Az étrend és a fizikai aktivitás fontossága évek óta nagy hangsúlyt kap az egészség megőrzésében. Ám egyre többször felbukkan az egészséges életmód kritikus harmadik alappilléreként az alvás. Megerősödni látszik, hogy az aktív felnőttkori éveink alvásának mennyisége és minősége erős befolyásoló hatással bír időskorunk egészségére, hiszen az elégtelen alvás növeli a rendellenességek kockázatát, mint például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a stroke vagy a depresszió, ráadásul összefügg a kognitív hanyatlással és az Alzheimer-kórral is. Az öregedéssel nagyon nagy változásokat figyeltek meg az alvási fiziológiában. Ezek a változások pedig kihatnak az általános egészségünkre, szellemi, mentális egészségünkre.

Minőség és mennyiség

Sok alvásról szóló beszélgetés középpontjában az áll, hogy hány órát alszunk általában éjszaka. A kutatások azt mutatják, hogy a hét és nyolc óra között alvó emberek élnek a legtovább.

Az alvás minősége ugyanolyan fontos, mint a mennyisége, ha nem fontosabb. Az alacsonyabb minőségű alvás ugyanis kognitív problémákkal, valamint számos fizikai problémával jár együtt. A megfigyelési bizonyítékok arra utalnak, hogy a rossz alvás gyulladásokat okoz a szervezetben, amely számos betegséget vonhat maga után, beleértve az elhízást, a cukorbetegséget, a szívbetegséget vagy akár daganatos betegségek egyes típusait. Az idősebb korosztályt vizsgálva azt találták, hogy azok, akik rendszeresen kevesebb mint hat órát vagy több mint nyolc órát aludtak éjszakánként, több gyulladásos markert találtak a vérükben. Ez a megnövekedett gyulladás nagyobb halálozási kockázattal jár, különösen azoknál, akik kevesebbet aludtak. A túl sok alvás valószínűleg más egészségügyi problémák, okok mellékhatása. Az alvászavarok, mint például az alvási apnoe (légzéskimaradással járó alvás), megzavarhatja az alvási ciklusokat, és emiatt napközben nagyon erős aluszékonyság, álmosság jelentkezik az érintetteknél.

Sajnos az életkor emelkedésével a minőségi alvás egyre nehezebbé válhat. Az idősek több mint fele panaszkodik alvási nehézségek miatt, és az alvási problémáik gyakran egészségügyi problémákkal járnak. Az időskori rossz alváshoz hozzátartozhat, hogy nagyobb valószínűséggel küzdenek az emberek valamilyen krónikus fájdalommal, betegséggel, amely megzavarhatja az alvást, és emiatt gyakrabban ébrednek fel. Az sem ritka, hogy egyes gyógyszerek izgatottságot, nyugtalan lábfeszülést, vagy egyéb mellékhatásokat okoznak. Miközben az alvás immunierősítő, regeneráló szerepe ily módon nem tud érvényesülni.

Szundítás és az agyműködés

Az alvás rövid távon kritikus jelentőségű a kognitív funkciók szempontjából. Az alvás hiánya károsíthatja a figyelmet, a memóriát, a reakcióidőt és elronthatja még a hangulatunkat is. A középkori rendszeres alváshiány rögzül és kihat a későbbi évekre, a szervezet raktározza azt. Több tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy a fiatalkori és középkori jó alvás minőségének megőrzése valószínűleg megvéd a későbbi években és növeli az átlagéletkort.

Más kutatások arra összpontosítottak, hogy az alvás milyen szerepet játszhat az agy védelmében és az Alzheimer-kór, valamint az egyéb kapcsolódó kognitív károsodás formái közt. Az alvási problémák ugyanis jól dokumentáltak a betegségben szenvedők körében. Az alvászavarok annyira gyakoriak az Alzheimer-kórban szenvedőknél, hogy a kutatók egyre nagyobb figyelmet szentelnek annak, hogy rájöjjenek, a rendezetlen alvási minták lehetnek-e a betegség korai mutatói. A kettő közti összefüggés egyelőre nem teljesen világos, bár a rossz alvásból fakadó krónikus gyulladás minden bizonnyal károsítja az idegsejteket. Bizonyítékok is szolgálnak arra, hogy az alvásnak szerepe van a béta-amiloid fehérjék tisztázásában, amelyek az Alzheimer-kórban szenvedő emberek agyában összegyűlnek.

Az alvás javítása

Az ilyen drámai változások azonban nem valószínű, hogy néhány rosszul sikerült éjszaka következtében kialakulnának. A legtöbb alváskutató azt gyanítja, hogy az egészséges öregedés tekintetében a fiatal felnőttkori és középkori alvási minták lehetnek a leginkább fontosak hosszú távon. És ahogy azzal sem számolhatunk, hogy majd a 80-as éveinkben elkezdünk változtatni rossz étkezési és egyéb szokásainkon, az segíteni fog. Az alvási szokások minden korban elsőbbséget élveznek. Ez magában foglalhatja az egészséges alvási szokások kialakítását, mint például a késői napi koffein kerülése, a délutáni napsütések korlátozása, a késő éjszakai képernyőnézegetés kihagyása, és a természetes fényeknek való kitettség kerülése.

Az igazán rendezetlen alvást azonban mindenképpen kezelni kell. Minden alvászavar kezelhető, de tisztában kell lenni azzal, hogy a javulás nem gyors. Az álmatlanság például gyakran egy rövid ideig tartó alvászavar miatt alakul ki, amelyben sokan elakadnak, és aggódnak, emiatt pedig a probléma állandósul, kialakul az ördögi kör, amelyből nehéz kiszállni. A kognitív viselkedésterápia nagyon sokat tud segíteni az alvászavarok kezelésében.

Egészséges alvási szokások kialakítása

A pszichológusok a kognitív viselkedésterápián túl, más módon is segíthetnek az egészséges alvás előmozdításában, például azáltal, hogy arra ösztönzik az embereket, hogy ismerjék fel és foglalkozzanak az alvás minőségének fontosságával. Ugyanis nagyon sok rosszul alvó személy nincs tisztában azzal, hogy a rossz alvás mennyire negatívan befolyásolja őket, a mindennapjaikat.

Egy biztos, hogy mindenképp jól járunk a rendszeres, pihentető alvással – függetlenül életkorunktól. Nincs egyetlen szervünk sem a testünkben, amelyre ne lenne hatással az alvási veszteség. Ha megzavarjuk az alvást, mindenhol megzavarjuk a működést. De ha javítunk az alvásunkon, akkor lehet, hogy mindenen javítunk.