Fáj a hasunk, a hátunk, a fejünk, a lábunk… Orvosról orvosra járunk. Ám mind hiába, a leletek negatívak, a panaszaink viszont nem szűnnek. De akkor mi lehet ez?

Ha valaki testi fájdalmakra panaszkodik, szemeim előtt azonnal megjelennek a lelki problémák. De vajon valóban lehet lelki eredetű egy fizikai tünet? A válasz sokszor vita tárgyát képezi, a válaszadók valószínűleg két táborra oszlanak, de talán az „Igen”-felé való elmozdulás megtörtént. Ugyanakkor sokan vannak olyanok is, akik a mai napig tagadják a testi betegségek lelki hátterének létezését.

Megmagyarázhatatlan testi tünetek?

Az egészséget a teljes fizikai, mentális és szociális jóllét állapotaként szoktuk meghatározni. Ez a kölcsönös egymásra hatás biztosítja egyensúlyunkat. Amint valamelyik összetevő sérül, az egyensúly megbomlik, amely tünetek formájában aktiválódik.

Így könnyen eljutunk a pszichoszomatikus zavarhoz. A pszichoszomatikus betegség elnevezés a test és lélek kölcsönhatásában bekövetkező zavarra utal, amikor megoldatlan lelki folyamataink fizikai tünetekben jelentkeznek. Az ún. szomatizáció alatt az olyan megmagyarázhatatlan testi tüneteket értjük, amelyeket a szakemberek a hagyományos orvosi diagnosztikával nem tudnak azonosítani, például amikor egy fejfájásnak nincs organikus elváltozása. A tünetek az idegi impulzusok fokozott aktivitásának köszönhetőek, amelyek az agyból a test különböző részeire terjednek ki.

Valójában mindannyian tapasztaljuk a szomatizáció előfordulását, függetlenül attól, hogy tisztában vagyunk-e vele. A legtöbb esetben ezek a stresszel kapcsolatosak, és normálisnak mondhatók, a tüneteket többnyire mi magunk is azonosítjuk: „Rossz napom volt bent a munkahelyen, a gyomrom még mindig görcsben van. /Feszült vagyok…a nyakamban dobog a szívem.” A példának említett kellemetlen érzéseket általában egy pohár bor, egy forró fürdő, egy jó vacsora, a testmozgás, vagy egy jó éjszakai alvás megszünteti. A nagyobb baj akkor van, mikor ezek a tünetek nem múlnak.

Sokszor előfordul, hogy érzelmi diszkomfortérzetünket inkább fizikailag, nem pedig verbálisan fejezzük ki. A szomatizáció gyakran jelenik meg érzelmi túlterheltség esetén. Ahelyett, hogy az érzelmi kényelmetlenséget szavakba öntenénk, mint pl. : „Annyira ideges vagyok, mert…”, a fizikai tünetekkel foglalkozunk, vagy aggódunk a különböző betegségek miatt. Ez egy közös nyelv, amelyet szinte mindannyian használunk. A tünetek fizikai megjelenésének természetéből fakadóan a fájdalom eredete el van rejtve, ezért természetes, hogy az érintettek orvosi betegséget keresnek szenvedésük magyarázatára. Orvosi segítséget kérnek, ebből fakadóan például a neurológusok (fejfással sokan fordulnak orvoshoz) gyakrabban szembesülnek a pszichoszomatikus betegség diagnózisával, mint pl. pszichológusok vagy pszichiáterek.

Hogyan alakulnak ki?

Pszichoszomatikus sérülékenységre:

• személyiségünk is hajlamosíthat,
• egyesek szerint az életünk során átélt traumák, elakadások is hozzájárulhatnak a betegség kifejlődéséhez,
• megint mások az érzelmi zavarokra, a verbális és szimbolikus kifejezés zavarára vezetik vissza,
• míg vannak, akik a stresszre adott válasz szabályozásának hiányosságait okolják a kialakulásért. (Az utóbbi évtizedekben fokozódó figyelmet fordítanak a stressz és a betegség kapcsolatára. Annak ellenére, hogy ezen a területen zajló kiterjedt és intenzív kutatások bizonyítják az összefüggést, a kapcsolat sajátossága is továbbra is homályos.)

Élet az ismeretlennel

Míg a titokzatos fizikai tünetek természetéről és okáról rengeteg megválaszolatlan kérdés merül fel, nem kétséges, hogy az érintett betegek legalább annyira vagy még jobban szenvednek, mint azok, akik betegségükre vonatkozóan konkrét diagnosztikai címkével rendelkeznek.

• Egyrészt bizonytalanságban élnek. Mivel nincs diagnózis, ez azt jelenti, hogy a betegség ismeretlen, és a kezelése is ismeretlen. Nagy kihívás egy ilyen helyzettel való megbirkózás, és érthető módon sokan ilyenkor megzavarodnak.
• Meg kell küzdeni a társadalom véleményével. Mivel nem rendelkeznek az érintettek diagnózissal vagy ismert szervi problémával, nem igazán betegek a környezetük számára.

A pszichológiai szempontból krónikusnak számító betegségek – beleértve a megmagyarázhatatlanokat is – funkcionális csökkenéshez, a testkép változásához vezetnek, amelyek következtében az érintettek könnyen elkerülhetik kapcsolataikat, az embereket, tevékenységeket. Ezek a tényezők pedig hosszú távon depresszióhoz, szorongáshoz is vezethetnek. Ráadásul gyakran előfordul az is, hogy az érintettek beragadnak az egészségügyi rendszerbe, sokszor felesleges és komoly orvosi beavatkozásokon esnek át, anélkül, hogy eljutnának egy pszichológushoz.

Hogyan kezeljük a pszichoszomatikus tüneteket?

Bár bizonyos betegségeket korai stádiumban nehéz diagnosztizálni, az azért általánosságban elmondható, hogyha egy alapos vizsgálat nem talál bizonyítékot a betegségre, az orvos e tüneteket okkal tulajdoníthatja szomatizációnak. A tünetek fizikai okainak kizárása után mi magunk is sokat tehetünk az egészségünkért, de hatékonyabb, ha szakember segítségét kérjük. A stressz hatékony kezelése kulcskérdés. Számos technika áll rendelkezésre, amelyek alkalmazása nagy segítséget jelenthet. A stressz okozta pszichoszomatikus rendellenességek közé tartoznak a magas vérnyomás, a légzési nehézségek, az emésztőrendszeri megbetegedések, a migrén, az impotencia, a frigiditás, a különböző bőrkiütések, fekélyek.

A kognitív viselkedésterápia gyakran szolgál a pszichoszomatikus rendellenesség kezelésére. Ez a terápia segíti a betegeket abban, hogy új módszereket tanuljanak meg problémáik megoldására, hiszen a módszer elsajátításával mélyebben megértik állapotukat vagy körülményeiket. A betegek megtanulják továbbá, hogy reális életcélokat hozzanak létre, azonosítsák és megváltoztassák az életüket negatívan befolyásoló magatartásokat vagy gondolatokat. Emellett az oly sokszor emlegetett, de valóban nagyon hasznos testmozgás, meditáció, mindfulness, vagy az egészséges táplálkozás is segíthet a megoldásban (amit megeszünk, közvetlenül hat a gondolatainkra, érzéseinkre, közérzetünkre, ezáltal az egészségünkre).

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, csatlakozz hozzánk a 7köznapi pszichológia Facebook oldalán.     

Forrás: 

Kendell, R. E. (2001). The distinction between mental and physical illness. The British Journal of Psychiatry, 178(6), 490-493.
Nemiah, J. C. (1973). Psychology and psychosomatic illness: reflections on theory and research methodology. Psychotherapy and Psychosomatics, 22(2-6), 106-111.