Megváltozott gyerekkor, megváltozott képességek
2019. május 24. írta: Illes Hilda

Megváltozott gyerekkor, megváltozott képességek

Hogyan hat a gyerekek fejlődésére és agyára a digitális világ?

y_generacio600.jpg

A mai világ kétségtelenül más információkkal bombázza a gyerekeket, mint a korábbi, amelyre a mostani felnőttek visszaemlékeznek. Milyen a modern gyermekkor és jobb-e a réginél? Milyen változásokkal jár a gyermekek fejlődésére nézve az, hogy egy információ alapú társadalomban nőnek fel? Miben nyilvánul meg a modern eszközhasználat hatása a gyerekek képességeiben és viselkedésében? És mindez hogyan hat a fejlődő agyra?

Bezzeg, amikor én gyerek voltam…

– jól ismerjük az így kezdődő mondatokat. Már én is ahhoz a generációhoz tartozom, akik nosztalgiával emlegetik a gyermekkorukat és érzelmekkel telve gondolnak arra, amikor kétkazettás magnóval vették fel a rádióból a számokat egész nap vadászva a legjobb slágerekre, később órákat ültek az MTV előtt a kedvenc zenekar klipjét várva, akinek életében újdonság volt a videó, a cd, a dvd és a számítógép. Mindemellett órákat töltöttünk a szabadban, rengeteg játékot találtunk ki magunk, kevesebb különóránk, több szabadságunk volt, veszélytelenebb volt a világ is. A mi gyerekeink máshogy nőnek fel, ők már okos tv-t néznek, meg számítógépet, ahol egész nap lehet mesét találni. Korán megérinti és sokszor beszippantja őket a technika, másrészt sokkal zajosabb is a mai világ, mert sok az autó, a háztartási gép, a szórakoztató elektronika, rengeteg információ veszi körül őket, akkor is, ha szülőként mérsékelni igyekszünk azt. A mai gyerekek és fiatalok soha nem éltek olyan világban, ahol nem volt számítógép, internet, mobiltelefon. Ez nem a jövő, hanem a jelen és számukra ez a természetes.

Ezek a mai gyerekek, fiatalok…

Hozzá vannak szokva, hogy azonnal információhoz jutnak, nem kell az értelmező kéziszótárt bújni, vagy a könyvtárban kutakodni, hogy választ kapjanak kérdéseikre. Mellesleg már mi is hozzászoktunk, hogy a google-ben keressük a választ, sokaknak már csak emlékeiben él az, hogy szakkönyveket búj egy-egy információért. Ma az azonnali megerősítés és gyakori jutalmazás az, ami élteti a gyermekeket. Képesek egyszerre több dologgal is foglalkozni, persze kérdéses, hogy milyen mély az a figyelem, ami így az egyes tevékenységekre irányul. A hosszú szövegek untatják őket, a képeket, ábrákat szeretik, illetve a tanulás játékos, játékba ágyazott formáit. Mindezt felismerve ma már például számos nyelvtanító applikáció van, mely az idegen nyelv elsajátítását is szórakoztatóbbá teszi.8

Mi változott és változik?

Modern gyerekkor hátrányai és előnyei

Képtalálat a következőre: „mozgás gyerek”Először is, ma általában kevesebbet mozognak a gyerekek, vagy kevésbé szabadon mozognak. Hosszan lehetne sorolni ennek okait: fakadhat ez abból, hogy többet van lehetőségük mesét nézni, idősebb korukig toljuk őket babakocsiban, mert úgy gyorsabban haladunk, kevesebb terük van mozogni, hiszen sok gyermek társasházban nő fel, és egy külön program levinni őket a játszótérre, sok szülő jobban félti a gyermekét, védi a leeséstől, elesésétől. A mozgásos-észleléses tevékenység azonban nagyon fontos a testséma kialakulása szempontjából, a mozgás segíti a téri irányok belsővé válását, a mozdulatok, a tapintás által alakul ki a tárgyi világról kép a gyermek idegrendszerében. A mozgás által szerzett tapasztalatok sokasága hatékonyabbá teszi az információfeldolgozást, a vizuális részletek és viszonyok ismerete, és azok összekapcsolása a mozdulatokkal erősíti a gondolkodást. A kevés mozgásos-észleléses tapasztalat a kisgyermek életében az un. szenzo-motoros rendszer gyengébb működését okozza, melynek fejlesztését számos népszerű terápia tűzte ki célul (pl. TSMT, Ayres terápia, alapozó terápia).

Nagyon sok a vizuális élmény kezdetektől fogva a ma felnövekvő gyerekek életében, már az utcákon sétálva, a reklámok, hirdetőtáblák, színes kirakatok által rengeteg vizuális inger éri őket, ehhez jönnek még a mesefilmekből, a számítógépes játékokból kapott képek. Ezek azonban mind kész képek, nem igénylik a képzeletalkotást a gyermek részéről. Mindemellett háttérbe szorul a mesék felolvasása, ami pedig abban segíti, segítené a gyermekeket, hogy a nyelvi sorozatokból saját képet alkossanak, ami a jó szövegértés alapja.

Képtalálat a következőre: „watching tales”A filmekből, zenékből, számítógépes játékokból készen kapott sok információ által bár kielégül a gyermekek élményigénye, azonban a neurológiai rendszerük nem kap elég mozgásos ingert. Bizonyára más is tapasztalja a gyermekénél, hogy egy-egy hosszabb mese után „megbolondul”, felpörög, mozgásigénye fokozottá válik.

A kevesebb aktív tevékenység és a sok ülés a különböző eszközök előtt hatással van az egyensúlyrendszerre is azáltal, hogy így kevesebb ingert kap és gyengébben működik, pedig az egyensúlyrendszer a neurológiai harmónia alapja, feladata a mozdulatok és a vizuális-tapintásos észlelés összerendezése, a figyelem megalapozása. Ma ennek eredményeként a gyermekek számára nehezebb az információfeldolgozás és a koncentráció.

Az is igaz azonban, hogy a digitális kor gyermekeinek könnyebben megy a sok, különböző információ feldolgozása, gyorsabbak a döntéshozatalban, azonban a módszeres, rendszerben történő gondolkodás terén gyengébbek, mint azok, akik még a digitális kor előtt szocializálódtak. Problémát jelent ma, főleg az iskolai oktatás során a figyelem szórtsága, irányításának nehézsége, hiszen idegrendszerük adaptálódik az őket körülvevő ingerek feldolgozásához, de a sok inger megosztja a figyelmüket, ami által csökken a figyelem mélysége.

Nagyon gyorsan alakult át körülöttünk a világ és folyamatosan alakul ma is, egyre újabb technikai eszközök jelennek meg a piacon, folyamatos fejlesztések zajlanak számos tudományterületen, és még nagyon frissek azok a kutatások, amelyek ennek a következményeit elemzik. Ami ma naprakésznek tűnik, lehet, hogy holnap már nem lesz az, hisz már vannak olyan vizsgálatok is, amelyek cáfolják a digitális bennszülött-digitális bevándorló teóriát. A közelmúlt eredményei szerint úgy tűnik, hogy bennünket körülvevő rengeteg információ, a digitális világ óhatatlanul változást idéz elő az agyunk működésében is, különösen igaz ez, a mai gyermekekre, fiatalokra.

A világgal együtt változik az agy is

A digitális korszakot megelőzően a bal agyféltekei dominancia volt a meghatározó, mely a beszéd és az írásbeliség által erősödött meg. A bal agyféltekét a részletekbe menő, elemző gondolkodásmód jellemzi, a lépésről-lépésre történő információfeldolgozás, és a következő funkciók tartoznak hozzá: beszéd, írás, olvasás, számolás, logika, melyek mind a részletek megfelelő illesztését követeleik.

Képtalálat a következőre: „brain hemisphere dominance”Ezzel szemben a mai gyermekekben egyre erősödik a jobb agyféltekei működés, mivel a vizuális információk feldolgozása a jobb agyféltekét erősíti. A jobb agyfélteke az információkat egészlegesen, egyidejűleg kezeli, a vizuális-téri képességek, a zene, a képzelet, a humor tartoznak hozzá. Jellemzője a gyors döntések, megoldások meghozatala, mert automatikusan rakja össze a képet a rendelkezésre álló részletekből. A jobb agyféltekei működés kedvez a kreativitásnak, az újszerű gondolatoknak, az innovációnak, ami pedig ma, pont a gyors változások miatt jelentős erőforrás.

Természetesen ezek a folyamatok nem elkülönülten mennek végbe, hanem a társadalomba, családba ágyazottan, így a változásoknak több, komplex oka van, kezdve már a fogantatástól, attól, hogy milyen környezetbe születik a gyermek, milyen a szülők nevelési stílusa, mennyire figyelnek ők a gyermekükre, mennyi mozgásos tapasztalatot biztosítanak számára stb. Egy szeletét emeltem csak ki ennek a hatalmas témának, egy olyan részét, ami adott: digitális világban élünk, melynek pozitívumait és negatívumait egyaránt a bőrünkön érezzük, és amellyel kezdenünk kell valamit.

Ha tetszett a cikk és szeretnél hasonlóan érdekes témákról olvasni, kövess minket a Facebookon

Felhasznált irodalom

  • Gyarmathy Éva (2011): A digitális kor és a sajátos nevelési igényű tehetség. Fordulópont, 51, 79-88.
  • Gyarmathy Éva és Kucsák Julianna (2012): A digitális bennszülöttek képességprofilja. Mérési eljárások, a linearitás és a hagyományos iskolai tanítás alkonya. Iskolakultúra, 12 (9), 43-53.
  • Lénárd András (2015): A digitális kor gyermekei. Gyermeknevelés, 3. évf. 1. szám 74-83.
  • Prensky M. (2001): Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók. On the Horizon, NCB University Press, Vol. 9, No. 5, (fordította: Kovács Emese)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://7koznapi.blog.hu/api/trackback/id/tr5014856810

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

_z_ 2019.05.26. 20:13:32

Erdekes cikk, koszonom! Olvasas kozben az vetodott fel bennem, hogy nem lehetseges, hogy a ennek a folyamatnak koze van az egyre surubben felmerulo gyerekkori (mas kerdes, hogy ebbol milyen felnottkori problemak kovetkeznek) figyelem-, es viselkedeszavarokhoz?

Illes Hilda 2019.05.26. 21:41:37

@_z_: Úgy tudom,a hiperaktivitás figyelem-zavar hátterében több ok is állhat,mint pl. genetikai hajlam,a végrehajtó funkciók gyengesége,a motivációs rendszer működésének zavara, magzati-kisgyermekkori fejlődés,kesőbb szociális,pszichés tényezők. Én a munkám során azt tapasztalom,hogy ùgy általában nehezebben koncentrálják a gyerekek a figyelmüket, sok gyereknek van szüksége fejlesztésre az idegrendszerének éretlensége miatt.

_z_ 2019.05.26. 22:11:12

@Illes Hilda: Koszonom a valaszt! Megkerdezhetem, hogy mihez kepest koncentralnak nehezebben a gyerekek? Korabbi (1-5-10-20 evvel) gyerekekhez kepest?
Ez nyilvan sokkal osszetetteb problema annal, mint hogy en, kivulallokent megertsem, csak errol olvasgatva nagyon sok fele gondolat felmerul. Sokaig ugy veltem, hogy ugyan ilyenek voltak a gyerekek korabban is, csak akkor a.) nem foglalkoztak ezzel, b.) nem nevesitettek korkepkent, hanem elkonyveltek rossz/hulye gyereknek, c.) kevesbe volt kielezett a helyzet (kulonorak, iskolai kovetelmenyek), es ezert kevesbe tuntek fel ezek a problemak. De mostanaban egyre inkabb affele tolodik a velemenyem, hogy a folyamatos informacios tulterheltseg okoz problemat a gyerekeknel. Is. Eleg, ha csak magamat nezem: annyi mindenrol lehet konnyen-gyorsan feluletes informaciot szereznei, hogy en is egyre jobban csapongok az engem erdeklo temak kozott, egyre sekelyesebben tudok belemerulni, es egesz egyszeruen egyre rovidebb irasokat vagyok kepes befogadni. Es nem gondolom, hogy ez 35 evesen mar a korommal kene, hogy osszefuggjon... Szoval nekem nagyon ugy tunik, hogy a mai, egyer gyorsabb informacioaradt megvaltoztatja az agymukodest, felnottnel-gyereknel egyarant. Probalunk ehhez alkalmazkodni, de ezzel a folyamattal sok fontos funkcionk serulhet, es egyelore senki nem tudja, hogy hova tart ez a folyamat hosszabb tavon...

Sigismundus · https://csakugyirkalok.blogspot.com/ 2019.05.27. 09:13:36

A jelenség az jól le van írva, megindokolva miért van így, miért lesz ilyen. De hogy hogyan fordítsuk ezt jóra, haladjunk előre vele, arról is lehet cikk?

Illes Hilda 2019.05.27. 12:49:25

@Sigismundus: Igen,lehet,akkor ebbe az irányba kezdek kutakodni,és a nyár folyamán lesz belőle cikk.

Illes Hilda 2019.05.27. 13:02:41

@_z_: nagyon jo kerdes,es nehez ra valaszolni,mert szerintem ez egy folyamat,nem tudom,hogy hol lehet meghuzni a hatarvonalat. Azt gondolom,hogy abban is van igazsag,amit irsz,hogy korabban,10-15-20 evvel ezelott nem is volt ez igazan tema,a diagnosztika sem tartott itt. Az biztos,hogy az informacios tulterheltseg is okozhat problemakat,egyeb mas dolgok mellett,es ugy tunik,hogy az agyunkra is hat az informacioalapu tarsadalom. Sok kerdes megvalaszolatlan meg ebben a temaban.
süti beállítások módosítása