Megfigyelted már, hogy egy-egy érzékeny szituációban hogyan viselkedsz? Azon kapod magad, hogy vitatkozol az igazadért; vagy épp ellenkezőleg, magadban tartod a véleményed, nehogy baj legyen belőle?

Minden élethelyzetben – munkában, barátságokban, otthon vagy bárhol - előfordulhatnak nézeteltérések, véleménykülönbségek. Függetlenül attól, hogy a házasságunk van válságban, vagy a munkahelyen kerülünk összetűzésbe a kollégákkal, netán a főnökkel, a valóság az, hogy a konfliktust a kényelmetlenség érzésével társítjuk.

Mi a konfliktus? A konfliktus egyet nem értés, de a közhiedelemmel ellentétben nem szükségszerű, hogy harcot is jelentsen. Amikor nem értünk egyet a másikkal, kényelmetlenül érezzük magunkat. A kellemetlen, enyhe (vagy éppen erős) negatív érzelmeink figyelmeztetnek arra, hogy konfliktushelyzet alakult ki.

Ha egy kicsit utána gondolunk, hogy a múltban vagy a közelmúltban egy-egy konfliktusban milyen volt benne lenni, milyen érzéseink voltak közben, biztos a legtöbben szorongásról, stresszről, félelemről, bizonytalanságról, haragról, frusztrációról, erőszakról, vagy hasonlókról számolnánk be. Az ilyen érzések gyakoriak egy konfliktus vagy probléma felmerülésekor. Azt is el kell ismernünk, hogy ezek az érzelmek olyan lelki állapotba tudnak sodorni bennünket, ahol megdermedünk. Könnyen válhatunk áldozattá, ha egy konfliktus eluralkodik felettünk.

Vannak, akik minden áron elkerülik a konfliktusokat, mások szinte keresik is azokat. Melyik a jobb stratégia? A válasz bonyolult.

Szakértők szerint a legtöbb ember igyekszik elkerülni a konfliktusokat. Ugyanakkor jó, ha tudjuk, a konfliktusok elkerülésének vannak hátrányai. Egy munkahelyen, amikor a munkáltató vagy a csoportvezető nem foglalkozik a negatív viselkedéssel, azzal jóváhagyja az elfogadhatatlan eseményeket, amely hosszú távon romboló hatással van a cég életére. Egy üzleti környezetben – amikor a vezetőség elkerüli a konfliktusokat –  a kommunikáció feszültté válik, a csapatmunka hatékonysága csökken, a termelékenység hanyatlik, gyengítve ezzel a cég üzleti értékét.

A saját, személyes életünkben a konfliktusok elkerülése növelheti a határok megsértését, és csökkentheti a kölcsönös tiszteletet a partner, a szülők, a gyerekek és a barátok között. A ki nem mondott harag és neheztelés összegyűlik, amely hirtelen és megmagyarázhatatlan robbanásként törhet felszínre lehet, hogy éppen valami semmiségen, ráadásul egy olyan személlyel szemben, akinek talán semmi köze az előzményekhez. A csend és a visszavonulás is egy reakció lehet ezekre az érzelmekre, de számoljunk azzal, hogy az eredmény könnyen lehet egy számunkra fontos kapcsolat megromlása is.

Beleugrani a konfliktusba, szemeinket forgatni, vagy robbanékony természetünket rázúdítani a másikra, ugyanolyan káros tud lenni mind a személyes kapcsolatainkra, mind az üzleti életünkre. Valójában az ilyen magatartás ugyanazokat a problémákat generálja a személyes és munkakapcsolatainkban, mint a konfliktusok elkerülése. Bár sokszor beleesünk abba a hibába, hogy a durvaságot és a tolakodó viselkedést az erős vezető tulajdonságaival társítjuk, gyakran éppen az ellenkezője igaz.

Fedezzük fel, hogy a konfliktus a fejlődésünk forrása!

Nem tudjuk elkerülni a konfliktusokat: emberi létünk természetes velejárója, de a mi kezünkben van a döntés, hogy megtapasztaljuk-e a növekedés és a változás lehetőségét. A konfliktusok kezelésének elsajátítása rendkívül fontos az élet minden területén. Ha jól kezeljük, a nézeteltérés pozitív változást eredményezhet. Érdemes edzeni „konfliktusizmainkat”. Minél kényelmesebbnek érezzük lényegtelen véleménykülönbségekről a beszélgetést, annál könnyebben leszünk képesek belemenni olyan vitákba, mint a gyermeknevelés, a pénzköltés vagy az eltérő szexuális igények. 

Az üzleti életben a viták megoldására való képesség megtaníthat bennünket a siker és a kudarc közti különbség megkülönböztetésére, megfelelő kezelésére. Egy erős vezető, sikeres munkáltató és értékes alkalmazott nem kerüli el, de nem is keresi a konfliktust, hanem megtalálja az utat a különbségek kezelésére, és pozitív szövetséget tanúsít a munkahelyén.

Azt, hogy hogyan kezeljük hatékonyan konfliktusainkat, milyen technikákat alkalmazzunk a sikeres megoldás érdekében, - függetlenül attól, hogy keressük vagy épp kerüljük a konfrontációt -, hamarosan következő cikkünkben összegyűjtjük! De addig is érdemes elolvasni a témához kapcsolódó korábbi, asszertív kommunikációról készült írásunkat!

Ha tetszett a cikk és szeretnél hasonlóan érdekes témákról olvasni, kövess minket a Facebookon!

Forrás:
https://www.psychologytoday.com/blog/when-kids-call-the-shots/201709/how-avoiding-conflict-escalates-conflict-in-relationships
https://www.psychologytoday.com/blog/turning-point/201404/first-step-resolve-your-conflict
https://www.psychologytoday.com/blog/the-couch/201710/are-you-conflict-avoidant-or-conflict-seeking