ilyen személyiségvonással bíró személy partnerének is frusztráló a helyzet, a leírt esetből is nyilvánvaló, hogy sokszor talán nehezebb is, és csalódást okozhat, hogy az egészséges partner támogatását a másik oldal nem értékeli eléggé. Érezhetik úgyis, hogy ők mindent megtesznek, keményen dolgoznak a másik segítése érdekében, de a másik ebből mit sem vesz észre. Ennek eredményeképpen, az állandó erőfeszítésnek köszönhetően valóban előfordulhat, hogy csökken a támogatás részükről.   

Milyen velük a szex?

Szerelmi és szexuális életüket is akadályozza a képzelőerő gyengesége. Az empátia és a képzelőerő feltétele a jól működő szexuális életnek. A szexualitásban az embernek általában képesnek kell lennie a nonverbális kommunikációra, és felismerni a partner utalásait, sejtetéseit. Számukra a szex is sokszor mechanikus és kényelmetlen folyamat. Tanulhatnak szexuális technikákat, azokat ismételhetik gépiesen, de a spontaneitás hiányzik belőlük. Néhányan fizikailag is rosszul érzik magukat szex közben, nem élvezik, mert a szex érzelmeket ébreszt, és úgy érzik, túlterheltek, akár fizikailag is megbetegedhetnek.

Mások a szex rabjaivá válnak, megszokásból szeretik a fizikai élvezetet. De egyik esetben sem beszélhetünk érzelmekkel tarkított „szeretkezésről”.

 Milyenek ők a mindennapokban? 

• Kialakítanak egy válasz repertoárt, sokszor ismétlik ugyanazokat a válaszokat, utánzással sajátítják el az érzelmi normákat, viselkedéseket.
• Ha érzelmekről kell beszélni, hirtelen fáradtak lesznek, unalmasnak gondolják a témát.
• Munkahelyen sikeresek lehetnek, ahol a rend és kiszámíthatóság uralkodik.
• A velük való beszélgetés sokszor monoton.
  
  

Gyógyíthatók?

A terápia sokat javíthat egy érzelmi analfabéta állapotán. A terapeuta segítségével a kliens fokozatosan felismeri és azonosítja érzelmeit, és ezzel a segítséggel egy dinamikusan működő kapcsolat kialakítására is képes lehet. A gyermekkorba betekintő terápia segíthet feltárni a kliens elfojtott dühét, szomorúságát, amelyet kisgyermekként szerzett, és amely akár katartikus élményhez, radikális pozitív „érzelmi” változásokhoz is vezethet.

Ha tetszett a cikk és szeretnél hasonlóan érdekes témákról olvasni, kövess minket a Facebookon!

Forrás: 

• Wells, R., Rehman, U. S., & Sutherland, S. (2016). Alexithymia and social support in romantic relationships. Personality and Individual Differences, 90, 371-376.
• Dehghani, F., Dehghani, F., Kafaie, P., & Taghizadeh, M. R. (2017). Alexithymia in different dermatologic patients. Asian Journal of Psychiatry, 25, 42-45.
• http://www.experienceproject.com/stories/Am-Alexithymic/352158
  
• Képek:
  http://catarsisheuristica.blogspot.com/2014/06/feelings-off.html
  https://sizozh.ru/kak-prityanut-nuzhnogo-lyubimogo-cheloveka-v-svoyu-zhizn
  http://steelestronghwf.com/index.php/category/wellness/