Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a bal- és jobbkezesség közti különbségekről. Ott már írtunk arról, hogy mennyi tévhit kering a köztudatban a kezességről (pl. a balkezesek kreatívabbak). Most pedig a kezünket irányító agyféltekék funkciójának aszimmetriáját magyarázó, lateralizáció folyamatával ismerkedünk, ahol szintén terjednek az agy működését leegyszerűsítő anekdoták. A lateralizáció azt jelenti, hogy az élmények feldolgozására (eltérő módon) mindkét félteke alkalmas, meghatározza azonban, hogy egy adott funkcióra vonatkozóan melyik félteke túlsúlyával számolhatunk.

Tévhitek a köztudatban

A népesség 90%-a jobbkezes. A fennmaradó 10% vagy balkezes, vagy „vegyes” kezű (ez kb. 1%). Ez azt jelenti, hogy a bolygón az emberek nagy többsége oldalirányú dominanciával bír. A kutatók szerint ez nem véletlen. A történelem korai szakaszában, az evolúció különböző kognitív feladatok ellátásával „bízta meg” az agy két féltekéjét.

A tudósok már évtizedek óta ismerik a jobb és bal agyfélteke közti különbségeket. A bal oldalt gyakran társítják mindenhez, ami kommunikáció, míg a jobb agyféltekénk igazít el bennünket az érzékek világában, jelezve számunkra, ha a másik haragos vagy éppen viccelődő kedvében van. A valóságban azonban mindkét félteke hozzájárul az adott tevékenységhez, eltérő módon. Például, amikor egy házra nézünk, a jobb agyfélteke adja meg a keretet, vagyis a falakat, míg bal agyfélteke ruházza fel részletekkel a képet. Az első az összképért, míg a második az aprólékos munkáért felelős.

Az embereket könnyen „jobb és bal agyúra” különítik el. A bal oldalunk a verbális, analitikus, logikai oldal, míg a jobb agyfélteke az érzékelő, intuitív, érzelmes oldalunk. Ez a valóságban persze nem ilyen egyszerű. Alapvető tévhit, hogy az egyes agyterületek egyedül működnek, hiszen egy rendszer részeként funkcionálnak, amelyek sok más területet is magukban foglalnak. 

A nyelv teljes megértéséhez például meg kell értenünk: a nyelvtant (a mondatok szerkezetét, amelyért a bal agyfélteke felelős), a hangsúlyok változását (jobb agyfélteke) és magát a jelentést (mindkét félteke együttesen dolgozik).

Einstein  balkeze

Ha a történelem jeles balkezes képviselői között böngészünk, valószínűleg Einstein nevével találkozni fogunk. A köztudatban az emberek összekötik a géniuszt balkezességével, ez azonban valószínűleg csak egy mítosz, Myriad képein ugyanis Einstein jobb kezével ír a táblára.

A kezességnek komoly gyökerei vannak – a jobbkezes embereknél a bal félteke és fordítva - a balkezeseknél a jobb agyfélteke a domináns. Bár Einstein feltételezhetően jobb kezes volt, az agya nem tükrözte a tipikus bal oldali dominanciát a nyelv és a beszéd területén. Az agyféltekéi sokkal szimmetrikusabbak voltak.

Az egyes agyféltekék más-más funkcióért felelősek. A domináns egyoldali működés előnye, hogy lokalizálja az egyes funkciókat az adott féltekén. Az erősen szimmetrikus agy (mint pl. Einstein-é) a mentális rendellenességekre hajlamosít, de megnyitja az utat a kreatív gondolkodáshoz.

Van-e különbség férfiak és nők között?

Számos tanulmány mutatott rá agyi aszimmetriákra férfiak és nők között, s némelyik azt emeli ki, hogy a férfi agy aszimmetrikusabb, mint a női agy. Ennek ellenére az elmúlt 10-15 évben eltérő eredmények születtek, így nehéz egyértelmű választ adni a kérdésre. A legtöbb agykutatás fókuszában nem a lateralizáció vizsgálata áll.

A verbális feladatokkal szembeni fejlett térbeli képességek a férfiaknál megalapozottan bizonyítottak. Ezzel szemben a nők az érzelmek felismerésében jobbak. A nyelvtani, kommunikációs feladatokban a férfiaknál a bal, nőknél mindkét oldalon aktivitásnövekedést mutattak ki az agy bizonyos területein.

A hormonok befolyásoló szerepe

Újabban próbálják feltárni a hormonok befolyásoló szerepét is a funkció dominanciájában, például a menstruációs ciklus különböző fázisaiban. Amikor a női hormonok szintje magasabb (például ovuláció után), a nők jobban teljesítenek finommotoros feladatokban, és lateralizáltabbak a bal félteke irányába, valamint gyengébben teljesítenek téri feladatokban, amit inkább jobb féltekei funkciónak tulajdonítanak. Az alacsony hormonszint esetében ellenkező mintát találtak, de a különbség nem jelentős.

A férfiaknál bizonyos kognitív képességek szintén változnak a hormonszinttel. A téri tesztekben napi és évszaki változásokat találtak. Reggel és ősszel, amikor a tesztoszteronszint magas, gyengébben teljesítenek, mint délután és tavasszal, amikor a hormonszint alacsony. Ezek a különbségek sokszor nem elég jelentősek, az egyének variációja a nemen belül sokszor nagyobb, mint a nemek között.

Láthatjuk, hogy a féltekék különböznek egymástól, de sokkal speciálisabban és mélyebben, mint ahogy az a köztudatban elterjedt. Az egyik agyfélteke nem önmagában felelős a logikus gondolkodásért, a másik pedig az intuícióért, és nem is csak analitikus, és kreatív. Mindkét fél fontos szerepet játszik a logikai és az intuitív, az analitikus és a kreatív gondolkodásban. Az összes ismert és népszerű megkülönböztetés bonyolult funkciókat foglal magában, amelyek többféle folyamat révén valósulnak meg – egyes funkciók jobban működhetnek a bal agyféltekén, néhány közülük a jobb agyféltekén. Messze nincs külön „életük”, ők együtt dolgoznak.

Ha kíváncsi vagy, hogy Neked vajon melyik oldalad dominánsabb, töltsd ki ezen a linken található tesztünket! Valamint, ha tetszett a cikk, és szeretnél hasonlóan érdekes témákról olvasni, csatlakozz hozzánk Facebookon!

Forrás:

http://www.apa.org/monitor/2009/01/brain.aspx
https://www.psychologytoday.com/blog/the-theory-cognitive-modes/201405/left-brain-right-brain-two-sides-always-working-together
Csatho, Á. (2008). Bevezetés a neuropszichológiába, Budapest: Medicina