Ahogy korábbi cikkünkben már olvasható volt, az érzelmi intelligencia egy képesség, amely lehetővé teszi, hogy felismerjük és megfelelően kezeljük saját és más emberek érzelmi reakcióit. Legtöbbünknek természetesnek tűnhet a könnyed kapcsolattartás másokkal, de vannak emberek, akiknek csak igen nagy nehézségek árán sikerül megfejteniük mások érzelmi szándékát.

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a kimondott szavak mellett mindenki feje fölött kis buborékban lehet olvasni az illető aktuális érzelmeit. Hívjuk ezt az ideális világot Érzelmiának. Érzelmia tele van szeretettel, haraggal, gúnnyal, sértődöttséggel, iróniával és még sok-sok érzelemmel. Azonban könnyű itt boldogan élni, mivel az emberek látva egymás érzéseit, könnyedén tudnak egymással együttműködni, képesek mindig jól reagálni. Érzelmia őslakosai (mi, az átlag) észre sem veszik, hogy a tudatos kommunikáció mellett nem tudatosan folyamatosan olvassák mások érzelmeit, és meglepve, értetlenül állnak azok előtt a bevándorlók előtt, akik egyszerűen nem értik a fölöttük lévő buborékokba írt szöveget, mert nem beszélik azt a nyelvet. Vannak olyanok ezek között a furcsa emberek között, akik számára teljesen idegen már önmagában az is, hogy a kimondott szavak mögött érzelmi indíttatás lehet (pl. Asperger szindrómások), míg mások jól alkalmazkodva a környezethez, kezükben szótárral járnak-kelnek, és habár nem jön számukra automatikusan az érzelmek értelmezése, tudatosan figyelik az emberek viselkedését, és kilogikázzák a többiek szándékát, reakcióját. És persze mint mindenhol, Érzelmiában is bújkálnak olyanok is, akik nagyon is jól értik az érzelmek nyelvét, és ezt a tudásukat kihasználva manipulálnak, bántanak másokat (pl. pszichopaták).

Jól látható, hogy attól függően, ki, mennyire érti az érzelmek nyelvét, könnyen, akadozva vagy egyáltalán nem képes a könnyed, kiegyensúlyozott, emberi kapcsolatokra. Ezek után nem meglepő, ha azt gondoljuk, hogy minél magasabb valakinek az EQ-ja, annál egyszerűbben illeszkedik be a legkülönbözőbb társaságokba, annál jobb barát és partner, illetve az érzelmi intelligenciával arányosan nőhet a munkahelyi sikerek esélye is. Meglepő lehet, hogy a szélsőséges EQ-k – mint ahogy az élet legtöbb területén – itt is ártalmasak lehetnek.

Milyenek az „érzelmi őslakosok”?

Azok, akik magas EQ-val rendelkeznek, és persze ezt a képességüket nem rossz célra használják, az együttműködés, emberi kapcsolatok bajnokai. Dr. Jeffrey Bernstein szerint az érzelmi intelligencia kulcsfontosságú a gyerekek kapcsolatteremtésekor, beilleszkedési folyamataiban, gördülékeny és tartós baráti, szerelmi és munkahelyi kapcsolatok teremtése során is. Felismerni saját érzelmeinket, kordában tartani hangulatingadozásainkat, érzelmi kitöréseinket fontos tényező, ha kölcsönös elfogadáson alapuló kapcsolatokat szeretnénk kialakítani. Emellett a másokkal való együttérzés, a többi ember szempontjainak figyelemben tartása szintén elengedhetetlen a konfliktuskezelések, együttműködések területén.

Túl érzékeny túlérzékenyek:

A túlérzékenységnek számos pozitív hozaadéka van, azonban ha EQ-ról van szó, nem árt néhány érdekes kutatási eredményt kiemelnünk, amely főként az empatikus attitűd nehézségeire hívja fel a figyelmet. Egy 2016-os tanulmány arról számolt be, hogy a túl magas érzelmi intelligenciának akár komoly ára is lehet. A kutatók azt találták, hogy az EQ együtt jár a stresszre való magas hajlammal. Tehát míg csak figyelmesek vagyunk másokkal, addig javulnak emberi kapcsolataink. Azonban ha már nyomasztanak és leválaszthatatlanul velünk együtt élnek mások negatív érzelmei, az EQ-nk ellenünk fordul, mivel extra mennyiségű stresszt hoz az életünkbe. Hasonló eredmények születtek korábban, mikor pszichológus kutatók arra lettek figyelmesek, hogy a magas érzelmi intelligenciájú személyek hajlamosabbak depresszióra, mint az átlagos EQ-val rendelkezők. Azok, akik kimagaslóak az érzelmek területén, hajlamosabbak elkerülni az olyan helyzeteket, amik sikertelenséggel zárulnak, és az átlagnál sokkal rosszabbul viselik a visszautasítást is. Érdekes kutatási eredmény az is, hogy a kreatív, innovatív úttörők nagy része alacsony EQ-val rendelkező, introvertált személyekből kerülnek ki.

A magas EQ sötét oldala:

Fontos megemlíteni azt a kutatást, amely a magas EQ sötét oldalát tárta fel. Kutatók egyszerre vettek fel a kutatásban résztvevő emberekkel egy érzelmi intelligenciáját és machiavellizmust mérő tesztet. Az eredmények szerint, ha valaki a machiavellizmus skálán és az EQ skálán is magas pontszámot ért el, nagyobb eséllyel hajlamos deviáns, mások érdekeit figyelmen kívül hagyó viselkedésre, mivel emocionális tehetségüket mások kihasználására, manipulálására fordítják.

Szótárral Érzelmiában:

Senkit sem fog meglepni az a tény, hogy az alacsony érzelmi intelligencia elveszetté teszi az embert. Bizonyos esetekben az alacsony EQ mögött komoly okok állnak, mint például az autizmus. Ők azok, akiknek (érintettségüktől függően) csak nagyon nehezen sikerül kapaszkodókat találni egy érzelmileg átszőtt világban. Egy Asperger szindrómás személynek nagy kihívás például megérteni azt, hogy miért szomorú valaki a kutyája elvesztése után akár még évekkel a veszteség megtörténte után is, és számukra tanulást igényel az, hogy megismerjék környezetük tipikus reakcióit. Viszont a szándék elengedhetetlen tényező a jó kapcsolatok kialakításában. Azok, akik szeretnének kiegyensúlyozottan élni másokkal, tudatosan képesek lehetnek felismerni, dekódolni és értelmezni mások szándékát, indulatait, érzelmeit, mint mikor valaki nem ismeri adott ország nyelvét, de igyekszik logikusan elsajátítani az emberek érzelmi interakcióit.

Párkapcsolatban az alacsony EQ-val:

Az alacsony érzelmi intelligenciához a legtöbb esetben szegényes önkontroll kapcsolódik, ami igen sok veszekedésben és mások álláspontjának hidegen hagyásában mutatkozik meg. Az alacsony EQ-jú ember sokszor gondolja azt, hogy a környezetében élők mind túl érzékenyek. Számukra nem okoz gondot viccelgetni például egy temetésen vagy tragikus esemény után, és ha valaki ezt rossz néven veszi, egyértelműen a másik felet hibáztatják érzékenysége miatt. Ez is jól mutatja, hogy azok, akik nem ismerik fel saját impulzusaik negatív hatásait, hajlamosak mindenben a vitapartnert okolni egy felmerülő konfliktusban. Nehéz őket követni, mivel érzelmi csapongásaik nehezen emészthetők egy átlagos ember számára. Viszont az érzelmi kitörések mellett gyakran rejtik el valódi érzéseiket, mivel sokszor tartanak a kiszámíthatatlan következményektől, így biztos, ami biztos alapon inkább úgy tesznek, mintha közönyösek lennének nehéz szituációkban. Az empátia gyengesége vagy hiánya tovább nehezítheti az alacsony EQ-val rendelkező személlyel való együttélést, hiszen a barátság, párkapcsolat időről-időre hoz olyan helyzeteket, mikor az együttérzés, önmagunk háttérbe helyezése a szeretett személyt átsegíti a problémáin.

Szociopaták és pszichopaták:

Sokan az alacsony érzelmi intelligenciát összekeverik a szociopata, pszichopata kórképpel. Érthető, hiszen az ilyen személyiségzavarral élő emberek hajlamosak mások érzelmeire fittyet hányva cselekedni. Ne felejtsük azonban, hogy az EQ egy összetett dolog. Ha csak az empátiás készséget vesszük, lehet, hogy valaki nem képes átérezni mások érzéseit, de megtanulhatja dekódolni azokat. Tehát annak ellenére, hogy nem érzi mások világát, még értelmezheti reakcióit. Ettől persze nem beszélhetünk teljesértékű empátiáról. Mégis bár úgy tűnik, hogy a másoknak ártani képes személyek többsége alacsony érzelmi intelligenciával rendelkezik, nem mindegy, hogy a meglévő információinkat, azaz mások tudatos érzékelését társas életük javítására vagy mások manipulációjára, rászedésére használják-e. Míg egy Aspergeres személy szimplán nem érzékeli mások érzelmeit (de szeretné), addig a pszichopatát hidegen hagyják mások érzelmei, a szociopatát pedig érdeklik, de csak addig, míg saját hasznára fordíthatja azokat. És ez igen nagy különbség.

Tehát a szándék, a vágy, hogy másokkal jó kapcsolatot ápoljunk, vízválasztó lehet, ha az EQ-ról beszélünk. Szegényes EQ-val, de egészséges személyiséggel, jó szándékkal bizonyosan többre vihetjük, mint a mások ártására kitalált, fordított felállásban.

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, csatlakozz hozzánk a 7köznapi pszichológia Facebook oldalán. 

Forrás:

• Cote, S., Decelles, K. A., McCarthy, J. M., Van Kleef, G. A., Hideg, I. (2011). The Jekyll and Hyde of emotional intelligence: emotion-regulation knowledge facilitates both prosocial and interpersonally deviant behavior. Psychologycal Science, 1073-80.
• Petrides, K. V., Hudry, C., Michalaria, G., Swami, V., & Sevdalis, N. (2011). Comparison of the trait emotional intelligence profiles of individuals with and without Asperger syndrome. Autism, 15, 671–682. doi 10.1177/1362361310397217
• Bechtoldt, M. N., Schneider, V.K. (2016). Predicting stress from the ability to eavesdrop on feelings: Emotional intelligence and testosterone jointly predict cortisol reactivity. Emotion, 815-25.
• https://hbr.org/2017/01/the-downsides-of-being-very-emotionally-intelligent
• https://www.goodtherapy.org/blog/aspergers-syndrome-emotional-intelligence-1002124