Minden évben tavasszal egy órányi időutazás részesei lehetünk. Hajnali 2-kor hirtelen 3 órára vált az idő, ami egyetlen kiesett órát jelent az éjszakai alvásunkban, mégis számos élettani, pszichés és mentális következménnyel jár.
Az okozott problémák két fő folyamatra vezethetők vissza. Egyrészt a kialvatlanság agyi szinten okozhat extra megterhelést, másrészt a szervezet saját biológiai órája (cirkadián ritmus) megzavarodik, amely stressz hatásként okozhat gondokat.
Lássuk, mit találtak a kutatók egyetlen órányi „alvásmegvonás” után?
1. Több munkahelyi baleset:
Nemrég bizonyították, hogy az óraátállítást követő napokban jelentősen, 5,7%-al megnő a munkahelyi balesetek száma. A kialvatlanság negatív hatással van az összetett gondolkodásért is felelős prefrontális agykéreg működésére, így a nagyobb sérülésveszély feltehetően a kialvatlanságnak tudható be.
2. Több autóbaleset:
Az alvási szokások és a cirkadián ritmus hirtelen megváltoztatása negatív hatással lehet az éberségre, ami végzetes autóbalesetekhez is vezethet. Mielőtt azonban túlzottam megijednénk, érdemes belegondolni abba is, hogy az óraátállítás utáni hosszabb nappalok, jobb és biztonságosabb látási körülményeket jelentenek az autósok számára, így a balesetek száma hosszútávon alacsonyabb, mint óraátállítás nélkül.
3. Helytelen döntések:
Kutatások igazolják, hogy mindössze egy órával kevesebb alvás már negatívan befolyásolja a morális döntéseinket. Ha fáradtak vagyunk, kevésbé szívesen nyújtunk segítséget, és az átlagosnál kevésbé figyelünk környezetünkre is.
4. Munkakerülés:
A Journal of Applied Psychology egyik cikkében olvasható, hogy az óraátállítást követő első munkanapon a munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatos motivációja mérhetően alacsonyabb, mint máskor. Érdekes, hogy ezt azzal sikerült bebizonyítani, hogy a munkaidő alatti internetezés drasztikusan nő ezen a napon. Úgy tűnik, ha már amúgy sem tudunk annyira jól teljesíteni, akkor már szeretnék inkább minél hamarabb megúszni ezt a munkanapot.
5. Gyakori fejfájás:
Mindössze egy órával kevesebb alvás gyakran okoz akár napokon át tartó fejfájást is főleg azoknak, aki hajlamosak migrénre.
6. Rosszabb teljesítmény az iskolában:
Csökken az iskolások élénksége a tanórákon az óraátállítást követő napon. Az óraátállítás megzavarja az alvási folyamatot, és csökkenti a koncentrációt. A változások neuronális szinten is bekövetkeznek, főként a koncentrációban, figyelmi teljesítményben és pszichomotorikus képességekben (pl. reakcióidő) jelennek meg. Egy napnyi csökkent teljesítmény nyilván nem okozhat óriási gondot, de érdemes odafigyelni a gyermekek alvási szokásaira, mivel ez a kutatás kiválóan rámutat, hogy a hosszantartó kialvatlanság akár teljesítménybeli romláshoz is vezethet.
7. Változások az étkezésben:
Az alvásmegvonás hormonális változásokat okozhat a szervezetben, ami éhezési érzetben és falás rohamokban mutatkozhat meg. Értelemszerűen diétázóknak nem/sem ajánlott a tartós kialvatlanság.
8. Több szívinfarktus és stroke:
Német kutatók azt találták, hogy a tavaszi óraátállításkor 10%-al nő a szívinfarktusok száma. Egy szinte mai tanulmány szerint pedig az óraátállítást követő két napban 8%-al nő a stroke-ot elszenvedők száma. 65 év fölöttieknél ez a szám 20%, tehát meglehetősen magas. Némi vigaszt jelenthet, hogy ennek ellenkezője is működik (eddig bizonyítottan csak a szívinfarktusok esetében), mivel az őszi óraátállításkor 10%-al kevesebb szívinfarktust regisztrálnak. Lényeges szempont az idei óraátálltást már-már szorongva váró olvasó számára, hogy a kutatást végzők ezeket az eredményeket kórházi betegeket mérve kapták.
Fontos kiemelni, hogy a fentiek statisztikai eredmények, amelyek nem értelmezhetőek egyénre vonatkoztatva. Emellett minket, magyarokat kevésbé érintenek az óraátállítással kapcsolatos negatív következmények, mivel az átállítás következetesen hétvégénként van, így több lehetőségünk van a kimaradt óra pótlására.
Azonban abba érdemes belegondolni, hogy ha az fenti, igen erős, káros hatások mindössze egy órányi „alvásmegvonás” következményeként már kimutathatóak voltak, milyen hosszú távú következményei lehetnek a tartós kialvatlanságnak?
Alváskutatók úgy tartják, hogy a hosszú és kiegyensúlyozott, egészséges élet titka a megfelelő mennyiségű és minőségű, pihentető alvás.
Így tehát, - ha nincs épp két évnél fiatalabb gyermekünk, aki némileg korlátozza a lehetőségeinket - , aludjunk…lehetőleg minél többet!
Ha tetszett a cikk és szeretnél hasonlóan érdekes témákról olvasni, kövess minket a Facebookon!
Forrás:
- Barnes, C. M., Wagner, D. T. (2009). Changing to Daylight Saving Time Cuts Into Sleep and Increases Workplace Injuries. Journal of Applied Psychology, 5: 1305–1317.
- Kirschberger, I., Wolf, K., Heier, M., Kuch, B., von Scheidt, W., Peters, A., Meisinger, C. (2015). Are daylight saving time transitions associated with changes in myocardial infarction incidence? Results from the German MONICA/KORA Myocardial Infarction Registry. BMC Public Health, 15: 778.
- Leroux, E. & Ducros, A. (2008). Cluster headache. Orphanet Journal of Rare Diseases, 3: 20.
Medina, D., Ebben, M., Milrad, S., Atkinson, B. & Krieger, A. C. (2015). Adverse Effects of Daylight Saving Time on Adolescents' Sleep and Vigilance. Journal of Clinical Sleep Medicine, 11(8): 879–884. - Sipilä, J. U., Ruuskanen, J.O., Rautava, P. & Kytö, V. (2016). Changes in ischemic stroke occurrence following daylight saving time transitions. Sleep Medicine, 27-28:20-24.
- Wagner, D. T., Barnes, C. M., Lim, V. K. & Ferris, D. L. (2012). Lost sleep and cyberloafing: Evidence from the laboratory and a daylight saving time quasi-experiment. Journal of Applied Psychology, 97(5):1068-76.
- https://www.uab.edu/news/focus-on-patient-care/item/2141-heart-attacks-rise-following-daylight-saving-time
- http://www.nydailynews.com/life-style/health/daylight-saving-time-ends-fall-back-healthy-article-1.1503957