Előfordult már, hogy valamilyen idegen nyelven kellett meghoznia egy döntést, külföldön kellett tájékozódnia, feladatot megoldania? Ilyenkor mit érzett? Magabiztosságot vagy inkább bizonytalanságot?
Meg kell, hogy nyugtassam lepjem a kedves olvasót, mivel úgy tűnik, anyanyelvünkön hajlamosabbak vagyunk tévedni, mint egy idegen nyelven.
Minden nap, emberek milliói használnak minimum egynél több nyelvet a világon. Sokak munkájának része, hogy idegen nyelven kommunikáljanak, és legtöbben magabiztosabbnak éreznék magukat bőrükben, ha saját nyelvükön kellene inkább elvégezni a feladatokat. Pont emiatt annyira meglepőek azok a kutatási eredmények, miszerint nagyon nem mindegy, hogy anyanyelvünkön vagy más nyelven kell meghoznunk fontos döntéseket.
A Chicago-i Egyetem pszichológusokból álló kutatócsoportja frappáns kísérletben próbálta feltárni, hogyan változik meg döntési képességünk saját, illetve idegen nyelven kapott feladatnál. A kutatók kimondottan két vagy több nyelven beszélő személyeket kerestek meg, akik egy része anyanyelvén, másik része az ismert idegen nyelven a következő feladatot kapták:
A következőkben az emberek egyik felének így folytatódott a feladat:
„Ha az A gyógyszert választja, 200 000 ember fog megmenekülni. Amennyiben a B gyógyszert választja, 33,3% esélye van annak, hogy mind a 600 000 ember túléli a betegséget, és 66.6% esélye annak, hogy senki sem menekül meg. Melyik gyógyszert választja?”
A másik csoport pedig eszerint kapta meg a konkrét feladatot:
„Ha az A gyógyszert választja, 400 000 ember fog meghalni. Amennyiben a B gyógyszert választja, 33,3% esélye lesz annak, hogy senki sem hal meg, míg 66,6% esélye annak, hogy mind a 600 000 ember meghal. Melyik gyógyszert választja?”
Egy figyelmes olvasónak hamar feltűnhet, hogy a két különböző hangzású feladat tökéletesen ugyanazzal a felvetéssel rendelkezik. Érezzük azonban a hangulatbeli különbséget? Az első feladat nyereség szempontjából lett megfogalmazva (hány ember menekülhet meg), míg a második a veszteségek lehetőségét írja le (hányan fognak meghalni). A kutatók a két megfogalmazással az érzelmi befolyásoltságot szerették volna felerősíteni. Nyilván mindenki, aki ilyen emberéletekről szóló, nyomasztó feladatot kap, a nyereséget, túlélést célozza meg. Emberek esetleges haláláról dönteni elképesztően stresszes feladat.
A feladatot anyanyelvükön olvasó személyek hozták is a kutatók által manipulált érzelmi zavart. Először 77%-ban választották az "A" gyógyszert, majd egy másik, anyanyelvi csoport már csak 47%-ban választotta ugyanazta az "A" gyógyszert. A kutatásban résztvevők stresszként élték meg a szituációt, a döntéskényszer teljesen megzavarta a kutatásban résztvevő személyeket. Igyekeztek a legnagyobb nyereségnek tűnő megoldást választani, de érzelmeik teljesen összezavarták őket.
Ezen a pontot mutatkozott meg a kutatás meglepő eredménye. Ugyanis, mikor a feladatok idegen nyelven lettek megfogalmazva, a résztvevők eredményeiben nem volt tapasztalható a fenti asszimetria, ugyanannyian választották mindkét gyógyszert.
Minek tudható be az, hogy az anyanyelven kapott feladatot rosszabbul oldották meg a résztvevők, mint az idegen nyelven olvasottat?
Amikor egy feladatot kell megoldanunk, két különböző gondolkodási mód segít minket. Egyrészt szisztematikusan elkezdjük átgondolni a problémát, másrészt mintegy oldalszélként hatnak ránk érzelmi alapú intuícióink is. Ezek a megérzésszerű gondolatok szinte sohasem tudatosulnak. Összességében gyakrabban használjuk racionális agyunkat, de nyomás alatt, főleg stressz helyzetben felborul a megszokott rend.
Agyunk tudatos működéséért felelős része, a prefrontális kéreg hozzájárul a szervezett, analitikus döntéshez. Amikor nyomás hatására szorongó döntéskényszerbe kerülünk (pl. megtakarításnál, hitelfelvételnél, befektetésnél), agyunk ezen területét befolyásolja a stressz, emiatt ilyenkor hajlamosak vagyunk kompenzálásként a gyomrunkban, érzelmeinkben tapasztalt változásokra hagyatkozni, amik gyakran nem a legjobb tanácsadók.
Meglepő módon tehát úgy tűnik, hogy mikor az emberek egy anyanyelvüktől eltérő, nehezítettebb nyelven hoznak meg döntést, az érzelmek csak minimálisan képesek torzítani a gondolkozást. Nem mászunk bele érzelmileg a feladatba, nem hagyjuk magunkat félrevezetni, inkább maradunk a racionalitás talaján.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél hasonlóan érdekes témákról olvasni, csatlakozz hozzánk Facebookon!
Forrás:
- Keysar, B. et al. (2012). The Foreign-Language Effect : Thinking in a Foreign Tongue Reduces Decision Biases. Psychological Science.
- De Martino B., Kumaran D., Seymour B., Dolan R. J. (2006). Frames, biases and rational decision-making in the human brain. Science, 313, 684–687.
