A pszichoszomatikus sérülékenységre személyiségünk is hajlamosíthat, mint ahogy a betegségek lelki okairól szóló cikkemben már utaltam rá. De vajon egyes személyiségjegyeink bejósolhatják betegségeinket? Az A-B-C-D személyiségtipológia szerint igen.

A személyiségtípusok betű szerinti felosztásának vizsgálódása az 1950-es években kezdődött, amely két kardiológus nevéhez kapcsolódik, Dr. R. Rosenmanhez és Dr. Meyer Friedmanhez, akik megállapították, hogy bizonyos viselkedéses megnyilvánulások sokkal jobban előrejelzik a későbbi szívbetegségeket. Ebből született meg az „A”, majd később a többi személyiségtípus. (Azóta többször vitatták már ezt a kategorizálást, az álláspontok ma is megosztóak.)

Ezen személyiségelmélet szerint az, hogy melyik személyiségtípusba tartozunk, sajátos szervi megbetegedésekre hajlamosíthatnak. Attól függően, hogy mely személyiségjegyeink vannak túlsúlyban, különböző személyiségstruktúrát eredményez (nincs tisztán egyik típus sem, valamelyik dominál személyiségünkben).

Az „A” típusú személyiség

„A” típusú személyiséggel bíró személyek általában az elismerés után vágyakoznak, versengésre hajlamosak, nyughatatlanok, olykor agresszivitás is megjelenik viselkedésükben. Szeretik a sikereket, azt azonban nem, ha sok idő kell a siker megtapasztalásához. Állandó készenlétben tartják magukat, monitorozzák környezetüket, késztetést éreznek a bizonyításra. Érzelmeit tekintve nagyon magas a teljesítménykényszerük, amely egyfajta hajtóerőként működteti őket. Emiatt állandóan értékelik önmagukat, hol a legjobbnak, hol a legrosszabbnak. Könnyen eshetnek depresszív állapotba. Gyakori, hogy sok mindent vállalnak magukra egyszerre, több projekten dolgoznak párhuzamosan, amelyet aztán nem tudnak koordinálni. Olykor elbizonytalanodnak, különösen ha a sikerük nem kap külső megerősítést. Ők gyakran szív- és érrendszeri megbetegedésekre jellemző tüneteket produkálnak.

A „B” típusú személyiség

Az ebbe a csoportba tartozók a kakukktojások, az „A” típus ellentétei, sokáig ezért védőfaktorként tekintettek rájuk, a személyiségjegyeikre. Ők nyugodtabb személyiségek. Sokkal inkább elkerülik a stresszhelyzeteket. Versengésre hasonlóan hajlamosak, ugyanakkor az „A” típustól eltérően, nem olyan türelmetlenek a siker eredményének megtapasztalásában. Hajlamosak a halogatásra, az utolsó másodpercig várnak, hogy beküldjék a munkát, és ha nincs konkrét határidő, a munka elvégzését kitolják a végsőkig. Ha adott a lehetőség, hogy dolgozzanak vagy a barátokkal menjenek moziba, biztosan az utóbbit választják.

A „C” típusú személyiség

Az „A” típusú személyiség és a szívbetegségekre hajlamosító személyiségvonások kapcsán kutatók magyarázatot kerestek a rákos megbetegedéseket okozó pszichológiai tényezőkre. Így azonosították a „C” típust. Megfigyelések alapján a „C” típusú személyiségre a következő személyiségvonásokat találták: passzivitás, a negatív érzések elfojtása, a tanult tehetetlenség magas szintje.

Erre a személyiségtípusra általában jellemző még:

• az adott helyzet finom részleteire szeretnek összpontosítani, jó alaposan végigjárják a témát, hogy véleményük megalapozott legyen.
• csökkent érzelmi aktivitás: nem fejezik ki érzelmeiket, nem mutatják ki félelmeiket, szorongásunkat, szomorúságukat;
• beszűkültek lehetnek,
• túlkontrollált a magatartásuk,
• sokkal inkább mások igényeivel törődnek,
• sokszor önfeláldozók,
• elhárító mechanizmusuk az elfojtás és a tagadás. A stresszre tartós kortizolszint növekedéssel reagálnak az elfojtás, az önbizalomhiány és a túlkontrolláltság miatt.

A  tagadás  és  elfojtás  következményeképp  az  érintett  személyek  későn  veszik  észre  a  betegségre  utaló  tüneteket,  későn  fordulnak  orvoshoz. Ráadásul probléma  esetén gyorsan  kialakul  a  tanult  tehetetlenség  is,  mely  komoly hátrányokat  okoz  a  betegséggel való  megküzdésben. 

A „D” típusú személyiség

A „D” típusú személyiségben a D betű a distresszre való érzékenységet jelöli, hajlamosak a világot negatívan látni. Folyamatosan félnek az elutasítástól, ezért sokszor elszigetelt életet élnek. Életük során náluk a legnagyobb a depresszió kialakulásának kockázata. Az e típusba tartozók viselkedését az érzelmek gátlása, az érzelmi distressz jellemzi, amelyek komoly egészségkárosító hatású tényezők. Több szorongást, ingerlékenységet élnek meg az ilyen egyének, általában negatív képük van önmagukról, számukra a világ egy veszélyes hely. Szociális helyzetekben gátolják érzelmeik és viselkedéses jegyeik kifejezését. A „D” típusú személyiségjegyek is a kardiovaszkuláris megbetegedésre hajlamosak.

Összességében az, hogy most melyik személyiségnél találtál több egyezőséget magadra nézve, nem jelenti azt, hogy életed végéig abba a típusba fogsz tartozni. Személyiségünk több tényezőn alapul, és nincs genetikailag kódolva. A tapasztalatok, a kapcsolataink, a környezetünk mind befolyásolhatják személyiségünket. Ha változtatni szeretnénk, megtehetjük! Amíg nyitottak vagyunk, és szem előtt tartjuk azokat a preferenciákat, amelyek számunkra fontosak az életben, megtehetjük, hogy változtatunk.

Az itt kifejtett személyiségtípusok segítenek abban, hogy bízzunk önmagunkban, függetlenül attól, hogy milyen személyiségünk van. Gondoljunk arra, hogy ma milyenek vagyunk, milyenek szeretnénk lenni a jövőben, és legyen az a célunk, hogy sikerüljön megfelelni elvárásainknak. Ha ezen az úton végig megyünk, sokkal jobban megismerjük magunkat, mint gondolnánk!