Fáj a hasam, fáj a lelkem! - az irritábilis bél szindróma
2020. május 31. írta: M. Steinbach Annamária

Fáj a hasam, fáj a lelkem! - az irritábilis bél szindróma

ibs.jpg

Hasmenés, székrekedés, puffadás, görcsök, sokszor a kismedencéig és törzsig hatoló fájdalmak mind-mind olyan tünetek, amelyek nagy eséllyel lehetnek az irritáblils bél szindróma (IBS) velejárói. Ez a sokarcú betegség napi szinten képes megkeseríteni a vele küzdő életét, ugyanis a testi tünetek mellé igen gyakran társul fejfájás, fáradékonyság, de egyéb pszichés gondok, mint a szorongás, lehangoltság vagy a depresszió. Becslések szerint a betegség tüneteivel az emberek több, mint 20%-a találkozik élete során. Sokan vannak, akik tartósan küzdenek a panaszaikkal, de sajnos igen népes azok tábora is, akik orvosról-orvosra járnak a kellemetlen testi érzeteikkel, de sehol sem kapnak megnyugtató, egyértelmű válaszokat a kérdéseikre. Így a tünetekkel rendelkező személyek fejében nagyon gyakran ott motoszkál az állandó kérdés: lelki eredetű a betegségük, vagy valami komoly baj van a testükkel? 

Az irritált bélrendszer és irritált agy kombinációjának betegsége

A betegség leggyakrabban a 20-60 év közötti korosztályban jelentkezik, közülük is a nők 2-4-szer gyakrabban szenvednek tőle, mint a férfiak. Nem csoda, ha az irritábilis bélszindrómával küszködő emberek életminősége jelentősen csökkenhet a tünetek fennállásának idejével és erősségével összefüggésben. Azok, akik orvoshoz fordulnak a problémáikkal, nagyon gyakran kapnak negatív leleteket, amelyek egyszerre töltik el megnyugvással és aggodalommal a pácienseket, ugyanis a betegségek kizárása nem jelenti a tünetek megszűnését. A gyakorlatban ez általában az orvoshoz-orvosra járást eredményezi, mivel a szenvedés olyan nyomást gyakorol az érintettekre, amely miatt mindenképp szeretnék megtudni, hogy mivel van dolguk. Az IBS diagnosztizálása azért kimondottan nehéz folyamat, mert először a szervi megbetegedéseket (pl. Crohn-betegség) szükséges kiszűrni ahhoz, hogy felmerüljön egyáltalán ennek a bélbetegségnek a jelenléte. 

Mi okozza az IBS-t?

Chronic stress can cause heart attack, stroke, irritable bowel ...Sajnos, jelenleg nem létezik az orvostudományban egyértelmű bizonyíték arra, hogy mi okozza az irritábilis bél szindrómát. Ami közös a legtöbb betegnél, hogy stresszel összefüggően alakul ki, ugyanakkor a kutatók a szerotonin-rendellenességet, tápcsatorna túlérzékenységét, agy és bélrendszer közötti információcsere zavart, gyermekkori traumákat is hajlamosító tényezőknek tekintik. Gyakran előforduló jelenség a fertőzést követő IBS, amikor az egészséges bélflóra egy fertőzés (pl. salmonella) megváltozik, így a számunkra fontos, bélrendszerben előforduló, jótékony baktériumok száma lecsökken. Tehát, a mai tudásunk szerint az irritábilis bél szindróma hátterében bizonyos szintig egy testi hajlam mutatkozik, azonban a betegség kialakulásának valószínűségét növelik az érzelmi és pszichés megpróbáltatások, úgymint a korai, gyermekkori megpróbáltatások vagy a felnőttkori, tartós stressz. A következőkben azon tényezőket gyűjtöttem össze, amelyekről kutatások által bebizonyosodott, hogy növelhetik az IBS kialakulásának esélyét. Természetesen úgy is rendelkezhet valaki irritábilis bél szindrómával, ha ezek közül egyiket sem érzi vagy tudja magáénak, ugyanakkor jól látható, hogy mennyi minden befolyásolhatja a testi egészségünket. 

1. Stressz és IBS

IBS-el nagyon sokan akkor találkoznak először, amikor valamilyen aggasztó, kifejezetten stresszes életesemény részeseivé válnak. Selye János óta tudjuk, hogy a stressz egy olyan természetes folyamat, amely minden ember életének része, azonban nem mindegy, hogy a stresszre történt reakció után visszaáll-e a szervezet normális homeosztázisa, képes-e a test és lélek megnyugodni. A tartós stressz hatását szinte mindenki ismeri: fáradtabbakká válunk, a gyomrunk gyakran görcsölhet, hasmenés és fejfájás jelentkezhet a megszokottnál gyakrabban. Nem csoda hát, ha az egész szervezetünkre ható és hosszan fennálló stressz maradandóan befolyásolhatja a bélrendszer működését. Az is fontos, hogy hogyan reagálunk a stresszre. A hibás, sérült megküzdés néha olyan reakciókat eredményez a stressz helyzetre, amelyek pszichés, sokszor fizikai szinten megmutatkozó, pszichoszomatikus tüneteket váltanak is. A stresszválasz és az azt kísérő negatív érzések pl. (düh, agresszió, harag, aggodalom) természetellenes elnyomása például a feszültség belső megéléséhez vezet, és kifejezetten ártalmas lehet az egészségre. Az IBS és a pszichés stressz együttjárása igen jelentős. Egyes kutatások szerint az IBS mellett 40-60%-ban van jelen legalább egy pszichiátriai betegség, például a krónikus stressz, a depresszió vagy a szorongás.

Separation And Divorce - ISPCC1. Környezeti tényezők: A környezeti tényezők jelentőségét bízonyítja az a gyerekek és serdülők körében végzett kutatás, amelyben az derült ki, hogy az egyszülős családban nevelt, illetve az alkoholt fogyasztó vagy dohányzó személyek körében szignifikánsan magasabb arányban fordul elő IBS. Érdekes eredmény, miszerint a privilegizált, magasan jómódú gyerekkor növelheti az IBS kialakulásának valószínűségét, és a szociális státusz csökkenésével a szindróma kockázata is csökken. Az IBS-el diagnosztizált páciensek közül 15 éves korukra 31% veszítette el egyik szülőjét (halálozás vagy válás miatt), 19%-nak volt alkoholista nevelője, 61%-nak volt nem kielégítő kapcsolata a szüleivel, ami arra utal, hogy a gyermekkorban tapasztalt magányosság növeli a felnőttkori IBS kialakulásának kockázatát.

2. Korai életesemények: egyre több tanulmány születik azzal kapcsolatban, hogy a korai életesemények hatással lehetnek az IBS kialakulására. Például egy felmérésben azt találták, hogy azok, akik első két évükben háborúnak voltak kitéve, fokozottan hajlamosak az irritábilis bél szindróma kialakulására. Ami megnehezíti a betegség hajlamosító tényezőinek differenciálását az az, hogy mint ennél a kutatási eredménynél is, nem lehet biztosan tudni, hogy maga a traumatikus életesemény, az alultápláltság vagy netán valamilyen fertőzés járul hozzá a bélrendszer sérülékenységének kialakulásához.

3. Családi halmozódás: az IBS-ben szenvedő betegek közül 33-42% számol be arról, hogy a vérszerinti családtagjaik között szintén található olyan személy, aki a betegséggel rendelkezik. 

4. Abúzus az élettörténetben: A gyerekkorban elszenvedett szexuális bántalmazás és IBS közötti összefüggés sajnos egyre inkább valószínű. Az IBS-es betegek előtörténetében 26-50,8% között szerepelt abúzus, amely meglehetősen nagy szám. Felnőtt, veterán nőkkel végzett kutatásból szintén az derült ki, hogy az IBS-szel küzdő nők 33,5%-a élt át traumatikus élményt szolgálat alatt, amelyek legtöbbször, 38,9%-ban szexuális bántalmazással voltak kapcsolatosak. Természetesen itt szintén felmerül annak lehetősége, hogy nem közvetlenül az akkor megélt trauma, hanem annak következtében kialakult pszichiátriai zavarok, mint például a depresszió növeli az irritábilis bél szindróma kockázatát.

5. Életesemények, mindennapi konfliktusok (pl. válás, munkanélküliség, egy közeli hozzátartozó halála, konfliktusos kapcsolatok): a 80-as években azt találták, hogy a funkcionális bélpanaszokkal (pl. IBS) érkező betegek leggyakrabban arról számoltak be, hogy a tüneteket megelőző 38 hétben valamilyen traumát - mint például válás, elhagyás, szeretett személy elvesztése - éltek meg. Frissebb eredmény az a holokauszttúlélők körében végzett felmérés, ahol a traumát átélt személyek körében gyakrabban fordul elő IBS, mint az azonos demográfiai háttérrel rendelkező, de nem holokausztot átélt személyeknél.

Australians call for a more accurate visual representation of ...6. Gyakori személyiségvonások: A kutatási eredmények többsége erősíti azt a tényt, hogy a magasszintű neurotikusság együtt jár az IBS kockázatával. Egy 166 főt vizsgáló kutatásban azt találták, hogy az IBS-es betegekre jellemző az átlagosnál magasabb neurotikusság, aggodalmaskodás, perfekcionizmus, emellett a zárkózottság és elszigetelődésre való hajlam. 

7. Alexythimia: Az IBS-ben szenvedő személyeknél nagyon gyakran fordul elő alexitímia. Egy vizsgálatban az egészséges populációtól való letérés igen jelentősnek mutatkozott, ugyanis az irritábilis bélszindrómával rendelkező személyek 43%-nál volt mérhető az alexitímiát indikáló pontszám a tesztelés során, míg ez a szám egészséges személyeknél mindössze 2% volt.

8. Betegségről való gondolkodás: Az IBS-el élő személyek számára megnehezíti a mindennapokat a betegség. A legtöbben a tünetek hátterében komoly problémákat feltételeznek, nagyon sokan tartanak attól, hogy idővel kiderül, hogy daganatos betegek. A szimptómák erőssége pedig elérhet olyan mértéket, amely a hétköznapokat is ellehetetleníti. A betegek beszámolnak a szabadság, spontaneitás, társadalmi kapcsolatok elvesztéséről, valamint a félelem, szégyen érzéséről, amely tovább nehezíti a normális és elégedett életminőség fenntartását.

9. Megküzdési stratégiák: Amikor egy adott nehézség közepette megoldást kell találnunk, valójában meg kell küzdenünk a problémával. Azok, akikre jellemző a neurotikus működés, nagyon gyakran úgy érzik, hoyg képtelenek megküzdeni, és egy nehéz helyzetből leginkább kiimenekülnek. Szintén hajlamosak arra, hogy mindenért önmagukat hibáztassák, és a problémáikat sokkal nagyobbnak érezzék, mint amivel meg tudnának birkózni. Az IBS-es betegek nagyon gyakran úgy érzik, hogy nincs ráhatásuk a betegség lefolyására, nem éreznek kontrollképességet a gyógyulásban, elveszettnek érzik magukat egy végeláthatatlan betegeskedő folyamatban.

IBS cause: Symptoms triggered more by stress not diet | Express.co.uk10. Hangulatzavarok (pl. major depresszió, lehangoltság): Az IBS-es körében leggyakrabban előforduló diagnózis a depresszió. A betegeknél a depresszió előfordulási aránya 31,4%.

11. Szorongásos problémák (pl. generalizált szorongás, pánikzavar, PTSD): A generalizált szorongás, pánikzavar, poszttraumatikus stressz szindróma szintén gyakran megfigyelhető betegségek az irritábilis bélszindrómával rendelkező egyéneknél. Kutatások igazolják, hogy a szorongás szignifikánsan gyakrabban fordul elő IBS-es pácienseknél, mint egészséges személyeknél, például generalizált szorongás a betegek 16,5%-nál (IBS-el nem rendelkezőknél 3,3%) a pánikzavar 12%-nál, a generalizált szorongás 14%-nál fordul elő.

12. Szomatizáció és szomatoform zavarok: Szomatizációról akkor beszélünk, amikor az érzelmi problémák, zavarok testi tünetekben mutatkoznak meg. Egyszerűbben fogalmazva, amikor valaki hajlamos arra, hogy a lelki problémáit testi problémákká alakítsa át. Minden arra utal, hogy a szomatizáció az IBS kockázati tényezője. Egyes kutatásokban a szomatizációs zavar eléri a 25%-t a szindrómával rendelkező pácienseknél.

13. Neuraszténia: A neuraszténia legjellemzőbb tünete a fáradékonyság, az idegrendszer fokozott érzékenysége, a hangulatingadozások és a szorongás. Gyakran fordul elő IBS-es páciensek körében. Az irritábilis bélszindrómával élő személyek 25%-t érintheti a kimerültség ezen formája.

Mi lehet a megoldás?

Jelen állás szerint a bélrendszeri problémák kialakulásának esélyét jelentősen növeli a tartós stressz és hangulatzavarok megléte. Azonban azok, akik életét az IBS megnehezíti, könnyebben válnak szorongóvá, lehangolttá, mivel a testi tünetek (bélgázok, hasmenés, görcsök) következtésben egyre rosszabbul érzik magukat nem csak egyedül, de társaságban is. Nagyon sok személy számol be arról, hogy megromlik a párkapcsolatuk, elhidegülnek a barátoktól, mivel a kiszámíthatatlan bélműködés, és a komolyabb betegségektől való félelmek ellehetetlenítik a társas kapcsolódásokat. Így nézve, azon ember, akik IBS-szel küzdenek, sokszor érezhetik úgy, hogy egy végeláthatatlan harc részese, ugyanis a betegség kialakulásáért és fenntartásáért nagyrészt felelős stresszt igen nehezen tudják csak lecsökkenteni a kellemetlen tünetek miatt. Éppen ezért az IBS kezelésében az orvosi protokoll mellett kiemelten fontos a lélek gyógyítása is, amely ideális esetben lehet egy pszichológussal való közreműködés, aki abban segít, hogy az életünk történe "megszelidülhessen", és a jelen életmódunk alakításában megtanulhassunk egy relaxáltabb, a stresszt és nehéz helyzeteket jobban kezelő működési módot. Amennyiben erre nem lát lehetőséget a páciens, különösen fontos lehet számára, hogy a mindennapi stresszt csökkentse lehetőleg. Keressen olyan tevékenységeket, amelyek boldoggá és kiegyensúlyozottá teszik, próbáljon relaxálni, és ne feledje, hogy a kapcsolatok, társas együttlétek egyben erőforrások is, hiszen együtt, egymást támogatva minden sokkal egyszerűbbé válik.

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, csatlakozz hozzánk a 7köznapi pszichológia Facebook oldalán.   

A bejegyzés trackback címe:

https://7koznapi.blog.hu/api/trackback/id/tr3915718388

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.