Ha fel kellene sorolnunk azokat az emberi motivációkat, szükségleteket, amelyek a fennmaradás szempontjából alapvetőek az életben, nagy valószínűséggel az evés és ivás után a szex következne. Persze az sem lepne meg, ha sokaknak épp ez állna a felsorolás élén, és én magam is biztosan ismerek legalább egy olyan embert, aki előbb éhezne, mint válna meg a másik nem adta örömöktől. Nem hiába tehát, ez az ösztönös szükségletünk ösztönös viselkedésben nyilvánul meg, ha flörtölésre kerül a sor két ember között. Abban az esetben, ha egy férfinek megtetszik egy nő vagy fordítva, megpróbálja legjobb oldalát mutatni. Mind a férfiak és nők olyan jeleket dobnak be, amelyek a másik nem számára egyértelműen lefordíthatók, mivel ezek a jelek velünk voltak réges-régen már akkor is, amikor szavak helyett csak a test volt képes beszélni.

Képzeljünk csak el egy nőt és egy férfit, amint az utcán egymás felé mennek. Mindketten szinglik és egymás ideáljai. Meglátják egymást. Has behúz, nőknél mell kidomborít, fenék billeget, férfiaknál váll szélesre tár, kéz zsebre téve. Aztán ha mégsem tetszenek egymásnak annyira, testük visszaáll az eredeti, kényelmes pozícióba, és talán mindez nem is tudatosul. Ugyanígy létezik jó pár hasonló viselkedésjegy, amelyek a két nemnél szinte biztosan megjelennek, ha tetszeni akarnak egymásnak. Cikkemben ezeket az árulkodó, ösztönös jeleket igyekeztem összegyűjteni.

A férfi

Az állatvilágban megfigyelhető jelenség, hogy a hím példány színesebb, feltűnőbb a nősténynél. Mondhatnánk, hogy az embereknél ez fordítva van, de ha jól belegondolunk, hagyományos értelemben a nők csinosabbak, mégis a mai férfi mindent megtesz, hogy feltűnő legyen, ha párkeresésről van szó. Elég csak elmennünk egy átlagos szórakozóhelyre, és könnyen láthatóvá válik, ki az, aki nyitott egy kapcsolatra, és ki az, aki nem. Sok férfi öltönyzakót vesz fel azért, hogy kifejezze kulturáltságát, pozícióját, míg mások engedni láttatják kidolgozott izmaikat. Olyanokat is láthatunk, akik vastag ékszert, drága órát vesznek fel, amely anyagi rátermettségüket (vagy annak látszatát) sejteti. Vannak, akik tökéletesre vasalt ruhában, beállított hajjal indulnak útnak, hogy igényességüket hangsúlyozzák, és persze láthatunk olyanokat is, akik hanyagnak tűnő lezserséggel fejezi ki, hogy számára inkább az intellektuális dolgok fontosak. A modern férfi ma már igenis színes, feltűnő és kifejező lehet, mivel a külső az első olyan felület, amellyel bemutathatja értékeit, erősségeit.

Fentiek is jól mutatják, hogy a férfi udvarlás részei az erő, a vagyon és a társadalmi státusz. Az autó motorjának bőgetése, magabiztos, esetleg kockázatvállaló viselkedés, magas jövedelem mutatása mind-mind imponálnak a nőknek, mivel a férfi rátermettségét bizonyítja. Mindez persze csak külsőség, és a cikk szempontjából hangsúlyoznám, hogy az írás célja a vonzalom kifejezésének megragadása a testi, nonverbális vonalon. A két nem közötti vágy és ragaszkodás sokkal összetettebb, mint azt pár pontban meg lehet ragadni. Jelen cikk célja azoknak a folyamatoknak az elcsípése, amelyek tudattalanul mennek végbe egy nőben és férfiban, amikor megtapasztalják az egymás iránt érzett vonzalom szikráját.

1. Sok beszéd: A legtöbb férfi tudja, hogy a nők számára imponál az érdeklődés, több beszéd, és ennek érdekében igyekeznek minél jobb társaság lenni. Míg a nők többségének a beszéd szinte magától jön, sok férfinak tudatosan kell koncentrálnia arra, hogy ne csupán a tényekre, információk átadására törekedjen, hanem intim és tartalmas beszélgetést folytasson. A férfiak többségének nehezére esik olyan aktivitással kommunikálni, amely a legtöbb nő számára természetes. Ennek ellenére, ha egy nő felkelti a férfi figyelmét, ösztönösen erősebb fokozatra kapcsol, amellyel figyelmét és törődését fejezi ki.

2. Slicctájék mutogatása: Ha egy férfinak tetszik egy nő, gyakran széttárt lábakkal áll meg előtte, ülő helyzetben is szétveti két combját. Ha ilyet látunk, annyit gondolhatunk, hogy ez a férfi bizony magabiztos. De csupán egyszerűen magabiztos lenne vagy ennél is több? A slicctájék mutatása szexuális magabiztosságra utal. Azok a férfiak hajlamosabbak így viselkedni, akik nyíltan vállalják rátermettségüket, önmagukat mint lepedőakrobatákat tartják számon. Míg több bennszülött csoportnál megfigyelhető a pénisz fitogtatása a férfiasság demonstrálásaként, a mai, civilizált férfinek (legalábbis a legtöbbnek) be kell érnie visszafogottabb, férfiasságot sejtető viselkedéssel. Félreértés ne essék, nem macsós magamutogatásról van szó, csupán egy ösztönös mozdulatokról.

3. A slicc igazgatása: Az ágyék megmarkolása, slicc igazgatása, öv fogása mind-mind a péniszre való figyelemfelhívás részei. Míg a nők többségének furcsa, sokszor zavaró lehet, mikor a randevú közben a partner megigazítja a nadrágját, sok férfinak ez természetes viselkedés.Persze magasan szocializált férfiak esetében egyre ritkábban fordulnak elő ezek a mozdulatok, inger szintjén azonban megmaradhatnak. Egyrészt oka lehet az, hogy szexuálisan felizgatta a nő, másrészt pedig a legtöbb férfi ösztönösen úgy érzi, hogy péniszét ki kell hangsúlyozni, hiszen attól férfi ő maga. Ha csak megfigyeljünk egy nagyobb férficsoportot, például a most nagyon is aktuális futballozás közben, láthatjuk, hogy aligha tudatosulva, de a játékosok rendszeresen hozzáérnek férfiasságukhoz, talán ezzel ösztönözve magukat, talán a környezetnek mutatott erőfitogtatás miatt.

4. Nyakkendő: a nyakkendő a komolyságot, letisztultságot és eltökéltséget tükrözi, és rendkívül imponáló a nők számára. Épp ezért, a férfiak fontos helyzetekben nyakkendőt kötnek, és ezzel fejezik ki határozott szándékukat. Ma már nem igazán szokás randevúra öltönyben és nyakkendőben érkezni, mégis mi sem bizonyítja jobban a nők nyakkendőszeretetét, mint a „félrecsúszott nyakkendő teszt”. Ugyanis ha egy férfi nyakkendője akarva-akaratlanul nem áll egyenesen, az a nő, akit nagyon vonz a férfi, kényszert érez a nyakkendő megigazítására.

5. Személyes tárgyakkal való babrálás: szexuális értelemben a férfi behatoló, míg a nő befogadó szerepet tölt be. Ezért van az, hogy a randevú során az a férfi, aki szeretné megszerezni a partnerét, gyakran érinti meg a nő személyes tárgyait, sokszor ér hozzá. Az asztalra letett órával, gyűrűvel az a férfi kezd el babrálni, aki magáévá szeretné tenni magát a nőt is. 

A nő

Ha megérzéseink azt súgják, hogy a nők sokkal több csábító fortély birtokában vannak, akkor bizony nem állunk messze az igazságtól. Ennek az lehet az oka, hogy a közhiedelemmel ellentétben a kezdeményezést első lépését nem a férfiak teszik meg, hanem a nők. Ugyanis, a legtöbb férfi akkor közelít meg egy nőt, mikor már nagy valószínűséggel sejti, hogy benne lenne az ismerkedésben. Lássuk, mik azok a jelek, amik az elérhető nő képét sugallják.

1. Felkínálás: a nyak szabaddá tétele, kézfej leengedése mind olyan gesztusok, amelyek a férfi számára a megközelíthetőséget fejezik ki. Amikor a nő hátraveti haját, felkínálja a nyakát. Gondolhatnánk, hogy ennél erotikusabb mozdulat nem is lézetik, mégis ez csak a kezdet. Sok nő ernyedt csuklóval gesztikulál, amely szintén a gyengeség, gyengédség érzetét kelti.

2. Ajkak: Desmond Morris önmimikrinek nevezte el azt a jelenséget, amikor a nők megnedvesített ajkakkal, enyhét nyitott szájjal néznek a férfire. A telt ajkak ugyanis a szeméremajkakat szimbolizálják ilyenkor, és azonnal beindítják a férfi fantáziát. A rúzs ezt a hatást erősíti fel, és nemhiába, a férfiak a lángoló vörös rúzst viselő nőket tartják a leginkább erotikusnak.

3. A saját test megérintése: agyunk sokszor tudat alatt képes irányítani mozgásunkat. Ahogyan a férfiak megérintik ágyékukat, a nők gyakran érnek saját testükhöz, amikor olyan férfivel vannak, akire vágynak. Ilyenkor a nő titkon azt fejezi ki, hogy a partnere simogatását várja.

4. Hengeres tárgyakkal való babrálás: ahogy fent már elhangzott, a tárgyak megérintése jelzésértékű lehet. A nők hengeres, péniszalakú tárgyakkal való játszadozása kimondottan izgató a férfiak számára. A pohárral, szívószállal, cigarettával való babrálás egyet jelent a felhívással.

5. Retikül: a női táska számos dolgot rejt, és leginkább a női megjelenés részét képezi. Kutatók szerint minél közelebb teszi egy nő a férfihez táskáját, annál inkább megbízik benne, és annál közelebb érzi magához. Az, aki a férfitől a lehető legtávolabb helyezi el a retiküljét, nem bízik partnerében, és tartja a távolságot.

A csábítás, vonzerő tudatos vagy tudattalan megélése többnyire a kapcsolatok első fázisában jellemző. Mondhatnánk persze, hogy ösztönök lévén a férfi, illetve nő megszerzése a cél, így mi sem természetesebb, mint a flörtölés fokozatos ritkulása egy kapcsolatban. Kialakul a párkapcsolat, nem kell többé meghódítani a partnerünket. Azonban érdemes nem elfelejteni, hogy ösztöneink nem a modern világból valók, hanem abból az időből, ahol a csábítás elsődleges eszköz volt az utódnemzésre, és aligha sokkal többre. A mai párkapcsolatok nagyon sokszor szenvedik meg az ösztönösség ezen hátrányát, mivel a párok gyakran elfelejtik nőiességüket és férfiasságukat felhasználni a kapcsolat javítására. Az újabb és újabb meghódítások nagyon fontosak a hosszú, monogám és mindkét fél számára elégedettséget nyújtó, szerelmes kapcsolatok fenntartásában. Párkapcsolati mediátorként azt javaslom, ne féljünk és ne sajnáljuk az időt arra, hogy kilépjünk a megszokottből. Merjünk egy több éves kapcsolatban is játszani, hódítani! Hagyjuk, hogy nőként elcsábítsanak minket, és legyünk néha csak lányok, akikért a férfi férfiasan viselkedik. Férfiként pedig varázsoljuk el férfiasságunkkal és erőnkkel a párunkat, aki alig várja, hogy elcsábítsák.