Valószínűleg sokan hallottak már a nürnbergi perről, mely során megtörtént a náci bűnösök felelősségre vonása, de azt, hogy a per során a vádlottakkal felvették a Rorschach tesztet, biztosan kevesen tudják. Ez nem véletlen, ugyanis az így kapott adatokkal évtizedekig nem foglalkozott senki. Ennek okára rövidesen kitérek, de először ismerjük meg a tintafoltokról elhíresült Rorschach tesztet, melyet a pszichodiagnosztikában a mai napig gyakran használnak. 

A Rorschach teszt Hermann Rorschach svájci pszichiáter nevéhez kötődik és 10 darab különböző mintázatú tintafoltot ábrázoló táblából áll. A vizsgálatvezető egyenként mutatja be a táblákat a vizsgált személynek, aki a foltokat nézve elmondja, hogy mihez tudná őket hasonlítani, és a kapott válaszokat a vizsgálatvezető jegyzőkönyvben vezeti. Mivel a Rorschach tesztet már rengeteg – egészséges és beteg – emberrel vették fel, ezért a kapott válaszokat összevetve a korábbi statisztikákkal képet kaphatunk a vizsgált személyünk bizonyos jellemzőiről, például arról, hogy vannak-e szexuális problémái, hogyan viszonyul a környezetéhez vagy akár hogy jellemző-e rá az agresszív, szadisztikus viselkedés.

Térjünk vissza a nürnbergi perhez, ahol adott volt tehát jónéhány Rorschach jegyzőkönyv, amely bemutathatta volna a bűnösök személyiségét, de mégsem akarta senki kézbe venni a dolgot. Miért? Egyszerűen azért, mert a megtörtént borzalmak után mindenki azzal nyugtatta magát, hogy akik ilyet követnek el, azok csak ördögien gonoszak lehetnek és féltek attól, hogy kiderül, pont ugyanolyan hétköznapi emberekről van szó, mint akármelyikünk. 30 évet és a közhangulat lecsillapodását kellett megvárni ahhoz, hogy Molly Harrower, a Rorschach teszt egyik szaktekintélye kézbe vegye a jegyzőkönyveket, és egy papokból és kórházi páciensekből álló kontroll csoport eredményeivel összevesse a náci vezetők személyiségrajzát. A jegyzőkönyveket elemző pszichológusok nem tudták, hogy ki elemzi a nácik adatait és ki a kontroll csoportét.

Harrower, a bevont pszichológusok elemzéseit összevetve, nem talált semmilyen kiemelkedő vonást, amely megkülönböztette volna a náci vezetőket a szokványos emberektől, és az is kiderült, hogy egyikük sem volt szellemileg zavart. Ami talán ennél is ijesztőbb, hogy a bűnös csoport jegyzőkönyve semmiben nem különbözött az átlagos amerikaiakétól.

Hasonló eredményre jutott egyébként szociálpszichológiai szempontból Zimbardo híres börtönkísérletében, és erre utalt a nürnbergi per egyik megbízott pszichológusának, George Kelley-nek az 50-es években tett kijelentése, hogy ez a fajta autoriter rendszer nem néhány vezető elmebetegségén alapszik, hanem a társadalom egy sajátos szocio-kulturális betegsége, amely akár az Egyesült Államokban is bármikor megvalósulhatna.

Vajon hogyan interpretálná George Kelley a mai Egyesült Államokat?

Ha tetszett a cikk és szeretnél hasonlóan érdekes témákról olvasni, kövess minket a Facebookon! 

Forrás:

• http://www.apa.org/monitor/2009/03/nazi.aspx
• Mérei Ferenc- Szakács Ferenc: Klinikai pszichodiagnosztikai Módszerek, Medicina, Budapest,1974 
• Kép: https://catalog.archives.gov/id/540127,
• Rorschach illusztáció: https://www.123rf.com/photo_34235669_rorschach-inkblot-test-illustration-random-abstract-background.html