A gyermekek online jelenlétével foglalkozó cikkek rendszerint arra fókuszálnak, hogy miként tudja a szülő gyermeke közösségi oldalakon való részvételét ellenőrizni, és megóvni a fiatal serdülőt az esetleges káros hatásoktól, veszélyektől. Van ugyanakkor egy másik nagyon fontos oldal, mégpedig, hogy miként jeleníti meg a szülő a gyermekét a szociális média világában. Annak ellenére, hogy a legtöbb gyermek a serdülőkor elején alakít ki önálló közösségi profilt, sokan már születésük pillanatában felkerülnek a világhálóra, hiszen gyakori, hogy a szülő ezen a fórumon osztja meg elsőként ismerőseivel az örömhírt, illetve a későbbiekben is rendszeresen posztol gyermekével kapcsolatos boldog pillanatairól. A kutatók ezzel kapcsolatban kiemelik, hogy nagyon fontos lenne, hogy a szülők figyelembe vegyenek néhány alapszabályt, amelyekkel megvédhetik és tiszteletben tarthatják gyermekük privát szféráját.
Egy, az Egyesült Államokban készült kutatás szerint, a gyerekek 90%-ról megjelenik Facebook poszt a második szülinapjáig. Itt nem csupán a gyermek életéről szóló fontos eseményekben merül ki az online jelenlét, hanem sok szülő ezen a felületen keresztül vitatja meg gyermeknevelési nehézségeit, vagy akár gyermeke magatartási és egyéb zavarait. Jól belátható, hogy ezutóbbinak milyen következménye lehet a felnövő gyerekre, aki később szembesülhet azzal, hogy mennyi intim információ került ki több száz idegen felhasználó kezébe, és esetleg megszégyenülve érezheti magát, amikor ezeket visszahallja.
Természetesen a pszichológusok sem állítják, hogy minden szülő által közzétett információ feltétlenül káros a gyermekre nézve, de bizonyos személyes adatok és események megosztása, intim fényképek közzététele igenis súlyos következményekkel járhat, ha azok illetéktelen kezekbe kerülnek. Ugyan nem annyira veszélyes, de hasonlóan negatív következmény, ha egy nagyon nyitott szülő zárkózott gyermeke úgy érzi, hogy olyan mennyiségű információ került ki róla, amit ő soha nem osztott volna meg magáról, és emiatt kényelmetlenül érzi magát. Gondoljunk csak bele, hogy ez hasonló ahhoz, amikor valaki élő szóban többet árul el rólunk idegeknek, mint amit mi önszántunkból megosztottunk volna magunkról, csak ebben az esetben még nyoma is marad hosszú távon.
Egy kamaszokat megcélzó kutatás egyértelműen alátámasztotta, hogy a 10-17 éves korosztály komolyan aggódik amiatt, hogy szüleik mit osztanak meg róluk ismerőseikkel, és a gyerekek kifejezetten igényelnék, hogy szüleik megvitassák velük, hogy mi kerülhet ki róluk és mi az, ami nem. A válaszadó gyerekek kiemelik, hogy nem az zavarja őket, ha szülőjük sport vagy tanulási teljesítményükről, nyaralási élményeikről oszt meg fényképeket, hanem az, amikor "ciki” történeteiket mesélik el Facebook oldalukon, vagy nagyon személyes információkat osztanak meg róluk.
6 tanács mielőtt gyermekünkről posztolunk a Facebookon:
A kutatók a fiatalok válaszai alapján összeállítottak néhány irányelvet, amelyet minden szülőnek érdemes átgondolni, mielőtt gyermekéről tartalmat oszt meg közösségi oldalán:
- Minden posztra tekintsünk úgy, mintha nyilvános bejegyzés lenne: bár a szülők azzal nyugtatják magukat, hogy fényképeiket csak egy jól megszűrt csoport látja, ennek ellenére sosem lehetünk biztosak abban, hogy kinek a kezébe kerülhet egy-egy személyes fotó.
- Hosszú távban gondolkozzunk: amit ma kiteszünk, az feltehetően 10-15 év múlva is jelen lesz a világhálón. Kezünket a szívünkre téve tegyük fel a kérdést: vajon szeretne-e ma 5 éves gyermekünk 15 évesen találkozni egy-egy bejegyzésünkkel?
- Amit nem írnál ki a pólódra, azt a Facebookra se tedd fel! Csak azt tedd fel, amit egy nagyobb tömeggel is megosztanál életetekről.
- Tartsd tiszteletben gyermeked igényeit: egyes gyereket már egészen kicsinek is keveset osztanak meg magukról, míg másoknak nem okoz problémát a kitárulkozás. Egy 9-10 éves gyerek már elég idős ahhoz, hogy megértse, mi is a közösségi média, így fontos, hogy a gyereknek lehessen beleszólása abba, hogy milyen tartalom kerül ki róla, és adott esetben élhessen vétó jogával, ha valami zavarja.
- Ha bizonytalan vagy, kérd ki egy családtagod véleményét: mielőtt valami személyes történetet tennél közzé, kérd ki valamelyik családtagod véleményét, hogy biztosan helyes-e az információ nagy közönség előtt való megosztása.
- Kommunikáld az elvárásaidat a többieknek is: ha egyszer megbeszéltéteket a gyerekeddel az online megosztás szabályait, akkor közvetítsd ezeket a családtagoknak és a barátoknak is, hogy ők is tiszteletben tartsák gyermeked igényeit.
Az eddigi intelmek nem arról szólnak, hogy kerüljük a közösségi médiát, hanem sokkal inkább arról, hogy miként tehető biztonságossá annak használata. Sok mai szülő számára még valamelyest ismeretlen az online tér hatóereje, hiszen legtöbben még az offline világban szocializálódtak, de ha jól belegondolunk, akkor ezen a felületen is nagy részben arról van szó, ami általában a nevelés során is fontos (kellene, hogy legyen): tartsuk tiszteletben gyermekünket, kérjük ki a véleményét, és vegyük figyelembe érzéseit és gondolatait.
A cikkben érintett témáról és a kütyüzés kapcsán sok másról lesz még szó online előadásunkon, melyről részletesebben a következő linken olvashatsz:
https://www.facebook.com/events/4278450325558682
Ha tetszett a cikk, és szeretnél hasonlóan érdekes témákról olvasni, csatlakozz hozzánk Facebookon!